A munkahelyi/bolti csomagátvizsgálás szabályai
Kérem, mutassa meg a táskáját!
Munkahelyeken, főleg gyárakban gyakran kérik a dolgozókat a táskák kinyitására, akár minden munkanap végén. De egyes kiskereskedelmi láncokban is kinyittatják a vásárló táskáját, ha az mondjuk feltűnően nagy.
A csomagátvizsgálás szabályai
A csomagátvizsgálás szabályait a vagyonvédelmi törvény, a 2005. évi CXXXIII. törvény tartalmazza.
A részletszabályok ismertetése előtt fontos ismerni a csomag fogalmát: az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt tárgy. Még a ruházat is csomagnak számít.
A törvény szerint a vagyonőr csak magánterületen (ideértve általában az áruházak parkolóját is) jogosult intézkedni. A vagyonőr a csomag bemutatására a kilépő és a belépő személyeket egyaránt felhívhatja.
A csomag tartalmának (!) bemutatására azonban csak akkor hívhat fel a vagyonőr, ha a következő feltételek fennállnak:
– megalapozott a gyanú, hogy a vizsgálat alá vont személy szabálysértésből vagy bűncselekményből származó dolgot tart magánál;
– ugyan felszólította a vásárlót/dolgozót, hogy a „lopott” dolgot adja át, de ez nem történt meg; és
– az intézkedés a jogsértés megelőzés illetve megszakítása érdekében szükséges.
Rossz az elterjedt gyakorlat
Tehát az általános vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzés nem felel meg a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseinek. Csak alapos gyanú esetén intézkedhet az őr.
Ilyenkor is először arra kell kérni az illetőt, hogy önként adja át a lopott dolgot. Ha nem adja át, akkor van lehetőség arra, hogy a vagyonőr megkérje, mutassa be a csomagjának tartalmát. Ilyenkor az érintett személy csak bemutatja a táskáját, de ekkor sem az őr fogja saját kezűleg kipakolni, vagy saját kezűleg a nadrágzsebeket átvizsgálni.
Rendőri segítség
Ha az érintett személy nem hajlandó az együttműködésre, akkor bárki rendőrt hívhat, és a bűncselekmény elkövetésének tettenérése esetén az elkövetőt visszatarthatja a rendőr megérkezésééig a Be. 127. § (3) bekezdése alapján.
Szabálysértések elkövetése esetén nincs mód az elfogásra, így aki 20.000 Ft, sőt, 2012. április 15. után 50.000 Ft-ot meg nem haladó értéket képviselő dolgot lop el, nem tartható vissza.
A vagyonőr azonban a szabálysértés elkövetőjét is elfoghatja, de köteles haladéktalanul átadni a nyomozó hatóságnak az elfogott személyt.
A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.
Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.
Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.
Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.
Tisztelt Kulcsár Úr! A csomagátvizsgálás mindig is központi kérdés termelő-gyártóüzemek esetében, ahol lehetőség van a gyártott termékekből eltulajdonítani.Ön azt írja, hogy rossz a gyakorlat, nincs joga a biztonsági őrnek csak alapos gyanú esetén átvizsgálni a csomagot. De a harmadik pont viszont az mondja, hogy…amennyiben a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges…Álláspontom szerint ez a pont tökésletesen fedi azt a szituációt hogy a csomagátvizsgálással megelőzi az őrszolgálat azt, hogy az üzem területéről jogosulatlanul árut juttassanak ki, hiszen ha tudják, hogy kilépéskor csomagátvizsgálás van – természetesen a jogszabályok betartásával- máris megelőzték a lopás megvalósítását. Ugyanez a helyzet a belépéskori ellenőrzéssel, hiszen nem mindegy hogy mi kerül be egy élelmiszergyártó üzembe, akár gondatlanul, netán szándékos károkozási célzattal. Mi erről az Ön véleménye?
Tisztelettel: Gyula
Miről beszél szakértő úr!
(2)57 A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből vagy szabálysértésből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.
Kedves Gyula!
A jogszabály egyértelműen rendelkezik. A harmadik pontot Ön jól idéze, de előtte az „és” szó szerepel, így mindegyik feltételnek egyértelműen eleget kell, hogy tegyen a gyakorlat.
Természetesen tudom, hogy vagyonvédelmi szempontok miatt preferált a folyamatos ellenőrzés, de a jelenlegi jogi környezet ezt nem engedi meg.
