Milyen egészségügyi adatokat kérhet el egy biztosító a kár elbírálásakor?

Vitaindító írás

Ugyan az adatvédelmi biztos már oly sokszor kifogásolta azt, hogy egyes biztosítók a káresemény elbírálásakor szeretnek nagyot meríteni ügyfelei adataiból, a biztosítók még mindig minden egészségügyi dokumentumot elkérnek, és majd ők válogatnak, megismerve számtalan olyan egészségügyi adatot, amelyhez semmi közük.

Önnek mi a véleménye?

A biztosító jogalapja az egészségügyi adatok kezeléséhez

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 155. § (1) bekezdése alapján „a biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a … biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges … cél lehet.

Az adatvédelmi törvény 5. § (2) bekezdése kimondja, hogy csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, de ekkor is csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Hozzájárulás, biztosítási feltételek

A biztosítók egy része úgy gondolja, mivel a biztosított – általában valahol a biztosítási feltételek között – hozzájárult ahhoz, hogy egészségügyi adatait kezelje, az orvosoktól beszerezze. (a blanketta jellegű orvosi felmentvényekről ajánlom olvasmányul az adatvédelmi biztos 938/A/2006-6. sz.állásfoglalását)

Eltekintve attól, hogy az adatvédelmi törvény szerint a hozzájárulás „az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez”, az adatkezelés további feltétele az előbb hivatkozott célhoz kötöttség elvének való megfelelés.

Konkrétabban

Van egy biztosítás, amelyben a kockázatok között szerepel a betegség miatti keresőképtelenség is. A biztosítási feltételek között szerepel a hozzájárulás az egészségügyi adatok kezeléséhez, és rendelkezik az orvosi titoktartási kötelezettség alóli felmentésről is.

Idáig számomra kizárólag az a jogszerű, ha a biztosító a keresőképtelenség igazolására az OEP által feljogosított orvos igazolását (táppénzes papír) kéri a biztosító.

Kizárt betegségek

Ha a biztosítási feltételekben szerepelnek olyan betegségek, amelyeket a biztosító kizár a kockázatból (pl. esztétikai műtét, alkohol elvonó kúra, stb.), úgy gondolom indokolt a táppénzre utaló orvost nyilatkoztatni, hogy e, tételesen felsorolt kizárt betegségek valamelyike miatt vette-e a beteget keresőképtelen állományba.

Azt azonban nem tartom jogszerűnek, hogy a biztosító minden korábbi és jelenlegi betegségről információt kérjen, és a sok sok adat alapján hozza meg döntését.

Például, ha valakinek eltörik a lába, és emiatt lesz keresőképtelen, akkor hadd ne kelljen a beteget is kellemetlen helyzetbe hozni azzal, hogy igazolást kér arról, hogy milyen nemi betegségben szenved. Ráadásul mire a biztosító meghozza a döntést, biztos, hogy legalább három – nem orvos – ügyintéző is megismeri a biztosítási eseménnyel össze nem függő egészségügyi adatot.

És még egy probléma a gyakorlattal

Az egészségügyi adatokat sokszor úgy adja át a biztosító a vele szerződésben álló orvos részére, hogy ehhez, a konkrét orvos ismeretében nem kérik meg az ügyfél előzetes, írásbeli hozzájárulását.

Ami szerintem jogszerű lenne

A biztosító gyártson olyan nyomtatványt, amelyen felsorolja a kizárt kockázatokat, és a kezelőorvost nyilatkoztassa meg arról, hogy ezek a betegségek adtak-e okot a keresőképtelenségre, avagy sem.

Olvasóimnak mi a véleménye?

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

13 hozzászólás »

 
  • Alexin Zoltán szerint:

    A téma elméletileg is érdekes, és én is elvi síkon közelíteném meg. A biztosítás üzletág alapja a véletlen (és ezért csak becsülhető) kockázat, amely természetesen azonnal összeomlik, ha az ügyfelek nem becsületesek egymással, azaz valami olyasmire kötnek biztosítást, ami nem véletlenül, hanem valamilyen okkal következik be. Ezért a világon a biztosítás alapja a felek „becsületes szándéka” – magyarul a szerződő felek egymás tudomására hozzák a biztosítással kapcsolatos lényeges információkat.

