Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2010. – érdekes ügyek
Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2010.
A 2010-es esztendőben végzett adatvédelmi biztosi tevékenység három fő témával jellemezhető: adatvédelem és adatnyilvánosság új egyensúlyának keresése; parlamenti biztosként a rendelkezésre álló keretek között a „keményebb”, illetőleg kötelező erejű eszközök alkalmazása, sokszor első ízben az intézmény történetében; továbbá az alkotmányozásban történő részvétel. Emellett kiemelendő, hogy az intézmény eddigi története során a 2010-es évben kezelte a legtöbb – 18 625 – ügyet.
Joshi Barath
A Joshi Barath című műsorral kapcsolatos beadványokban kivétel nélkül megtalálható azon panasz, mely szerint a szereplőket azzal csalják be a műsorba, hogy rég nem látott kedves ismerősükkel fognak találkozni.
Az már-már említésre sem méltó, hogy adatkezelési hozzájárulás nélkül is adásba kerülhetnek a felvételek. Egy gyermeknapi műsor azonban minden képzeletet felülmúlt. Az egyik gyermek szülei szerint a beharangozott barátságos beszélgetés helyett gyermekük egy szembesítés jellegű szituáció részese lett. A felvételt követően a szülők visszavonták a hozzájáruló nyilatkozatot. Ezt azonban a szerződés tiltotta, sőt, kötbér fizetéséhez kötötte.
Az adatvédelmi biztos nem csak a törvénynek való formális megfelelést vizsgálta, hanem az adatvédelmi törvény szerinti ún. tisztességes adatkezelés elvét is. A vizsgálat során a biztos úgy ítélte meg, hogy az érintett az adatkezelés alanya kell, hogy legyen, és nem pedig tárgya.
Az adatvédelmi biztos 9 pontból álló ajánlást adott ki az ügyben. Kimondta, hogy adatvédelmi szabályzatot kell készíteni, részletes tájékoztatást kell adni, visszavonhatatlan nyilatkozatot kell beszerezni, elegendő időt kell hagyni a döntés mérlegelésére, egy példányt a hozzájárulásból a szereplőnek át kell adni, a műsorba nem kerülő adatokat törölni kell, az esetleges adattovábbításokról is tájékoztatást kell adni.
A munkáltatók visszaélései
Több állampolgár azzal a beadvánnyal fordult a biztoshoz, hogy volt munkáltatójuk az üzleti partnerei által is olvasható intranetes honlapján azt a tájékoztatást tette közzé, hogy tíz volt munkavállaló – köztük a panaszosok – foglalkoztatását nem javasolják a munkaviszonyuk alatt tanúsított magatartásuk miatt és egyúttal kérik, hogy akiknél ilyen személy állásra jelentkezik, akkor tájékoztassák a céget.
Egy másik munkáltatónál a vizsgálat tárgya egy rejtett kamerás megfigyelés volt, melyet a munkáltató a vállalat konyháján működtetett abból a célból, hogy az indokolatlan élelmiszerfogyás okát kiderítse. A munkáltatói ellenőrzés azzal zárult, hogy a szakácsként foglalkoztatott munkavállaló kellő ok nélkül fogyasztott a különféle ételekből.
Egy másik ügyben kifejtette, hogy a vagyonőr nem jogosult alkohol szondáztatásnak alávetni az érintett munkavállalókat, tekintettel arra, hogy mint vagyonőr, a munkáltató tulajdonának védelmét hivatott ellátni, a munkavállaló munkaügyi ellenőrzését pedig ily formában a biztos álláspontja szerint nem szervezheti ki a munkáltató.
További érdekes ügyeket a honlapunkon közzétett 402 oldalas beszámolóban olvashat.
Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.
Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.
” Egy másik ügyben kifejtette, hogy a vagyonőr nem jogosult alkohol szondáztatásnak alávetni az érintett munkavállalókat, tekintettel arra, hogy mint vagyonőr, a munkáltató tulajdonának védelmét hivatott ellátni, a munkavállaló munkaügyi ellenőrzését pedig ily formában a biztos álláspontja szerint nem szervezheti ki a munkáltató.”
Vagyonőrként erre hivatkozva jogom van elutasítani munkaadóm szondáztatásra vonatkozó utasítását?
Tisztelt HZsolt!
Igen, a vagyonőr nem szondáztathat. Természetesen jobb lenne a kérdést nem akkor tisztázni, amikor épp a szondáztatás felmerül.