Kedves DLaci!
Köszönöm észrevételét. A kifogásolt részt részletesebben kifejtettem.
Tisztelt Kulcsár Úr!
A hivatkozott tv. 28.§-ban meghatározottak szerinti intézkedés – véleményem szerint – a 26.§ c) pontjában foglalt körülményre vonatkozik, mely utal is a 28.§ rendelkezéseire.
A 26.§ b) pontja egyértelműen – általánosan – engedményezi a személy és vagyonőrnek ezt az intézkedést.
Azért gondoljon bele, ha az Ön gyárából a falnak támaszkodó vagyonőr mellett ellenőrzés nélkül lehetne kivinni minden olyan dolgot, ami zsebben, táskában, kocsi platón elférne.
Fizetne-e ennek a vagyonőrnek?
A törvényhozók – talán – nem fogalmaztak pontosan, de egészen biztos, hogy nem arra gondoltak, hogy a gyárból – megfigyelés, vagy besúgók útján – érkező megalapozott feltevésen alapuló esetekben lehetséges csak a csomag átvizsgálása.
Az biztos jót tenne a törvénynek, ha lenne magyarázata is.
Tisztelettel:
Szegvári József
Tisztelt Szegvári József Úr!
Idézek az adatvédelmi biztos 2010-es beszámolójából:
(ABI-687/2010/K)
Tisztelt Kulcsár Úr!Nekem konkrét kérdésem lenne.Egy használt ruha válogatóban dolgozom.Eddig az volt a történet,hogy műszak végén kifelé midig meg kellett mutatni a táskánkat,az Őr belenézett.Hétvégén mindig hoztuk haza a saját ruhánkat amiben dolgoztunk,erről papírt kaptunk a csoportvezetőnktől,abba is belenézett az őr.Az újabb verzió az,hogy beállítottak egy asztalt a kijáratnál,és amikor visszük a munkásruhánkat,ott kell sorba állni,és az asztalra kipakolni az összes ruhát,hogy az őr át tudja nézni.Azt szeretném tudni,hogy ehhez van-e joga?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Anita
Tisztelt Kovács úr!
A biztonsági őr magánterületen látja el munkáját. Illetve a magánterület tulajdonosa értesíti az oda belépőket arról, hogy belépés esetén csomagellenőrzésen eshetnek át, belépésükkel ráutaló magatartással ezt elfogadják, mint egy polgár jogi szerződést.
Természetesen, aki nem tudja ezt elfogadni az nem kell, hogy belépjen a magánterületre.
Továbbá, egy nagyobb gyárban számos raktári hiány fordul elő, ami bizonyítható is, tehát vélelmezhető, hogy szabálysértés bűncselekmény történt!
Véleményem szerint a csomagellenőrzés alá vont személy nem élhet kifogással, mivel:
1, önként elfogadta belépéskor, hogy ilyen intézkedésnek lehet alanya
2, szabálysértés vagy, bűncselekmény történt a létesítmény területén, tehát a vagyonvédelmi osztály a tulajdonos által ráruházott birtokvédelmi jogokkal élve próbálja visszaszerezni a tulajdonos ingóságait.
Természetesen a csomagellenőrzés során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csomagellenőrzés alá vont személy személyiségi jogai ne sérüljenek, tehát a biztonsági őrön kívül – aki titoktartásra kötelezett – harmadik fél ne ismerje meg az illető csomagjának tartalmát.
Várom megtisztelő válaszát.
Üdvözlettel
K. Béla
Tisztelt Szakértő Úr,
munkahelyemen (ELTE Egyetemi Könyvtár) az portás (nincs szakképzett biztonsági őr az intézményben tudomásom szerint) nyilvános helyen, ahol a könyvtár beiratkozott olvasói közlekednek és látják, hallják: reggel munkába érkezéskor, délben ebédszünet ki- és bemenetelnél, valamint a munkahelyről való távozásnál a közalkalmazott dolgozókat (mindenkit)iktatószámos, főigazgató által aláírt és közzé tett utasítás NÉLKÜL arra szólít fel, hogy mutassa meg, nyissa ki vagy ürítse a csomagját. (Másféle indoka – pl. konkrét lopás gyanúja nem áll fenn.)
Szeretném tudni, teheti-e ezt?
(Előzetesen egy főigazgató-helyettesi nem iktatószámos levelet kaptunk, hogy kötelesek vagyunk táskánkat kinyitni a nyilvános térben.)