    Az USA-ban, a szándékot és az elvet nézik és még akkor is semmisnek mondanak ki egy szerződést, ha egy eltitkolt információ ugyan nem volt releváns a kár megtörténtekor, de pusztán a szándék, hogy eltitkoljanak valamit – megsérti a becsületes szándék elvét.

    Lássuk be, az egészségre kötendő biztosítás az egészségügyi privacy feladásával jár, és a biztosító minden egészségügyi adatra kíváncsi lesz. Tulajdonképpen, arra is ami nem releváns, mert abban is keres fogódzót, hogy esetleg ne kelljen fizetnie. Az ügyfelek is hasonlóan találékonyak, mert a legkülönbözőbb esetekben – ha már csekély egészségkárosodást szenvednek – kérik a biztosítótól ennek megtérítését, napi járadékot stb.

    Mi lehet itt a megoldás, hogy a privacy egy része legalább megmaradjon. Az egyik, a limitált biztosítás: tehát mondjuk csak bizonyos betegségekre szóló biztosítás. Például csak daganatos betegségekre, vagy csak balesetekre érvényes biztosítás. Ekkor természetesen olyan információkat kérhet a biztosító, amely ezekkel a betegségekkel kapcsolatos. A nemi betegségek nem érdeklik, mert arra nem terjed ki a biztosítása. A korlátlan esetben ugye nem lehet tudni semmit, elvben a munkaképesség csökkenését egy korábbi nemi betegség is okozhatja.

    Aztán az is egy megoldás, hogy a biztosítási összeg limitált – tehát nem halad meg egy adott összeget. A biztosítók is szívesen veszik az ilyesmit, mert az ő kockázatuk is jobban kontrolálható. Az USA eü. reformjában megjelentek a havi 100-200 USD díj mellett kapható eü. biztosítások, amelyek nem járnak előzetes orvosi vizsgálattal és amelyek évi 5000 USD-re limitált térítést adnak csupán. Ha valaki ezt túllépi, akkor megemelik a havi díját, vagy egyéni értékelés alapján döntenek a további biztosításról.

    Szóval egy korlátlan doménre (bármilyen eü. problémára) kiterjedő biztosítás esetén nem látom annak esélyét, hogy valamilyen egészségügyi információt el lehessen titkolni (pontosabban szólva technikailag lehet, mert ha gyakran váltok háziorvost, magánorvoshoz járok, a szakrendeléseken történt kezelésekről nem tájékoztatom a háziorvosomat …) Szóval technikailag eltitkolhatok dolgokat, de elvileg nem tehetném meg, mert utóbb ez mint kizáró ok jöhet elő. Természetesen a biztosítók nem scannelhetik végig az összes rendelőintézetet és háziorvost. Ugyanakkor vigyázni is kell, mert a biztosító orvosa általában egy olyan valaki, aki pl. belgyógyász egy nagy eü. intézményben, és akkor ott a munkakörénél fogva eleve hozzáfér minden adathoz. Erre már régen felhívtam a szegedi belső adatvédelmi felelős figyelmét, de egyelőre nem látom, hogy tett volna valamit. Ugyanis adatvédelmi szempontból a biztosító orvosának jelenleg erre nincs joga csak írásos beleegyezéssel (vagy még akkor sem).

    A biztosítók ezt a szigorú feltételt nem szokták közölni (legalábbis előre), csak elkápráztatnak az alacsony havi díjjal, meg a nagy összeggel, amit majd kapok, ha bajom lesz. Persze elmondják, hogy előtte van egy orvosi vizsgálat, de az nem nagy ügy. Ja, persze, de ott elvileg meg kell gyónni az össze korábbi betegséget (és esetleg ennek a doktor sebtében a számítógépén utána is néz). Továbbá alá kell írni, hogy nem titkolok el semmit és hogy baj esetén korlátlan hozzáférést adok a BÁRHOL fellelhető egészségügyi adataimhoz. Nos, ezért nem kötök én ilyen biztosítást.

