Nyakunkon az új Ptk. – sérelemdíj és adatvédelem

Hatályba lép az új Ptk. első és második könyve

A köztársasági elnök úr aláírta az új Polgári Törvénykönyvet hatályba léptető Ptk.-ét, amely tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben.

Az új Ptk. első és második könyve így – pontban 50 évvel az előző Ptk. hatálybalépését követően – 2010. május 1-jén hatályba lép.

Fontos új jogintézménye a sérelemdíj.

Sérelemdíj

Az új Ptk. (2009. évi CXX. törvény) az olyan személyiségi jogi jogsérelmek esetére, mint amilyen a személyes adatok védelméhez való jog, szankciós rendszerébe bevezeti a sérelemdíjra való jogosultságot.

Az új Ptk. 2:91. §-a így szól:

2:91. § [Sérelemdíjra való jogosultság]
(1) A személyhez fűződő jogok megsértése esetén a megsértett személyt az őt ért nem vagyoni sérelemért a (2) bekezdésben meghatározottak szerint sérelemdíj illeti meg.
(2) A sérelemdíj megfizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultság megállapításának a jogsértésen túli hátrány bizonyítottsága nem feltétele.
(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására – tekintettel állapítja meg.
(4) A sérelemdíj iránti igény nem ruházható át és nem örökölhető.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakat az egyes szellemi alkotások, teljesítmények létrehozóit megillető – külön törvényben szabályozott – személyhez fűződő jogok megsértése esetén is alkalmazni kell.

Sérelemdíj bizonyíthatóan felmerült kár nélkül

A 2010. május 1-je után bekövetkezett személyiségi jogi jogsértések esetén tehát anélkül is kérhetjük a bíróságtól a sérelemdíj megállapítását, hogy a bekövetkezett hátrányt, kárt bizonyítanunk kellene. A sérelemdíj összegét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg.

Így tehát ha valamely személyes adatunkat bárki jogellenesen kezeli, sérelemdíjra vagyunk jogosultak. Pl. ha valaki a rólunk készült fényképet engedély nélkül közzé teszi az interneten, függetlenül attól, hogy ér-e hátrány, sérelemdíj jár részünkre.

A sérelemdíj mértékével kapcsolatos bírósági gyakorlatot kíváncsian várjuk.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

4 hozzászólás »

 
  • Robi szerint:

    Új szakmába kezdek: böngészem a netet és mindenkit perelni fogok, ahol a saját képemre bukkanok. Legjobb források a haverok iwiw, facebook stb. oldalai. Az összes ismerőst beperelem, csak a pénz számít. Nem kell bizonyítanom semmit csak annyit mondanom, hogy “sérelem ért” és már dől is a lé…

    ezt az adtvédelem dolgot egy picit túllihegtük vagy nem?

  • Tisztelt Robi!

    Én azt gondolom, hogy az adatvédelem nem különb más jogintézményektől abban, hogy eredeti rendeltetése hasznos, ésszerű, azonban nem zárható ki a visszaélésszerű használata, különféle önös érdekekből.

    Hogy csak egy példát mondjak, ilyen a táppénz is. Nagyszerű, hogy ha betegek vagyunk, az OEP fizet némi juttatást a kiesett időre is, és még felmondási védelemben is részesülünk.
    Köztudott azonban, hogy ha valakit munkáltatója szeretne elbocsátani, mindjárt sokan táppénzre mennek.

    Alapvetően sokszor úgy tűnik, hogy az adatvédelemmel átestünk a ló másik oldalára, de nagyon sok olyan esettel találkozom, amikor az adatvédelem szabályainak megszegésével életek mennek mellékvágányra…

  • Robi szerint:

    Kedves adatvédelmi szakértő.

    Egyetértek veled abban a tekintetben, hogy fontos dolog az adatok megfelelő védelme, csak azt szerettem volna kihangsúlyozni hogy mi magyarok valahogy mindig mindent eltúlozunk (lehet hogy nincs iagazam, de ez az én meglátásom). Nem buzdítok én senkit az adatvédelem szabályainak megszegésére, de néha ami sok az sok.