Üdvözlettel, gyors válaszát várva
Dr. Knapp Éva, az MTA Doktora
Tisztelt K. Béla Úr!
Nem értek egyet Önnel, a cikkben leírtak szerint tartom jogszerűnek a csomagátvizsgálást.
Tisztelt Dr. Knapp Éva!
Az intézkedés nem jogszerű, sérti a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit, indokolatlan behatolás a magánszférába.
Tisztelt Kulcsár úr!
Egy fémfeldolgozással foglalkozó gyár rendészetének vezetője lettem a közelmúltban. Feladatomnak tekintem természetesen nem csak az üzem vagyonvédelmét, hanem a dolgozók személyiségi jogainak biztosítását is.
Az bizonyos, hogy a szvtv. 26. szakasza felületes. „b” és „c” pontok indokolatlan átfedést tartalmaznak és valóban csak az 1.bek. c. pontjára íródott a 28. szakasz rendelkezése. Ettől a jogi dilemmától elvonatkoztatva kérdezem, hogy igen értékes fémek feldolgozásával foglalkozó cég esetén, amennyiben a vagyonőr által alkalmazott kézi fémdetektor a távozó dolgozó csomagjában, mely gyakorlatilag élelmiszer szállítására szolgál, fém tárgyat jelez, megalapozhatja e a csomagba történő betekintéshez szükséges gyanú mértékét?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő Úr!
Ezúton szeretném tisztelettel megkérni,legyen szíves tájékoztatni az alábbiakkal kapcsolatban:
Van e joga a biztonsági őrnek kézi táska mindennapos átvizsgálására?
Elektronikus kereskedelmi egységnél a dolgozók kiléptetésénél kötelezően „DETEKTOROS” átvizsgálást végeznek, majd a kézi csomagok is átvizsgálják és legvégén még a kézi táskákat is minden nap átvizsgálják, mindent kipakoltatva.
A kézi táska átvizsgálása ilyen esetben jogszerű ?
Illetve a kézi táska átvizsgálása milyen esetben kérhető (lopás v. annak gyanúja nem merült fel!) ?
Köszönöm gyors válaszát!
Tisztelettel: Idragné
Tisztelt Tóth Lajos Úr!
Álláspontom szerint a fémdetektoros jelzés egy olyan környezetben, ahol elő van írva, hogy fémet nem vihetnek be és nem hozhatnak ki, megalapozza a csomagvizsgálatot.
Tisztelt Idragné Dia!
Nincs ilyen joga a munkáltatónak és az őrnek. A cikkben leírtak szerinti gyanú fennállása esetén lehetséges csak a vizsgálat.
Tisztelt Tóth Úr!
Az egyik budaörsi elektronikai áruházban állítólag szúrópróbaszerűen, valójában nemi, korosztálybeli és becsült gazdasági státusz alapján („pofára”) vizsgálják a vásárlók csomagját. Erre valami apróbetűs figyelmeztető táblát is kitettek. Van-e joguk ehhez megalapozott gyanú nélkül? Vagy mondhatják azt, hogy a megalapozott gyanú a csomag bevitele az áruházba? Ez esetben azonban minden ilyen személyt vizsgálniuk kéne, vagy nem? Ha nem jogszerű, milyen úton lehet ez ellen védekezni?
várom szíves véleményét.
korr. Bocsánat, megszólítás természetesen Kulcsár Úr!
Tisztelt Kovács Péter Úr!
Nincs ehhez joguk. A gyanúnak tényleg megalapozottnak kell lennie. Ezt panaszolhatják a vagyonőr cég illetve az áruház vezetőségénél, de fordulhatnak az Adatvédelmi Hatósághoz is.
Tisztelt Kulcsár úr!
A minap pont egy új munkahelyen kezdtem.Építkezés.Kilépésemkor mivel biciklivel közlekedem felültem rá,de abban a pillanatban a mögöttem álló őr a táskám alányúlt ami a hátamon volt és egy hirtelen mozdulattal megemelte és vissza.Majd annyit mondott:
-Táska!
Én úgy vettem a bunkó stílusával megbizonyosodott róla a táskám majdnem üres.Nincs benne sem féltégla sem egy fél vasgerenda.Így elindultam volna utamra mire megint megszólalt:
-A táska mutasd meg!
