Új Munka Törvénykönyve – adatvédelem
Az új Munka Törvénykönyve
A tegnapi napon elfogadta az Országgyűlés az új Munka Törvénykönyvét. Több adatvédelmi rendelkezést tartalmaz, mint a jelenleg hatályos Mt. A legfontosabbakról írok.
Személyhez fűződő jogok védelme
Az I. fejezet 5. pontja rendelkezik a személyhez fűződő jogok védelméről. A törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató – előzetes tájékoztatást követően – korlátozza a munkavállaló személyhez fűződő jogait, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Személyhez fűződő jog pl. a becsület, a testi épség, egészség és a személyes adat védelméhez való jog.
Adatvédelmi rendelkezések
Az új Munka Törvénykönyve is kimondja – kicsit kibővített tartalommal -, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.
A törvény előírja, a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. Ezt egyébként az adatvédelmi törvény is elvárja a munkáltatótól. Összhangban az új adatvédelmi törvénnyel munkavállalóra vonatkozó adat harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhető. Adatfeldolgozó (pl. bérszámfejtő) részére történő átadáshoz nem kell a munkavállaló hozzájárulását beszerezni, azonban az előzetes tájékoztatás nem maradhat el.
A munkavállaló ellenőrizhető technikai eszközökkel
A törvény deklarálja, hogy a munkavállaló csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Szórakozóhelyen, családi összejövetelen, és általában a magánéletében nem.
A munkáltató által az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközök használatához a munkavállalókat előzetesen tájékoztatni kell.
Távmunka
Távmunkavégzés során a munkáltató nem tekinthet be a munkavégzésre használt technikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonnyal összefüggő adatokba. Azonban ha a munkáltató előírja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt csak munkavégzés céljára használhatja, a munkáltató ellenőrizheti a teljes adattartalmat, a tilalom betartásának ellenőrzése céljából.
A törvény 2012. július 1-jén lép hatályba.
A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.
Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!
Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.
Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.
Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.
„Adatfeldolgozó (pl. bérszámfejtő) részére történő átadáshoz nem kell a munkavállaló hozzájárulását beszerezni, azonban az előzetes tájékoztatás nem maradhat el.”
Ezt alapesetben értem, de mi van akkor, ha a bérszámfejtést egy másik vállalkozás vállalkozója vagy alkalmazottja(i) végzi(k)? Akkor ott már egy harmadik fél fér hozzá személyes adatokhoz!
Kedves baccbéla!
Az adatvédelmi törvény azt mondja, az adatfeldolgozó további adatfeldolgozót nem vehet igénybe.
Kedves fórumozók!
A munkáltató a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkavállaló személyes adatait adatfeldolgozó számára a munkavállaló előzetes tájékoztatása mellett, de annak hozzájárulása nélkül, akár személyazonosításra alkalmas módon átadhatja (2012. évi I. tv. 10. § (3) bek.), tehát ez esetben úgy gondolom, hogy nem kell a munkavállalót nyilatkoztatnom arról, hogy hozzájárul-e az átadáshoz.
És semmilyen másfajta nyilatkozat sem kell, hogyha egyebekben nem korlátozom a személyhez fűződő jogait. Csak hogyha pl. a munkahelyen nem engedélyezném egy vallásos munkavállalónak a napi többszöri imát, akkor ezt nyilatkozatban kell vállalnia, hogy lemond erről a személyhez fűződő jogról.
Jól értem, ugye? Köszönettel!
Tisztelt SzAdri!
Egy adatfeldolgozó részére történő adatátadáshoz valóban nem kell hozzájárulást beszerezni, elegendő a tájékoztatás.
Tisztelt szakértő Úr!
Én kérdezni szeretnék? A munkáltató kötelezhet a munkahelyemen a névkitűző használatára? Ebben az esetben egy közfürdőröl van szó. Én úszómesteri feladatot látok el, sok emberrel találkozom, de nem hiszem, hogy a névtáblámon a teljes nevemnek kell szerepelnie. Szerintem a személyiségi jogaimat sérti, ha a beleegyezésem nélkül kötelez erre. Házszabályzatban kötelezhet rá?
Köszönettel!
Tisztelt Éva úszómester!
Egyetértek Önnel, én sem tartom szerencsésnek a teljes névvel ellátott névkitűző használatát, bár van olyan adatvédelmi biztosi ügy, ahol ezt jogszerűnek ítélte meg egy munkahelyen a biztos.
Én egy benzinkút alkalmazottja vagyok és a munkáltató kötelez a névtáblán a teljes név használatára. Ez lehetséges? Köszönöm
Kedves Gitta!
Én magam nem vagyok híve a névtáblának, a teljes nevet pedig indokolatlannak tartom. Ugyan eltérő álláspontok léteznek e körben, de a teljes nevet jó eséllyel az Adatvédelmi Hatóság is kifogásolná.
Tisztelt dr. Kulcsár úr!
Ön szerint egy cég hivatkozhat-e a 2012. évi I. törvény 9. és 11.§ paragrafusára, amikor a ki-és beléptetés során, szúrópróbaszerűen, vagy állandó jelleggel a dolgozók személyes csomagjainak ellenőrzését rendeli el, és teszi kötelezővé. Meddig terjedhet az ellenőrzés formája, milyen eszközök használhatóak fel erre.
Válaszát előre is köszönöm.