    Ott volt az a bizonyos hírlevél feliratkozás kell-e lakcím és ha kell kitől, jó tudom megszüntették, de ott maradt, hogy gyakorlatilag én a cégeknek – a presztízsveszteségről nem beszélve – szabadon küldözgethetek levelet (persze nem teszem, mert tudom, ez akkor is kéretlen levél, de a jogszabályok ennek teret adtak). Nem kis pénzért módosítottuk a webodalainkat, aztán később vissza, ugyanannyi pénzért (hisz ha nem kell az adat, akkor minek kérjem, nem is igazán kérhetem, ezen kívül a konverziós arány is romlik) – nyilván nem fogja senki ezt a kárt megtéríteni nekem – mert engem bizony kár ért: időt és pénzt pazaroltam fölöslegesen egy nagyokos ötlete miatt.

    Azt hiszik a jogalkotók, hogy azzal elérnek el vmit, ha pl. kötleezővé teszik bizonyos esetben a születési adatok bekérését(+szül hely!!!?? – minek?) bizonyos típusú feliratkozásoknál (pl. alkoholtartalmú weboldal esetén). Félre ne érts, nem az a célom hogy 15 éveseknek piát reklámozzunk, na de azt ír be amit akar nem? Hogyan ellenőrizzem? Ha sehogy, akkor minek va rá szükség (csak nehogy az legyen a következő, hogy el kell kérnem postán vagy faxon a szem.ig. másolatot) – Könnyen lehet a 15 éves tiniből 65 éves bácsika – legalábbis az interneten.

    Aztán a “küldd tovább ismerőseidnek” – mennyi kavarás volt vele (most legalább vmennyire lehet csinálni, bár különösebb eredményt már nem hoz, így nem érdemes).

    Aztán tök jó, hogy jelentsd be az ombudsmanhoz az adatkezelést, na de mi történik ha nem teszem… semmi.

    És most jön ez a sérelemdíj. Most rettegjek ha készítek egy fényképet a városban és felteszem a netre, hogy nehogy bepereljen ha valaki szerepel rajta? Akkor az összes TV csatornát is folyamatosan lehet(ne) perelni, mert nem hiszem, hogy a Váci utcában történő forgatás során a szerkesztő vagy az operatőr odamegy minden járókelőhöz hogy ugyan már nem baj hogy felvettem?

    Mint írtam, egyáltalán nem vagyok az adatvédelem ellen, de itt is él a közhely, hogy minden jogszabály annyit ér amennyit betartanak belőle. Sem többet sem kevesebbet.

    Azért arra kíváncsi lennék, hogy egy-egy ilyen jogszabály előkészítésekor a jogalkotók kiket vonnak be a szakmai munkába? Megkérdeznek pl. Téged, aki kimondottan ezzel foglalkozik? Sztem nem, hanem a hivatalnokokat, akik még életükben a nem tették be a lábukat pl. a versenyszférába, oda ahol az ilyen törvények hatása lecsapódik.

    Bocs, hogy elragadtattam magam, amúgy köszi a bejegyzést tényleg hasznos volt.

  • Kedves Robi!

    Szinte mindenben egyet kell Veled értsek. Sajnos a jogalkotó az életben nem találkozott még reklámszakemberrel, és nem hogy engem nem kérdeznek meg, de sokszor az adatvédelmi biztost is kihagyják az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok megalkotásából.

    A felsorolásodat még kiegészíthetném a bluetooth reklám megölésével is. Illetve az sem indokolt, hogy miért ne kereshetné meg a cég saját ügyfelét akár e-mailben is, hasonló terméke reklámjával, hozzájárulása hiányában…

    stb. 🙂

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Az NHH spam határozatainak nyilvánossága

Kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás Amennyiben a reklámtörvény direkt marketingre vonatkozó szabályait elektronikus csatornán sérti meg a hirdető, a...

Close