Erre leszálltam a biciklimről és visszafordulva megkérdeztem hogy jogában áll e vagy oka van rá hogy belenézzen a táskámba?
Erre azt válaszolta:
-Igen!
Kérdeztem::-Milyen jógi alapon?Mutatna nekem erre az eljárásra egy papírt hogy ön milyen jogalapon nézi meg a táskám?Válasza:
-Nem kell papír ez törvény és felszólított nyissam ki a táskám amit megtettem de ebben a pillanatban kézzel megfogta a táskámat elhúzta a száját és alulról a másik kezével elkezdte rázni mi van benne!
Na nálam itt elszakadt a cérna és számon kértem milyen intézkedés ez?Majd még nekik állt feljebb: -Holnap a bicikliét sem hozhatja be mert ez egy építkezési terület.
Ami nekem szemet szúrt az intézkedésben:
Át.1: -A megszólítás!
Át.2: -Az intézkedés módja!
Át.3: -Ilyenkor a tisztességes ember milyen panasszal élhet az eljáró közeggel szemben?!?
Tisztelt Csimár Úr!
Ez egy jogtalan eljárás volt. A megszólítás, hát az embert minősíti. Ha gondolja, panaszt lehet tenni az őrt alkalmazó cégnél, az Adatvédelmi Hatóságnál és a Vagyonvédelmi Kamaránál is.
Tisztelt Dr Kulcsár úr
Egy multicégnél vagyok alkalmazásban , kb 1000 munkavállalóval együtt.
A beléptetési rendszert,nem is ecsetelném ,inkább azt a procedúrát,amit a kiléptetésnél kell elszenvedni (majd mindenkinek )
A kiléptető,mely 4 biztonsági őrből,2 csomag átvizsgálóból,
2 detektoros keresőből áll, két sorban egy asztal két oldalán kell egy érzékelő gombját minden személynek megnyomni, mely vagy piros,vagy zöld jelzést ad,és ha piros,(100-bol 95 alkalommal) kötelesek azon személyek táskavizitre KINYITNI,KIPAKOLNI és ez nemre való tekintet nélkül.
Volt arra példa,hogy a pénztárcát,és az elemózsiás szatyrot,edényt is ki kellett nyitni, hogy tökéletesen meggyőződjön az őr a bűn hiányáról,ezek után,a detektoros bizt.ör elé kézfeltétel mellett ruházat detektálásra kell jelentkezni.
Volt rá példa,hogy ezt szóvá tették a vezetőségnél,mivel ezt a parancsot a gyár vezetősége adta utasításba,a biztonsági cég alkalmazottainak,de akkor a válasz,NEM KELL ITT DOLGOZNI(így meg sem mernek szólalni ebben a témában az emberek,mert közel s távol ennyi a munkalehetőség.és féltik a megélhetésüket)
Kérem véleményezze,és jó tanáccsal lásson el, hogy ezt az áldatlan állapotot (mely ennél a cégnél csak ebben a gyáregységben,szerintem diszkriminatív módon fenn áll,orvosolni lehessen) vagy tűrjük?
Tisztelt Kulcsár Úr!
Cégünknél ugyanebbe a dilemmába estünk amellyel Önök is foglalkoznak. A biztonsági szolgálat azért ellenőrzi a csomagokat egy gazdasági társaságnál mert a tulajdonosokazt várják tőle hogy megakadályozza a tulajdonos értékeinek eltulajdonítását.Ezt vagy 100% os ellenőrzéssel ,vagy véletlenszerűen teszi meg. (Ez a gyakorlat működik egyébként az AUdinál és Mecedesnél is magyarországon.)
Véleményem szerint ha valaki egy munkaszerződésben elfogadja hogy a cégnél alkalmazott szabályokat elfogadja és betartja azzal felülírja ezeket a szabályokat.Ha mint magánszemély nem tudom elfogadni ezeket a szabályokat akkor ne fogadjam el a munkaszerződést és ne dolgozzak az adott cégnél.
Mégegy kérdésem lenne a témával kapcsolatban.Hogyan egyeztethető össze ez a korlátozás a repülőtereken alkalmazott gyakolattal ahol mindeki előtt egy szállítószalagra kell kipakolni nőknek és férfiaknak egyaránt a táskánk tartalmát , mindenféle privát dolgokkal együtt? Annak a vizsgálatnak a jogi hátterét mi biztosítja?
