Reklámtörvény – mit jelent a kifejezett hozzájárulás?

Reklámtörvény: mitől lesz kifejezett a hozzájárulás

A direkt marketing hozzájárulás vajon érvényes-e, ha az egy részletes ÁSZF-ben található meg, ha össze van kapcsolva más nyilatkozattal vagy épp nem is a címzett adja? Hogyan kell helyesen értelmezni a Reklámtörvény 6. §-át?

A Reklámtörvény 6. §-a

A direkt marketing kommunikáció legfontosabb szabályát tartalmazó 6. § (1) bekezdése így szól:

Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

De mit is értünk „egyértelmű és kifejezett” hozzájárulás alatt?

A törvény fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy nem elég a direkt marketing üzenet címzettjének passzivitása, belenyugvása abba, hogy ő reklámüzenetek fog kapni – mint pl. televízió vagy épp banner reklám esetében. Nagyon fontos, hogy a felhasználónak kívánnia kell, hogy reklámot kapjon, és e kívánságának konkrét cselekvésben kell kifejeződnie.

A reklám leendő címzettjének tehát nyilatkoznia kell – nevének megadásával -, hogy ő ettől és ettől a hirdetőtől reklámokat kíván fogadni a későbbiekben. Hogy az egyértelműség követelményének is eleget tegyünk, nem vonhatja a reklámozó össze az érintett egyéb nyilatkozataival a reklám fogadásához adott hozzájárulását, hiszen akkor nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy vajon az érintett a reklám küldéséhez adott-e hozzájárulást, vagy egyéb nyilatkozatot tett.
Így például rossz a következő nyilatkozat: „Hozzájárulok ahhoz, hogy Reklámküldő Kft. személyes adataimat a webáruházi regisztrációm céljából kezelje, és részemre e-mailben hírleveleket küldjön.” Nem lehet ugyanis eldönteni, hogy az érintett szándéka a regisztrációs hozzájárulásra irányult-e avagy a hírlevél küldésére. Persze lehet, hogy mindkettőre, de ez nem egyértelmű.
De ha egy szerződésben, szerződési feltételek között szerepel a hozzájáruló mondat, anélkül, hogy a reklám címzettje az ott leírtakat külön megerősítené, szintén nem tekinthető érvényes hozzájáruló nyilatkozatnak.

A javasolt módszer

Ha egy alapértelmezett üres állásban közzé teszünk egy check box-ot (jelölőnégyzetet), és valami hasonló szöveget teszünk mögé, és elkérjük a felhasználó nevét is, jogszerűen küldhetjük a reklámot: □ Hozzájárulok ahhoz, hogy Spammer Kft. a megadott elérhetőségeimen reklám ajánlataival felkeressen.

Természetesen ezen felül még számos legális módszer van. Egy személyes konzultáción általában megtalálható az üzleti és adatvédelmi szempontoknak is megfelelő megoldás.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

4 hozzászólás »

 
 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Az Ön cége vezet adattovábbítási nyilvántartást?

Adattovábbítási nyilvántartás Az adatkezelők többsége nincs tisztában azzal, hogy adattovábbítási nyilvántartást kell vezetnie. Pedig fontos, hogy az érintettek informálódhassanak, az...

Close