Jóri zöld utat adott a Google Street View-nak

A Google Street View fényképezheti Magyarországot

A személyes adatok védelmét garantáló feltételek teljesítése mellett fényképezhetnek a Google Street View autói Magyarországon – foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos. Nézzük, mik ezek a feltételek, és mivel indokolja döntését a biztos.

A Google számára szabott feltételek

  • Előre nyilvánosságra kell hozni (legalább egy héttel korábban), hogy mely területeken fognak felvételeket készíteni. Az információkat magyarul is elérhetővé kell tenni. Ezzel egyidejűleg az adatvédelmi biztost is tájékoztatni kell a felvételkészítéssel kapcsolatos körülményekről;
  • Javasolt olyan napokon és napszakban elkészíteni a felvételeket, amikor kevesen tartózkodnak az utcán, ilyen módon csökkentve a természetes személyekre vonatkoztatható adatok számát a rögzülő képanyagban;
  • Az érzékeny területek (kórházak, szociális ellátó intézmények stb.) környezetében készült felvételeket különös körültekintéssel kell kezelni;
  • A képfelvevő eszközöket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy ne lehessen olyan területekre betekinteni, amelyek a gyalogos járókelő elől szándékosan eltakartak;
  • A felvételek nyilvánosságra hozatala előtt is lehetőséget kell nyújtani az érintetteknek, hogy a megjelölt helyen készült felvétel (akár személyről, járműről, ingatlanról) nyilvánosságra hozatala ellen tiltakozhasson;
  • Nem csak internetes felületen, hanem más kommunikációs csatornán is lehetővé kell tenni a törlés iránti kérelmek benyújtását (például hagyományos postai úton);
  • A felvételeken szereplő személyes adatokat, amint lehet, el kell homályosítani, és a nyers adatokat a lehető legkorábban törölni kell;
  • A nyers adatok tárolásának célját pontosan meg kell határozni és nyilvánosságra kell hozni;
  • Az adatalanyokat mindvégig tájékoztatni kell arról, hogy a nyers adatokat mely szerveknek továbbíthatják, illetve a szolgáltatóra vonatkozó jogszabályi és szerződésből eredő kötelezettségek alapján mely szervek igényelhetik a felvételek kiadását.

Az indokolás – nem személyes adatkezelés, de mégis

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint mivel a Google-nek célja a felvételeken szereplő személyek azonosítása, nem történik az Avtv. szerinti adatkezelés.

Nem értek egyet a biztos úr állásfoglalásával. Az emberekről készült felvételek 99%-át tudja a Google felismerhetetlenné tenni. 1% felkerül az internetre. Csak az Andrássy úton, vagy a Nagykörúton egy időben sétáló többszáz ember közül legalább egy személyről felismerhető fénykép fog felkerülni az internetre. Ez akkor nem minősül adatkezelésnek?

Örülhetnek az interneten webkamerát üzemeltető vállalkozások is? Mostantól közeli felvételeket is készítő kamerák képét is közzé lehet tenni az interneten? Hiszen nem az a cél, hogy az egyéneket beazonosítsuk…

Ráadásul az állásfoglalás, annak ellenére, hogy megállapítja, személyes adatkezelés nem történik, előírja a Google számára, hogy jelentse be az adatkezelést (!) az adatvédelmi biztos nyilvántartásába, előzetesen tájékoztassa a lakosságot, hogy mikor és hol lesz kamerázás, valamint biztosítsa a lehetőséget, hogy az érintett töröltethesse személyes adatait.

Az olvasó szerint melyik adatkezelés hatol be jobban a magánszférájába?

a) A rendőrség közterületen felvételeket készít, és 3 hónapig megőrzi.
b) Egy zsákutca lakóközössége – biztonságérzetük növelése céljából – kamerával rögzíti, ki és mikor jön be az utcába. A felvételeket csak bűncselekmény észlelése esetén nézik vissza.
c) Egy kiskereskedelmi bolt a lopások megelőzésére kamerát szerel a boltba, és 4 napig tárolja a felvételeket.
d) Egy nagyáruház a kozmetikai szerek pultján szemmozgást figyelő kamerát helyez el, hogy elemezzék a vásárló szemmozgását a fogyasztói döntés utolsó pillanatában. Az adatkezelésről hetekkel előtte tájékoztatják a vásárlókat, nem napi élelmiszer a figyelt termék, és csak a nap bizonyos szakaszaiban működik a megfigyelés.
e) A bűncselekményt elkövető személy fotója felkerül az internetre.
f) A Google Street View szolgáltatás által felkerül az internetre az a közterületen készült kép, amin jól látható, hogy a ház előtt egy a tulajdonos lányával hasonló adottságokkal rendelkező lány csókolózik egy, a szülők által még ismeretlen, vagy éppen nagyon is jól ismert fiúval.
g) A Google Street View interneten közzétett képe, amelyen a ház tulajdonosa látható egy szál alsónadrágban, amikor még félálomban kitolta a szemetes tárolót. Az arca felismerhetetlen.