    Az úgynevezett kockázati biztosítások közül a limitált, baleseti, vagy pl. daganatos betegségekre, vagy egyéb súlyos, de azért nem annyira gyakori betegségekre érvényes biztosítás megfontolandó, illetve az olyan biztosítás, amelynek során 1-2 mFt-re limitált a kifizetés. Bár, ha bekövetkezik a kár, akkor is gyónni kell.

    Az élet persze nem ennyire fehér-fekete. Szerintem az embereknek NAGYON tudatában kell lenniük annak, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer nem tart titkot – a betegség olyan mint a büntetett előélet, végigkisér halálunkig. A jelenlegi rendszerben adatot nem semmisítenek meg, sőt azokat egyre nagyobb rendszerekben koncentrálnak. Én ez ellen folyamatosan küzdök, hogy ne így legyen – mert ez nem egészségügyi ellátás, hanem gyakorlatilag egy egészségügyi állambiztonsági szolgálat nő a fejünkre. Ezért ki-ki jól teszi, ha bizonyos betegségeit eleve nem állami ellátónál kezelteti, a háziorvosát sem avatja be egyes problémáiba, esetleg néhány évente váltogatja a háziorvosát és megtiltja, hogy adatokat továbbítsanak egyiktől a másiknak. Ja, és gyógyszert csak kézzel írt, vonalkód nélküli, TAJ és BNO nélküli vényre váltsanak ki, támogatás nélkül.

  • Eszter szerint:

    Autóbaleset miatt 12 hétig voltam táppénzen.
    Megalázó volt, hogy a biztosító a korábbi nőgyógyászati irataimban kutakodott. Amikor személyesen beszéltem velük, a lesajnáló tekintetük kifejezetten zavart…

    Egyetértek. Ilyen adatokat ne kérjen a biztosító.

  • Kedves Zoltán!

    Köszönöm az értékes hozzászólást.

  • Kedves Eszter!

    Igen, pont az ehhez hasonló ügyek miatt aggaszt a jelenlegi gyakorlat.
    Természetesen a biztosító érdeke is fontos, de a csalásokat nem jogsértés útján kellene felderíteni, megelőzni.

  • Alexin Zoltán szerint:

    Amikor nem dologra kötök biztosítást (autóa, házra), hanem magamra, akkor a biztosító nem emberbaráti segélyszervezet, hanem piaci szereplő, és pénzért veszi meg az emberi méltóságot (a privacy-t). Amíg nincs baj, az emberek legyintenek. Később pedig kénytelenek lenyelni a békát.

    Az adatokhoz szerintem nem jogsértés útján jutnak hozzá, hanem ÉN adtam el nekik, csak nem voltam ennek a tudatában.

    Az mondjuk azért elemi dolog lenne – ezt törvény is alátámasztja, hogy egészségügyi személyes adatot csak ORVOS kezelhet, szóval ha a biztosító orvosa is, de azért ez egy minimum legyen. Ne egy ügyintéző lapozgassa a leleteket, zárójelentéseket.

    Kinek-kinek értékelnie kell, hogy mekkora értéket képvisel az emberi méltósága és ennek arányában kell azt pénzre cserélnie. Ha bölcselőként vélekedek, akkor SOHA nem adom el a méltóságomat, de ha hétköznapi ember vagyok, akkor az a kérdés mennyiért.

  • Kedves Zoltán!

    Egy dolgot nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni.
    Az adatkezelés jogszerűségéhez az érintett hozzájárulásán felül a célhoz kötöttség elvének való megfelelés is szükséges.
    Márpedig egy baleseti táppénzzel összefüggő biztosítási esemény elbírálásához mi szükség a kórtörténetre?

  • Alexin Zoltán szerint:

    Még vitatkoznék a célhoz kötöttség elvével kapcsolatban, amit az AB és minden jogász alapvetőnek tart adatvédelem területén.

