A munkavállaló ellenőrzése GPS-szel, cellainformációs adatokkal

A munkavállaló ellenőrzése

A kialakult adatvédelmi gyakorlat alapján a munkavállalót a munkahelyén, a munkaviszonyban is megilleti a személyes adatok védelméhez való jog. A munkaviszonyban csak olyan adatkezelés támogatható, amely a munkavállaló személyiségi jogait nem sérti, amely a munkavállaló jogait aránytalanul nem korlátozza. Vajon a helymeghatározó eszközökkel végzett megfigyelés jogszerű-e?

A GPS vagy cellainformációs nyomkövetés során kezelt személyes adat kezelésének jogalapja

Egy személynek meghatározott időpontban megállapítható tartózkodási helye személyes adatnak tekintendő még akkor is, ha az adat a munkaidő alatt keletkezik.

Az adatvédelmi törvény szerint a személyes adatok kezelésének alapvetően két jogalapja lehet: ha ahhoz az érintett személy hozzájárul, vagy ha azt törvény elrendeli.

Ugyan a Munka Törvénykönyve 103. § (1) bekezdésének a) pontja meghatározza, hogy a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, ez mégsem tekinthető az adatkezelésre adott törvényi felhatalmazásnak. Így kizárólag az érintett hozzájárulásának alapulhat az adatkezelés.

A hozzájárulás megadható ráutaló magatartással, szóban és írásban is, azonban a részletes tájékoztatás átadásának és a hozzájáruló nyilatkozat megtételének bizonyítására az írásbeli forma javasolt.

Az érintett munkavállalót – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. E tájékoztatás praktikusan a hozzájáruló nyilatkozat része.

Milyen célból telepíthető nyomkövető rendszer?

A megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulás mellett további feltétel, az ún. célhoz kötöttség elvének való megfelelés.

Dr. Jóri András jelenlegi adatvédelmi biztos korábban így foglalt állást:

Abból a követelményből, amely előírja, hogy csak „az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen” adat kezelhető, álláspontunk szerint nem következik az, hogy az adatkezelőnek jogi kötelezettsége lenne több, az adatkezelési cél megvalósítására alkalmas módszer, eljárás közül – a költségekre tekintet nélkül – azt alkalmaznia, amely kevesebb személyes adat kezelésével jár. Amennyiben azonban több olyan mód, eljárás van, amellyel az adott cél elérhető, és azok költsége azonos vagy hasonló, akkor álláspontunk szerint a szükségesség elvéből következik az adatkezelő kötelezettsége az adatkezeléssel nem járó, illetőleg szűkebb körű (kevesebb személyes adatra kiterjedő, kevesebb adatkezelési műveletet magában foglaló) adatkezeléssel járó megoldás választására.

[Dr. Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv, Osiris Kiadó, 2005. 218. oldal]

Ha más, a cél elérésére alkalmas, és a munkáltatót aránytalanul meg nem terhelő módszer jelenleg nem áll rendelkezésre, az adatkezelés jogszerű lehet.

Azonban a GPS műholdas, vagy épp a GSM cellainformációs adatok segítségével működő nyomkövető rendszer jogszerűen csak a munkaidő alatt továbbíthat adatokat a munkavállalóról a munkáltató részére. Munkaidőn kívüli időszakban ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem kezelhet, mert nincs meg hozzá sem a törvényi jogalapja, sem a megfelelő adatkezelési cél. Ellenkező esetben jogellenes adatkezelést valósítana meg a munkáltató.

Járműbe szerelt GPS esetén például amennyiben a kollégák munkaideje kötött, abban az esetben a GPS rendszert úgy kell beállítani, hogy csak munkaidőben végezhessen adatrögzítést. Kötetlen munkaidő esetében – különösen ha a jármű használata privát célra is megengedett – biztosítani kell a munkavállaló részére, hogy a GPS eszközt kikapcsolja, amikor épp nem munkaköri kötelességét teljesíti.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Adatvédelmi nyilvántartás bejelentési láz – csillapítás

Az új adatvédelmi törvény újdonsága, hogy január 1-jétől nem lesz jogszerűen megkezdhető az adatkezelés, ha az - a kivételektől eltekintve...

Close