Hogy az olvasó mit tekint sérelmesebbnek, azt az olvasóra bízom. Az elmúlt évek adatvédelmi biztosi gyakorlata alapján kizárólag az f) és g) pont szerinti adatkezelés, a Google adatkezelése lesz jogszerű.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.
Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

4 hozzászólás »

 
  • Alexin Zoltán szerint:

    Kedves adatvedelmi szakerto,

    Csak röviden néhány fontos vezérlő elvet elmondanék:
    – az EU jog szerint bűncselekmény megelőzése vagy bűnüldözési okból korlátozható – törvénnyel is – a személyes adatok védelméhez való jog. Ez megfelelő és kultúrált formában legitimálja az e.) adatkezelést. Azonban az alapjog korlátozásának arányosnak kell lemmie. Tehát súlyos bűncselekmény elkövetőjének fotóját lehet közzé tenni, ha a rendőrségen belüli körözés eredménytelen vagy gyorsan kell cselekedni. Ez szerintem teljesen rendben van a magyar törvényben is.
    – Az EU jogban a közterületi megfigyelést a „törvény által megengedett” kategóriába tartozik, azaz bárki vitathatja az adatvédelmi biztosnál, a bíróságon, hogy vajon az adatkezelés arányos-e, szükséges-e, és nem sérti-e a magánéletet. Európai szakértőkkel beszélve, teljesen abszurdnak tartották a magyar gyakorlatot – hogy itt a törvény rendeli el a kamerás megfigyelést, jogorvoslat nélkül (??). Mindenesetre az EJEB esetjoga szerint a közterületen tartózkodással „általában” lemond az ember a magánéletéről (a magánéletét otthon élje). Azt mondtam, hogy általában. Az EJEB azt is kimondta elvi döntéssel, hogy ez nem jelenti azt, hogy a nyilvános szerepléssel keletkező személyes adatok védelméhez az érintetteknek ne lenne joga. Az utcai csókolózás vagy illetlen öltözékben megjelenés – bizony azzal jár, hogy meglátják az embert. Ugyanakkor ez nem legitimálja azt, hogy akkor erről lehet felvételeket készíteni, cím szerint kereshető adatbázis üzemeltetni, kereső programokkal (már van ilyen) adott nemű, korú személyekre keresni.

    Az arc eltakarása, torzítása alkalmatlan eszköz az anonimizálásra, mivel számtalan olyan körülmény van, amely az azonosítást még ilyenkor is lehetővé teszi (ÉS: http://www.es.hu/dr_alexin_zoltan;adatilag_vedve;2009-03-09.html).

    Visszakanyarodva akkor a listához: az a.) esetben nem fogadom el, hogy kényszerintézkedés a kamerázás, de ha bíróság előtt megáll a dolog, akkor lehetséges, arányos kényszerintézkedés a közterület megfigyelésére.

    A b.) esetben egy tájékoztató tábla elhelyezése és arányos (bíróság előtt is vitatható, max. 1 hetes megőrzés) talán elfogadható. A körülményeket és az ottani viszonyokat figyelembe véve.

    c.) Ez szerintem teljesen ok. De tájékoztatás kell és bíróság előtti jogorvoslat mint garancia.

    d.) Ez valószínűsítem, hogy ez vásárlói szokásokkal kapcsolatos kutatás – itt az EU joga szerint tiltakozási joga van az érintetteknek (a magyar Avtv. szerint is!!). Ha van előzetes tájékoztatás, és a megőrzési idő limitált, akkor ez összefügg a tudományos (üzleti) kutatás szabadságát garantáló EU irányelvvel. Szóval, ha van bírósági jogorvoslat, tiltakozási jog, adattörléshez való jog, előzetes tájékoztatás – akkor mehet.