Tisztelt Aggott Róbert Úr!
Érdemes az üzemi tanácshoz/szakszervezethez fordulni, illetve a NAIH-hoz, ugyanis ez jogellenes gyakorlat.
Kedves Laci!
Én nem értek Önnel egyet. A törvény nem biztosítja az eltérést a vagyonvédelmi törvényben leírtakhoz képest.
Más szabályozás vonatkozik arra, ha kilépünk valahonnan és ellenőriznek, és más, ha belépünk, és megtiltanak bizonyos dolgok bevitelét. Ez utóbbi jogszerűen végezhető.
Tisztelt Munkavállaló!
Szerintem nem, ugyanis ezzel együtt a leírtak szerint a vagyonvédelmi törvényt IS alkalmazni kell.
Tisztelt Kulcsár úr!
Az eddigiekből valahogy körvonalazódik számomra a csomagátvizsgálás rendje,-termelő üzemeket, illetve gyárakat beleértve.
A ruházat vizsgálatáról azonban még nem olvastam.
Munkahelyemen a nadrág szárát kell felhúzni a zoknin túl,-illetve a felsőruházatot mellmagasságig—–ha csak egy ing van rajtam akkor is!
időjárástól függően ha kabátot viselünk azt le kell venni, feltartani és az őr végigsimítja—-
—nem vagyok szégyenlős–de akkor is megalázónak érzem hogy majdnem félpucin ott állok a biztonsági őr előtt—-a kilépő dolgozók átvizsgálásához ez nálunk a gyakorlat!
Meddig mehet el az üzemi vagyonőr-biztonsági őr ruházat átvizsgálás címén?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Balogh Imre Úr!
A ruházat átvizsgálásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a csomag vizsgálatára, azzal a különbséggel, hogy – Ön által is érzékelt módon – nagyobb beavatkozást jelent a privát szférába.
Tisztelt szerkesztő úr.
Joga van e egy kft, vagy kht megbízott vezetőjének arra, hogy ő önszántából, saját elhatározásból, csomagba / táska/ belenézzen a munkaidő leteltével, minden indok nélkül, ugyanis szabálysértést, bűncselekményt nem észleltek a munkahelyen. Ha igen az akkor természetes, azzal egyetértek, de persze azt is megfelelően alá kell támasztani.
A dolgozókat nem tájékoztatta ezen jogköréről, illetve írásban sem foglalta azt, hogy a dolgozók azt tudomásul vegyék, megértsék, hogy az miért is van, és azt ő fogja végezni. Biztonsági szolgálat nincs.
Véleményem szerint erről írásos dokumentációt kell készítenie, hogy a dolgozók azt tudomásul vegyék, illetve, akkor lehetne alkalmazni a szbs., vagy bcs. megelőzése érdekében is.
Kedves István!
Nincs joga. Ha nincs semmilyen gyanú, és nincs szabályozás, nem jogszerű a vizsgálat.
Tisztelt Kulcsár úr!
Egy multikereskedelmi cégnél dolgozok, biztonsági őrként. Az üzlet biztonsági szerkezete úgy néz ki, hogy saját alkalmazásban alkalmaznak, úgynevezett diszpécsereket. Ezek a saját helyiségükben végzik feladatukat, azaz, a menyezetre szerelt kiváló minőségű kamerarendszeren pásztázzák az eladóteret. Rajtuk kívül, az üzlet őrző-védő céget alkalmaz. Az őrök feladata a kasszán kívül, való figyelés, illetve az úgynevezett áruvédelmi kapu jelzése esetén kideríteni, hogy a jelzést mi okozza. Fent nevezett diszpécserrel, a kasszasoron dolgozó őr rádiókészüléken tartja a kapcsolatot. A diszpécser ebben a rendszerben főnöke a biztonsági őrnek, utasítási jogkörrel rendelkezik. Rendszeresen érkezik olyan utasítás a részükről, hogy a vásárlók által az üzletbe behozott táskájaikat vizsgáljuk át miután a pénztárnál fizettek. Ez szerintem nem jogszerű, hiszen pont az alapos gyanú az, ami hiányzik. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben megtagadhatja-e a biztonsági őr az átvizsgálást, illetve rendelkezik-e a biztonsági őr olyan jogkörrel, hogy jogsértésre hivatkozva megtagadhatja-e a diszpécser utasításait.
Válaszát köszönöm.
Tisztelt Csizmadia László Úr!