    1. Szerintem amikor a biztosító a papírokban kotorászik, akkor a cél a díjfizetés elkerülése – bármilyen okkal. Ehhez adekvát adatkezelés az, ha a fellelhető eü. dokumentációkat átnézik. Korlátlan célhoz – korlátlan adatkezelés.

    2. Az eü.-ben célhoz kötöttséggel nem lehet semmire sem menni – mert amíg én nem kontrolálom az adatkezelést, addig az orvos mindent akar tudni. Ennek van bizonyos szakmai alapja: az egészségügyben távoli összefüggések vannak a dolgok között, pl. egy hátfájást okozhat olyan gyógyszermellékhatás, amit a vesebetegségre szed valaki. Vagy teszem azt, valamilyen nem látványos alapbetegség okoz pl. egy hormonhiányt, aminek következtében valahol bőrelváltozás lép fel. A szakmában a holisztikus orvoslásnak hívják ezt, ami az egész embert tekinti, életmódjával, táplálkozási szokásaival együtt. A szervezet eleve minden rendellenességet elkezd korrigálni, ezért ha az orvos megismeri a dolgok természetét nem turkál ebbe bele, hanem felügyeli a gyógyítást. Valahol azt hiszem mindenki vágyna arra, hogy legyen egy VALAKI, akivel TÉNYLEG bizalmasan megbeszélhet fontos dolgokat, még olyat is, amit akár a házastársának sem mond el.
    Sajnos ugyanakkor a mai egészségügyi a szerepére alkalmatlan, mert minden megkapott információt maga alá gyűr, nem tart titkot, mindent jelent, összekapcsol, nem törölt. Ilyen körülmények között természetesen nem fogok elmondani egy csomó dolgot, csak a minimumot.

    Az eü.-ben a célhoz kötöttség értelmetlen. Az orvos mindent akar tudni. Itt az emberi méltóságot akkor lehetne megőrizni, ha végre lenne titoktartás. A legutóbb elküldtem egy friss AB indítványt, amiben kértem, hogy azt a paragrafust semmisítsék meg, amiben az áll, hogy „az orvos mentesül a titoktartási kötelezettségtől, ha az adatkezelést törvény rendeli el” – ez így egy nagyon aljas dolog, mert az állam bármilyen adatot megszerez. E helyett olyan paragrafusnak kellene itt állni, ami figyelembe veszi az egyének alapvető magánélethez fűződő jogait. Ahogyan az minden normális EU jogállamban van, amelyek felfogták a Római Egyezmény 8. cikkét. Érdekes, hogy ezekben az államokban az orvosi etika is pontosan ugyanezt tartalmazza. Vagyis orvos senkinek nem ad semmilyen felvilágosítást, csak életveszély elhárítása, vagy súlyos bűncselekmény megelőzése érdekében.

  • Alexin Zoltán szerint:

    Csak még egy, amikor valaki írásban egyezik bele az adatkezelésbe, akkor az egy komoly kivétel – gyakorlatilag minden adatvédelmi feltétel alól felmentést ad, olyan adatkezelés is megvalósulhat írásos beleegyezés mellett, amelyre semmilyen törvény vagy nemzetközi egyezmény amúgy nem adna lehetőséget. Ha a biztosító orvosa előveszi az írásos beleegyezést, akkor ott nem nagyon van kecmec, akkor arra az adatokat átadják, feltételezve, hogy nem véletlenül adtam a beleegyezésem, az egyértelműen kinyilvánított akaratomat, előzetes felvilágosítás után, a jogaim ismertetése után írásba.

  • Kedves Zoltán!

