A titokban készített hangfelvételt is fel lehet használni egy peres eljárásban

Precedensértékű döntés született a Pécsi Ítélőtáblán

Mérföldkőnek számít a hazai ítélkezésben a Pécsi Ítélőtábla nemrégiben megszületett precedensértékű döntése, mely szerint a jogosulatlanul rögzített hangfelvétel perbeli bizonyítékként felhasználható az igazság kiderítése és érvényesítése érdekében. – írja a Jogi Fórum.

A hangfelvétel személyes adat

Az adatvédelmi törvény alapján személyes adatot kezelni csak az érintett hozzájárulásával lehet. A személyes adatok védelméhez fűződő joggal visszaélésnek minősül azonban, ha a rendeltetésétől eltérően, az igazság eltitkolására használják, vagy kívánják felhasználni.

A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, és biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását. A joggal való visszaélés a polgári jog egyik legfontosabb alappillére, ami azt jelenti, hogy a jogosultság társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló gyakorlása tilos.

A hangfelvétel, mint bizonyíték

A perbeli esetben az egyik fél egy titokban készült hangfelvétellel bizonyította igazát. Bár sokan úgy vélik, a hangfelvétel könnyen manipulálható, ezért nem használható fel, de a mai technikával az okirati bizonyítékok szintúgy könnyen hamisíthatók, a tanúvallomásokról nem is beszélve.

Analógiával arra a következtetésre lehet jutni, hogy a hangfelvétel mellett a személyekről, cselekményekről készült fotók ugyanígy felhasználhatók egy peres vagy akár hatósági eljárásban, akkor is, ha azt az érintett tudta nélkül készítették.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

3 hozzászólás »

 
  • Rácz Zsuzsa szerint:

    Szerintem ahogy a fotó, úgy a hangfelvétel is – ha a valóságra kíváncsi lenne a hatóság – valódi bizonyíték lenne, nem úgy, mint a két hamis tanu, akiket viszont elfogad az összes bíróság…
    Szeretettel: akit megvezetett a törvény, és az ügyvéd – sőt, az elkövető saját aláírása sem érdekelte a tisztelt bíróságot, pontosabban csak a hamis tanu elkövető feljelentőknek hitt, akiknek semmit sem kellett bizonyítaniuk!

    ENNYIT A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSRÓL

  • Kedves Zsuzsa!

    Nekem is vannak rossz tapasztalatim az igazságszolgáltatásról.

  • Érsek Zsolt szerint:

    A bíróság nem igazságot szolgáltat, hanem jogot. Az igazság relatív fogalom. Ha két fél nem képes megtalálni közösen az igazát, akkor felkérhetnek egy harmadik felet (ez a bíróság), hogy szolgáltasson “igazságot”. De a bíróság erre nem lehet képes, hanem jogot fog szolgáltatni. Aki tehát a bíróságon keresi az igazságát, az kockáztatni fog.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Webes ill. ingyenes e-mail szolgáltatóként meg kell-e őrizni az IP címet?

Ha internetes honlapot üzemeltetünk, kell-e IP-t őrizgetnünk? A rendőrség egyre többször igényel IP címet és más adatot a webes tartalmat...

Close