Egyetértek Önnel, valóban csak megalapozott gyanú esetén lehet csomagot átvizsgálni. Azt lenne célszerű a két cég közötti szerződésben rögzíteni, hogy csak akkor kérhetik a csomagátvizsgálást, ha a kamerán látottak megalapozott gyanút jelentenek. A diszpécser utasítását jogsértés esetén meg kell tagadni.
Tisztelt szakértő!
Azt szeretném kérdezni, hogy e jogsértő gyakorlatot, milyen hatóságnak kell bejelenteni? És egyáltalán foglalkoznak-e vele mert, erről a jogsértésről (is) minden fél régóta tud, de továbbra sem hajlandóak foglalkozni vele!
Köszönöm!
Tisztelt Vasműs!
Az Adatvédelmi Hatósághoz kellene bejelentést tennie: http://www.naih.hu
Tisztelt Dr. Kulcsár Zoltán!
Én eladóként/üzletvezetőhelyettesként dolgozom egy Bp-i Pláza egyik üzletében.
Nincs saját biztonságiőrünk.
Ha a vásárló kilép az üzletből és jelez a kapu, vagy csak gyanítjuk, hogy lopás történhetett, nekem van jogom megkérni őt arra, hogy nyissa ki a táskáját?
Eladóként mit tehetek? Mihez van jogom?
Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Kulcsár úr
Az önt által le írtakkal teljesen egyet értek.Az a gond viszont hogy ezt a törvényt sehol semmilyen formában nem tartják be a biztonsági cégek és a munkáltatok sem. Most ép evégett valószínű elvesztem a munkahelyem. Próbáltam ügyvéddel is beszélni az esetről de semmi jóval nem biztatott.Ha tudna abban segíteni hogy pontosan jogorvoslat véget kihez fordulhatnák meg köszönném
Szeretnék érdeklődni mosodában dolgozom és a használt szemeteszsákot ami a szemétbe kerül szerettem volna hazavinni.A vagyonőrnek közöltem értéktelen használt de ő jegyzőkönyvezte jogos-e.
Tisztelt Mimi!
Ha jelez a kapu, vagy más jó okok van feltételezni, hogy a vásárló lopott, akkor kérheti a leírtak szerint, hogy adja át a dolgot, illetve ha ennek nem tesz eleget, kérheti, hogy mutassa meg a csomagját.
Tisztelt Jócibá!
Nem tudom pontosan mi a probléma, de azt tudom javasolni, forduljon másik ügyvédhez, ha az előző nem tartja jogsértésnek a munkahelyi csomagátvizsgálás elterjedt formáját.
Tisztelt Tóthné!
Igen, a tárgy nem az Ön tulajdona.
Tisztelt Dr. Kulcsár Zoltán!
Néhány nagy áruházban, amennyiben nem vásároltam semmit, az Információs pultnál kell távozni. Mostanában elterjedt az a gyakorlat, hogy ilyen esetben távozáskor a nálam lévő csomag, táska tartalmának bemutatására szólítanak fel, kihangsúlyozva, hogy nem gyanúsítanak lopással, csak náluk ez így szokás. Amennyiben nem teljesítem kérésüket, rendőr hívását helyezik kilátásba, azaz, szerintem úgy bánnak velem, mintha lopáson értek volna. (Érdekes módon, ha vásárolok és a pénztárnál távozom, akkor bármekkora táska lehet nálam, még soha, sehol nem vizsgálták át a tartalmát.) Kérdésem az, hogy az erre vonatkozó törvények szerint szabályos-e ez az eljárás?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kalmár Gábor Úr!
Nem szabályos, ha önt visszatartanák alapos gyanú nélkül, bűncselekményt követnének el az őrök.
Tisztelt Kulcsár Úr!
Véleményét én most kimondottan egyes áruházi, bolti vagyonőrök kifogásolható viselkedésével kapcsolatban kérem elmondani.
Kezdem azzal, hogy a 2005. CXXXIII. törvény szerinti
” A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőrzési feladatot ellátó személy – jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon – köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni
a) a 26. § (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről, azok lehetőségéről;
b) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;
c) arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak (térfigyelés);
d) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről;
e) a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.”
tájékoztatást még egyetlen magyarországi áruházban sem találtam meg spontán módon, szemmagasságban, nagy betűkkel és az idézet szerint teljeskörűen.