    Csak így megint oda tudok kilyukadni, hogy a háziorvos is alkalmas kell legyen arra, hogy megítélje, volt-e korábbi olyan betegsége a betegnek, aminek köze van a mostani bajához. Így elegendő lenne, hogy erről nyilatkozzon a háziorvos. Nem kell a biztosító apparátusával megosztani mindent…

    Azzal pedig nem tudok egyetérteni, hogy ha írásos beleegyezést ad valaki az adatkezelésre, akkor onnantól a többi adatvédelmi feltételt nem kell figyelembe venni.
    Az adatkezelés egyik feltétele, hogy megfelelő jogalapja legyen az adatkezelésnek. Ezen felül van még néhány – a jelenleg hatályos Avtv. szerint – KONJUNKTÍV feltétel, mint pl. az, hogy csak olyan személyes adat kezelhető, amely a cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges.

    A gyakorlatot sajnos én is ismerem, de szerintem a gyakorlatot kellene a jogszabályhoz igazítva, és nem fordítva.
    Az megint más kérdés, hogy a jelenlegi szabályozás jól van-e így, de ez a konkrét ügyek vizsgálatakor nem mérlegelhető.

  • Alexin Zoltán szerint:

    Eüaktv. 4. § (3) és (4) bekezdése: az itt felsorolt céloktól eltérő célokra is lehet az egészségügyi és személyes adatokat kezelni, amennyiben az érintett írásban beleegyezik.

    95/46/EK irányelv 8 cikk: Az Európai Unió tagállamai területükön a különleges személyes adatok kezelését meg kell tiltsák, kivéve

    2. ha az érintett az adatkezelésbe írásban beleegyezett.
    3. egészségügyi adatok kezelhetők, amennyiben az adatkezelésre a megelőzés, diagnózis és a terápia megállapításához vagy az eü. intézmények adminisztrációjához van szükség …
    4. bűnügyi személyes adat …

    Az sajnos nem egyértelmű, hogy a EU irányelv 6., 7., 12., … paragrafusait attól függetlenül be kell tartani, hogy az érintett az adatkezelésbe beleegyezett. – Viszont megjegyzem, hogy általában mindenhol felmentést ad bármilyen feltétel alól, az érintett beleegyezése. Pl. külföldre továbbítás. A személyes szabadság és önrendelkezés miatt is az én nézetem látszik beigazolódni.

    A célhoz kötöttség vajon hogyan teljesül a 2010. dec. elfogadott törvény előírásaiban, amikor a háziorvos lekérheti minden betegéről a teljes OEP-es életútját, összes kiváltott gyógyszerét, korlátozás nélkül 1998 óta. Ez vajon milyen célhoz kötöttségnek tesz eleget?

  • Az Eüaktv. valóban megadja az eltérő célú adatkezelésre a lehetőséget, és az irányelv, sőt az Avtv. is lehetőséget ad erre.
    A magyar adatvédelmi törvényben felsorolt egyes kötelezettségek azonban konjunktív módon kell teljesüljenek.

    Így tehát a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell, ha személyes adatot kívánunk kezelni:
    – kell egy jogalap (az érintett hozzájárulása vagy törvényi felhatalmazás) [Avtv. 3. §]
    – meg kell felelni a célhoz kötöttség elvének (és csak ha a cél elérésére alkalmas, elengedhetetlen, és csak a szükséges mértékben és ideig) [Avtv. 5. §]
    – eleget kell tenni a tájékoztatási kötelezettségnek [Avtv. 6. §]
    – az adatok minősége elvét be kell tartani (Avtv. 7. §]
    – az adatbiztonságnak is érvényesülnie kell (Avtv. 10. §]
    – biztosítani kell a jogorvoslati (adatvédelmi biztos, bíróság), jogérvényesítési lehetőségeket (tájékoztatás, törlés, helyesbítés, tiltakozás) [Avtv. 11-18. §§]
    – be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba[Avtv. 28. §]
    – és persze be kell tartani mindezek mellett a Ptk. ill. ágazai jogszabályok rendelkezéseit.

    Álláspontom szerint a külföldre történő adattovábbításnál is e feltételeknek is meg kell felelni.

    A háziorvos esetén én is aggályosnak tartom a korlátlan adatlekérés lehetőségének biztosítását. Innen egy lépés, hogy a biztosító is ugyanezt elvégezze… meg a munkáltató… meg ki tudja még ki.