    f.) és g.) E tárgyban a magyar közgondolkodás eltér az EU-ban szokásos gondolkodásmódtól. Az EU az információszabadságot úgy érti, hogy a személyes adatok kezelése általában SZABAD (a törvény megengedi kategóriába tartozik pl. közérdekre hivatkozással), és védelmet a garanciális elemek (az előzetes tájékoztatás, adatvédelmi hatóság, bíróság, tiltakozás, törléshez való jog) biztosítja. Ezzel pedig az érintettek élhetnek, sőt kártérítést is kaphatnak. A magyar jog azonban mindig hozzájárulást vagy törvényt követel. A biztos a döntését nem a magyar, hanem az EU jog alapján hozta meg – amit nem értek, és bizony meg lehetne bíróság előtt támadni, azon az alapon, hogy jogsértő.
    Számtalanszor írtam már arról, hogy a magyar jogalkotás teljes tévúton jár, amikor nem ENGEDI meg az adatkezelést hanem KÖTELEZŐvé teszi – elemi garanciák és jogorvoslat nélkül.

    Az EU-ban valóban, azok az elvárások, hogy legyen előzetes tájékoztatás, kihalt utcákat fényképezzenek, lehessen tiltakozni az adatkezelés ellen, magyarul folyjon a kommunikáció. Ezek az EU jog alapján megfelelő garanciákat nyújthatnak. Az USA-ban nem vacakolt ennyit a Google – simán lefényképezett mindent (nem lévén adatvédelmi alapjog). Az épületek és az utca látképe és ezek térképi adatbázisba szervezése érdekes üzleti projekt, a vállalkozás szabadságához talán hozzá tartozik.

    Arra azért kíváncsi leszek, hogy mikor jelenik meg az első olyan bírósági ügy, amelyben valakit nagy összegű kártérítésért perelnek, mert egy sok embert ábrázoló fényképet tett közzé (pl. Picasa), az azon látható egyik személyre egy arckereső programmal találtak rá, és baja lett amiatt, hogy adott időben, adott helyen tartózkodott.

    A.Z.

  • Kedves Zoltán!

    Köszönöm az értékes hozzászólást.
    Én is azt tartanám az új adatvédelmi törvény elsődleges feladatának, hogy összhangot teremtsen az európai és a magyar adatvédelmi jog és alkalmazása között.

    A kiragadott példák a magyar adatvédelmi gyakorlat szerint jogellenesek, Európát azonban nem zavarnák.

  • Alexin Zoltán szerint:

    Gyanítom, hogy a biztos úr konzultált más EU országok szervezeteivel és furcsa lett volna, ha azoktól eltérő állásfoglalást tett volna.

  • Kovács István szerint:

    Tegnap láttam a Google fényképező autóját Budapesten, a Boráros téren, épp a Petőfi hídról érkezett Boda felől, és kanyarodott le a Közraktár utca felé. Egyértelműen fel lehetett ismerni, az oldalán a Google maps felirat meg full Google maps festés, a tetején egy fekete állványzaton egy piros gömb és még pár antenna. Ezek szerint elkezdték lefényképezni a várost, ill. valószínűleg engem is sikerült lencse végre kapni.

    Én a Boráros tér környékén lakok, de semmiféle értesítést nem kaptam a fényképezésről, ill. azt sem tudom, hol lehetne tiltakoznom magam ill. otthonom google térképre való felkerülése ellen? Az adatvédelmi biztos honlapján az olvasható, hogy:

    „A lakosságot előzetesen (legalább egy héttel a felvételek elkészítése előtt) tájékoztatni kell a fényképezésről. Az ingatlan tulajdonosoknak, használóknak könnyen elérhető módon meg kell adni azt a lehetőséget, hogy tiltakozzanak ingatlanjuknak a Street View szolgáltatás keretében nyilvánosságra kerülő képanyagában való szereplése ellen. A tiltakozás lehetőségét az adatok nyilvánosságra hozatala előtt is és azt követően is folyamatosan, magyar nyelven, könnyen hozzáférhető módon biztosítani kell.”

    Másokat tájékoztattak a fényképezésről, ill. a tiltakozás módjáról? Ha igen, írja meg legyen kedves, hol lehet „könnyen elérhető módon” ezt megtenni, mert én hiába kerestem, nem találtam meg ezt a felületet, de legalább rátaláltam erre a blog-ra.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Az NMHH megbírságolta az MSZP-t és a FIDESZ-t politikai SMS-ek miatt

Elektronikus kereskedelmi bírság a pártoknak A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) májusban 50-50 ezer forint elektronikus kereskedelmi bírság megfizetésére...

Close