Whistleblowing – miért érdemes belső visszaélés-jelentési rendszert létrehozni
Whistleblowing – miért érdemes belső visszaélés-jelentési rendszert létrehozni
A belső visszaélés-jelentési rendszereket szabályozó törvény az idei év első napján lépett hatályba. Az érdekelt társaságok más és más motivációval, különféle rendszereket valósítottak meg.
A whistleblowing rendszerek
A szervezet növekedésével együtt nő annak a valószínűsége, hogy valaki megszegi a vállalati szabályokat, és ezzel kárt okoz a társaságnak.
Kívánatos, hogy a vállalat biztosítson lehetőséget arra, hogy a visszaélés észlelője megfelelő fórumon jelenthesse be a vélt szabálytalanságot, akár anonimitása megőrzése mellett, és azt a munkaadó professzionális eljárásban vizsgálja ki, és adjon választ a szabályszegésre.
2014. január 1-jén lépett hatályba a belső visszaélés-jelentési rendszerek működését szabályozó 2013. évi CLXV. törvény, de a vállalatok többsége a mai napig a törvény egyes rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával üzemelteti bejelentő vonalát.
A bejelentési rendszerek alkalmazásának előnyei
A vállalatok elemi érdeke hírnevük öregbítése és profitjuk növelése. Ezek ellen hat, ha a korrupt munkatárs a céget megkárosítva saját érdekét részesíti előnyben. Ha kollégánk, partnerünk nem talál megfelelő fórumot problémája bejelentésére, könnyen lehet, hogy a nyilvánossághoz fordul, jobb esetben hallgat a történtekről, esetleg – látva a jogsértés következménynélküliségét – maga is kedvet kap egyéni céljai megvalósításához.
Amennyiben a munkavállalók, sőt, a partnerek és ügyfelek számára is biztosított a megfelelő fórumhoz való fordulás joga, azzal jó eséllyel élni fog a szabálysértést észlelő, különösen, ha látja, a vállalati szabályok illetve a jogszabályok megsértése nem maradhat következmények nélkül.
A rendszer kialakításának nehézségei multinacionális vállalatoknál
Számos munkáltató vagy annak anyavállalata már hosszú évek óta működteti bejelentő rendszerét. Jellemzően az anyacég üzemelteti központilag meghatározott eljárási rend szerint, az egyes leányvállalatok számára mindössze a tájékoztató szövegek lefordításának lehetősége biztosított. Mivel a törvényi szabályozás egyaránt vonatkozik a munkáltató és annak gazdasági társasági formában működő tulajdonosa által működtetett bejelentési rendszerekre, a menedzsmentnek döntenie kell a rendszer alkalmazási módja felől. Örvendetes, ha a magyar jogszabálynak megfelelően testre szabott rendszert alakítanak ki a leányvállalat részére. Általában olyan módosításokkal kell számolni, amelyek a rendszer alap folyamatait nem érintik, inkább a folyamatokhoz kapcsolódó kommunikációt kell módosítani. Például a központi rendszer csak a munkavállalók bejelentését fogadja, ennek megfelelően a kizárólag az intraneten elérhető rendszert széles körben ismertté kell tenni. Lehetősége van a magyar társaság menedzsmentjének arra is, hogy saját fejlesztéssel vagy a whistleblowing rendszerek üzemeltetésére szakosodott társaság közreműködésével az anyavállalattól független rendszert hozzon létre. Többen döntöttek azonban úgy, hogy a rendszert annak hiányosságaival továbbra is az anyavállalat üzemelteti. Sajnos nem egyedi az sem, amikor a cég inkább megszünteti a rendszer alkalmazását.
A whistleblowing szabályairól bővebben a https://www.adatvedelmiszakerto.hu/2014/01/uj-torveny-szabalyozza-a-munkaltatoi-visszaeles-bejelentesi-rendszereket/ címen olvashat.
A cikk megírásához a Wolters Kluwer Új online Jogtára nyújtott segítséget.
Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.
Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.