  • Alexin Zoltán szerint:

    Természetesen elismerem, hogy vannak ilyen feltételek, de ezek közül egyet sem tart be (fogad el) az egészségügyi rendszer, nem tekinti magára nézve érvényesnek. [sajna van az a lex specialis derogat lex generalis] elv, ami miatt nagyon kétséges, hogy az Avtv. előírásait bíróság előtt lehet-e érvényesíteni az Eüaktv. előírásaival szemben. Az egyik peremben a Csongrád Megyei Bíróságon még az is felmerült, hogy az egészségügyi adat nem is személyes adat (jól mutatja, hogy a bíróságok mennyire vannak képben) és ezért nem is lehet rájuk vonatkoztatni az Avtv. rendelkezéseit. (Az Eüaktv. nagyon komolyan ludas ebben, mert sosem személyes egészségügyi adatot említ, hanem csak egészségügyi adatot és ezzel sorban maszatol a fogalmakkal.)

    Visszatérve a dologra az egészségügyben bírósági jogorvoslat nincs, mert az adatkezelést törvény rendeli el, a nemzeti nyilvántartásba nem kell bejelenteni semmilyen adatkezelést, tiltakozási lehetőség nincs (kivéve szakorvosnál a háziorvos tájékoztatása, az OEP lekérés, illetve a különböző helyen keletkezett adatok összekapcsolása ellen), adatminőség itt nem releváns, a biztonságot az jelenti hogy az érintett is nehezen kap meg bármilyen információt, így aztán egyedül EGYETLEN szalmaszálba lehet kapaszkodni – a célhoz kötöttségből fakadó adatminimum, minimálisan szükséges adatmennyiségbe.

    A háziorvos egy érdekes feltevés, hogy az szűrje meg az adatokat és ne adjon át mindent, csak amit jónak lát, a biztosítónak. Ez szerintem polgári jogilag sem állná meg a helyét. A háziorvos sok esetben nem független és nincs is beavatva mindenbe. Ritkán semleges: azaz vagy pártolja a betegét, vagy kellemetlenkedik a betegével – csak néha kívülálló. Erről a biztosító nem tud meggyőződni. A biztosító majdnem biztosan nem fogadná el azt, hogy a háziorvos visszatart adatokat. A biztosító nem egy harmadik orvossal, hanem a pácienssel van jogi kapcsolatba, és igazából a páciensnek kell az adatokat átadni.

    Egy másik dolog az, hogy ha minden orvosi iratot átad valaki, abból mit másolnak le, mit tart meg a biztosító magának. Szóval igaz, hogy egyes információk felfedése maga is megszégyenítő, de ha az két ember között marad, további adatkezelés nem keletkezik (nem másolják le, nem tárolják), akkor mégiscsak jobb, mintha ehhez 10-20 éves kényszer tárolás, archiválás, és a jogellenes hozzáférés kockázata társul. Szóval megkülönböztetném azt, hogy a biztosító orvosa tudomást szerez valamiről és azt hogy ebből mit rögzít és mit tekint relevánsnak, amit aztán felhasznál.

    Visszakanyarodva a téma legelejére: a korlátozott biztosítás – korlátozott adatkezelés tűnik egy megoldásnak, amikor ELŐRE lehet rögzíteni, hogy milyen adatokra van szükség, és persze nem is kapok minden esetben pénzt. Vagy pedig nem is kötök a testi épségemre biztosítást – ennek ugyanis feltétele hogy az ÉPségről a biztosító meg is győződhessen.

  • Kedves Zoltán!

    Köszönjük az észrevételeket. Úgy látom, hiába is beszélünk arról, mi a jogszerű, ha az adatkezelő és a bíróságok ebben nem partnerek.

    Azért persze feladni nem szabad!

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Adatvédelem: jogászt keressen! Adatbiztonság: informatikust!

Adatvédelem: jogászt keressen, ne informatikust! Azt tapasztalom, hogy az informatikusok nagy része a jogi szabályozástól idegenkedik, az adatvédelmi jogi szabályozást...

Close