Keresve, e törvényt ismerve esetleg lehet találni egy a/4-es papíron valami kisbetűs tájékoztatót, amin e törvényből szemelvényezve, a lényeget nem említve olyanok találhatók, hogy a vagyonőr jogosult a (boltba, áruházba) belépőt igazoltatni, a belépés céljára, jogosultságának igazolására a belépőt felhívni (mit akar maga itt? – Lopni jöttem, ja nem, vásárolni), csomagja tartalmának bemutatására felhívni – csak így egyszerűen, akár alaptalanul is.
A kamerázásról szó sem esik.
Mindezt csak bevezetésként említem arra utalva, hogy szinte az összes áruház e törvényt tekintve törvénytelenül működik.
A megtörtént eset a következő:
Egy barkácsáruházba mentem be, egy meghatározott árut kerestem.
Belépéskor észre sem vettem a bejárat felől nem is látszódó, egy oszlop szélső oldalán szemmagasság fölött kiakasztott kisbetűs, az előbb ismertetett tájékoztatót, így el sem fogadhattam annak, tartalmát, hiába hivatkozik úgy maga a cetli.
A bejáraton nem volt áruvédelmi kapu!
Nem találtam a keresett dolgot, nem volt olyanjuk, ezért távozni készültem.
A kijáratnál volt ilyen kapu, ami áthaladtamkor sípolt. Mivel hozzá sem értem bolti áruhoz, s 10 perccel előtte ugyanebben az öltözékben fordultam meg egy másik, szemben levő áruházban, ahol is se be, se ki nem történt semmi, s úgy általában sem riasztott még soha sehol ugyanezen öltözékemre sem áruvédelmi kapu, ezért én nem igen foglalkoztam, vele.
Ám egyszerre vagy 3 biztonsági őr leány és fiú (egy időben minden második munkanélkülit őrré képeztek) elállta az utam, s azonnal követelni kezdték nagy hangon, hogy pakoljam csak ki a zsebeimet. Eszemben sem volt, számomra nyilvánvaló volt, hogy baj lehet a kapujukkal, kértem, ne korlátozzák szabad mozgásom. Ekkor visszalökött egyikük, lezárták a kijáratot, s csökönyösen látni akarták zsebeim tartalmát, s rendőr hívásával próbáltak ijesztgetni.
Kérdeztem, van-e videórendszerük. Elismerték, hogy van. Kerestem a tájékoztatást a kezelőjéről, tárolási időről, hova van kiírva – erre egy papírboltban található kamera piktogramra mutogattak.
Ajánlottam, hogy nézzenek vissza videón, s ha meg tudják mutatni, melyik mozdulatom gyanús vagy félreérthető, akkor megmutatom zsebeim tartalmát.
Erre nem voltak hajlandók, rendőrt hívtak.
Eközben a többi vevőt sem engedték be-ki, elég megalázó volt, az emberek furcsán néztek rám, bizonyára tolvajnak gondoltak.
A rendőrök a biztonsági őrök monitoros helyiségében igazoltattak és kipakoltatták zsebeimet egy öregebb őr előtt, aki elismerte, hogy nincs nálam lopott holmi. Ezután távoztak.
SE A BIZTONSÁGI ŐRÖKNEK, SE A RENDŐR „SZAKEMBEREKNEK” NEM JUTOTT ESZÉBE, HOGY ELLENŐRIZZÉK AZ „ÁRUVÉDELMI”, „VÁSÁRLÓVÁDLÓ” KAPUK MŰKÖDÉSÉT!
Ez nekem jutott eszembe a végén, be-ki járkáltam mindkét pénztárnál a kijárati kapukon, s totál összevissza néha sípoltak, többször meg nem.
Ezt jegyzőkönyvbe is vettettem, leírta az őr, bocsánatot amúgy senki sem kért.
Kérdésem, hogy Ön szerint a bizonyítottan hibásan működő áruvédelmi kapu jelzése kellő alapot szolgáltatott-e feltartóztatásomra és szabálysértéssel vádolásomra, vagy jogszabályellenesen jártak el, figyelemmel az alábbi paragrafusokra is:
„28. § (1) A vagyonőrzési feladatot ellátó személy a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett akkor hívhat fel, ha
a) megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége;
b) e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és
c) az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.
tettenérés: jogsértő cselekmény elkövetésének közvetlen észlelése, ideértve a jogsértésnek elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) útján történő, az eseménnyel egyidejű észlelését is;”
Véleményem szerint még a hibátlanul működö áruvédelmi kapu jelzése önmagában sem kellő megalapozás, csak tanúkkal, illetve videón rögzített mozgóképpel kiegészítve. A jelzés egyértelmű megismételhetőségének visszaellenőrzése, tehát próbálgatása olyan szakmai alapvetés kell, hogy legyen a legfontosabb ügyfél, a tisztességes vevő alapvető emberi jogainak érdekében, aminek elmulasztása Alaptörvénybe ütközik.
