Adatvédelem – az érintett jogai (tájékoztatás, helyesbítés, törlés, tiltakozás)

Az érintett jogai

Az adatkezeléssel érintett személynek joga van tájékoztatást kapni a kezelt adatairól, azokat helyesbíteni, töröltetni, illetve tiltakozni az adatok kezelése ellen. Már az adat felvételekor meg kell ismertetni ügyfelünkkel, felhasználónkkal e jogait – szól a törvény

Az érintettek jogai és érvényesítésük

Az adatvédelem szintén fontos garanciája az érintett jogainak biztosítása. Az új törvény lényegében változatlan formában biztosítja a polgároknak a korábban már megismert jogait. Ezek a tájékoztatás, a helyesbítés, a törlés illetve a zárolás kérelmének a joga, valamint a tiltakozás joga.

E jogokat – a tiltakozás jogát kivéve – a törvény korlátozhatja.

Jog a tájékoztatáshoz

Az adatkezelő – az érintett kérelmére – köteles a már kezelésben lévő adatokról megadni a konkrét tájékoztatást. Míg a korábban kifejtett, előzetes tájékoztatás az adatkezelés paramétereit mutatja meg az érintett részére még az adatkezelés megkezdése előtt, addig a jelen pontban tárgyalt tájékoztatás a már folyamatban lévő adatkezelésre vonatkozik, a kérelmező konkrétan kezelt adatairól kell információt adni.

Az adatok kezeléséről szóló tájékoztatást – ideértve az adattovábbítási nyilvántartást is – a legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 30 napon belül, írásban, közérthető formában köteles megadni az adatkezelő. A korábbi adatvédelmi biztosi gyakorlat szerint e kötelezettség kiterjed a személyes adatokat tartalmazó adathordozókról való másolat készítésére is (pl. hangfelvétel, szerződés másolata).

A tájékoztatás évente egyszer ingyenes, ezen felül költségtérítés állapítható meg.

Helyesbítés és törlés joga

A valóságnak meg nem felelő adatot az adatkezelő – ingyenesen – helyesbíti, amennyiben a valós adat rendelkezésére áll.

A törvény előírja, hogy melyek azok az esetek, amikor az adatkezelőnek a személyes adatokat törölnie kell:
– ha észleli, hogy az adatok kezelése jogellenes;
– ha az érintett – a kötelező adatkezelések kivételével – kéri;
– ha az adatról kiderül, hogy hiányos vagy téves, és a helyesbítés nem lehetséges – feltéve, hogy a törvény a törlést nem zárja ki (mint pl. egy számviteli bizonylat esetében);
– ha az adatkezelés célja megszűnt vagy a határideje lejárt – és az adathordozót nem kell levéltári őrizetbe adni;
– amennyiben a bíróság vagy a Hatóság a törlést elrendeli.

Tiltakozás személyes adat kezelése ellen

Az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen, ha az adatkezelés kizárólag az adatkezelő vagy mások érdekében történik – kivéve a törvényben elrendelt adatkezelés esetét –, vagy ha direkt marketing vagy kutatás céljából kezelik az adatokat.

Az adatkezelő 15 napon belül dönt a tiltakozási kérelemről, melynek eredményéről írásban tájékoztatja az érintettet. A korábbi törvénnyel ellentétben azonban nem kell azonnal felfüggeszteni az adatkezelést a döntés meghozataláig.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.
Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Belső adatvédelmi felelős

Belső adatvédelmi felelős pozíció Egy szervezettől nem várható el, hogy minden kollégája naprakész ismeretekkel rendelkezzen az adatvédelmet érintő kérdésekben, azonban...

Close