Nyereményjáték, ajándék, kedvezmény, kupon… egy hozzájáruló nyilatkozatért
Vajon lehet-e önkéntes a direkt marketing üzenetek küldéséhez adott hozzájárulás, ha a hirdető különféle juttatásokkal motiválja a felhasználót.
Adatvédelem 2010-ben
Valószínűleg nem a 2010-es év lesz az adatvédelmi változások éve, de valami mégis elindult.
Küldhető-e karácsonyi képeslap, ajándék a címzett hozzájárulása nélkül?
Inkább csak hipotetikusan foglalkoznék a témával, így Szenteste előtt egy nappal, de talán elgondolkodtató a hatályos adatvédelmi és reklámjogi szabályozás.
Precedensértékű döntés született a Pécsi Ítélőtáblán
Mérföldkőnek számít a hazai ítélkezésben a Pécsi Ítélőtábla nemrégiben megszületett precedensértékű döntése, mely szerint a jogosulatlanul rögzített hangfelvétel perbeli bizonyítékként felhasználható az igazság kiderítése és érvényesítése érdekében. – írja a Jogi Fórum.
Ha internetes honlapot üzemeltetünk, kell-e IP-t őrizgetnünk?
A rendőrség egyre többször igényel IP címet és más adatot a webes tartalmat szolgáltatóktól, ingyenes levelezőt üzemeltetőktől.
A szolgáltatók azonban kénytelenek a megkeresést elutasítani, ugyanis nem tárolják a belépések alkalmával az IP címet. A nyomozóhatóság fél éves adatmegőrzési kötelezettséggel riogatja a szolgáltatót. Tényleg van ilyen kötelezettség?
Adattovábbítás a cég tulajdonosa, az anyacég, illetve a többi leányvállalat felé
Főként multinacionális vállalatoknál merül fel az igény, hogy az anyacég szeretné a magyarországi leánya működését ellenőrizni.
A hazai vezetés minden további nélkül hozzáférést biztosít a tulajdonos részére az ügyfelek és munkavállalók személyes adatait tartalmazó adatbázisába. Nézzük, jól van-e ez így.
Az adatvédelmi törvény
Többször hivatkoztam már az adatvédelmi törvényre (Avtv.), de a történetéről még nem közöltem írást.
Ha kíváncsi az adatvédelmi törvény rövid történetére, olvassa el cikkemet.
A munkafelvételi diszkrimináció ellen a névtelen önéletrajz bevezetésével kíván harcolni a francia kormány, amelynek alkalmazását kísérleti jelleggel hét megyében próbálják ki – közli az MTI nyomán a Hírszerző.hu cikke.
De vajon hol kell meghúzni a határ a munkaerő-kiválasztás során elkért, elkérhető adatok körében?
Korábbi írásomban kritizáltam az állami, önkormányzati cégek vezetőinek fizetéséről szóló 175/2009. (VII. 27.) Kormányrendeletet.
Az Országgyűlés elfogadta a T/10831. számon benyújtott törvényjavaslatot, így a jogalkotó eleget tett annak az alkotmányos elvárásnak, hogy törvényi szinten rendelje el a személyes adatok nyilvánosságra hozatalát.