Várom szíves véleményét, gondolom, esetem nem egyedi.
Kedves Péter!
Az áruvédelmi kapu bejelzése okot adhat arra, hogy Önt megkérjék táskája bemutatására. De ha Ön nem működik együtt, akkor nincs helye semmilyen eljárásnak. Kizárólag tettenérés esetén tarthatják vissza, de az Ön leírása alapján ilyen körülmény nem volt.
Az őrök legalább a személyi szabadság megsértése bűncselekményt elkövették, a rendőrségen tehet feljelentést, és adott esetben az eljárásért sérelemdíjat követelhet.
Tisztelt kulcsár úr!
Egy multi cégnél dolgozom ahol a közelmúltban volt a biztonsági szolgálatnak valamilyen különbözeti vizsgája a sikeres vizsga után az oktatójuk egy héten keresztül kint a terepen is oktatta őket az első napon a munkából való kilépéskor a kapunál kártya lehúzásakor véletlen szerűen csipogni szokót a rendszer ezeknél a dolgozóknál eddig a táskájukba beleszoktak nézni most az oktató behívatta a kollégát a portára és ót kipakoltatták a kollégával a táskáját és a zsebeit. esetenként szokták csinálni hogy megemelik a táskánkat.
Kérdezném hogy jogszerű-e hogy megemeljék a táskánkat vagy esetleg ha levetetik a kabátunkat a kabátunkhoz érjenek (átvizsgálják hogy van-e benn valami áttsimicsák)?
Mikor milyen esetben van joguk kipakoltatni a zsebeket ha megalapozót gyanú nem áll fent csak annyi hogy véletlen szerűen kiválasztotta a rendszer (a rendszert a portáról tudják manipulálni hogy milyen sűrűn jelezzen)?
Ha behívnak minket a portára van-e joguk ahhoz hogy kabátot felső ruházatot levetessék velünk?
Felül írhatja-e a vállalat belső szabályozással a megalapozót gyanú hiányát?
Tisztelt Kulcsár úr
Adhat e utasitást a munkaadó a a vagyonvédő biztonsági szolgálatnak arra hogy táska vízitet és detektoros vizsgálatot tartson minden műszak végen, van e erre joga?
Tisztelt Szakértő Úr!
300 főt számláló kft rendészeti vezetőjeként kérdezem, hogy az ügyvezető adhat-e ki olyan belső utasítást amely rendelkezik a dolgozók véletlenszerű, műszak végén tartott csomagátvizsgálásról(kizárólag vagyonvédelmi okból)? Illetve jogszerű-e ha a kiadott utasítás tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a cég területének elhagyásakor ilyen jellegű ellenőrzés bármikor és bárkinél várható, valamint hogy erről a dolgozók tájékoztatást kaptak és a bevezetett intézkedést aláírásukkal jóváhagyják?!
Várom mihamarabbi válaszát!
Tisztelt B. Tamás Úr!
Ilyen intézkedésről nem dönthet a munkáltató. A munkáltató döntése és az Ön által leírt gyakorlat sérti a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit. A törvény egyértelmű abban a kérdésben, hogy csak akkor vonható a dolgozó vagy akár vásárló csomagátvizsgálás intézkedése alá, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett birtokában szabálysértésből vagy bűncselekményből származó dolog van.
Tisztelt zozo!
Ahogy az eredeti bejegyzésben is írom, megalapozott gyanú hiányában nem végezhető semmilyen csomagátvizsgálás, kabátvizsgálat. A vállalat belső szabályai nem erősebbek a törvény előírásánál.
Tisztelt Bere Imre Úr!
Nem, ez jogellenes munkáltatói intézkedés.
Tisztelt B.Tamás!
Nem hozhat a munkáltató ilyen intézkedést. Csak a korábbiakban leírtak szerint lehetséges.