Csak az állam kezelheti legfontosabb adatainkat
Állami feladat lesz a nemzeti adatvagyon kezelése
Az Országgyűlés előtt álló törvényjavaslatról a Kossuth Rádió 180 perc műsora és a Népszabadság is kikérte véleményemet. Adatvédelmi szakértői szemmel támogatható a nemzeti adatvagyont védő törvény. Ha Ön is félti adótitkait, kedvező hírt olvashat.
A törvényjavaslat célja
A törvényjavaslat célja, hogy a kiemelt jelentőségű állami nyilvántartásokkal kapcsolatos technikai műveleteket (és a polgárok személyes adatait) ne adhassa át az állami szerv magánvállalkozásoknak. Adatfeldolgozói tevékenységet kizárólag az állami szférába tartozó, az adatkezelő által is közvetlenül ellenőrizhető szervezet láthasson el.
A szabályozás szigorításának indokai
Az idei évben többször is olvashattunk olyan botrányokról, amikor egy államigazgatási szerv nyilvántartását fenntartó alvállalkozó tevékenysége során problémák merültek fel. A Magyar Nemzet áprilisi cikkében például arról számol be, hogy az okmányirodákban is használt nyilvántartásokhoz, pl. a lakcím-, vezetői engedélyek, gépjármű felelősségbiztosítással, mozgáskorlátozottak igazolványával kapcsolatos adatkezelésekhez hozzáférő cég ellen az APEH tett feljelentést, mely cég közben fantomizálódott. Az Index.hu cikke a nem elhanyagolható hat milliárdos spórolás mellett megemlíti, hogy a céginformációs szolgáltatással foglalkozó piaci szereplők évek óta kifogásolják azt, hogy az igazságügyi minisztériumtól a cégnyilvántartásban lényegében monopóliumot szerzett a Microsec nevű piaci cég. Az Index arról is beszámolt, hogy az államkincstár még 2008-ban került végrehajtás elrendeléséig fajuló konfliktusba informatikai szállítójával, míg az elmúlt hetekben a szolgáltató cég és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vitája miatt akadozó agrártámogatásokról jelentek meg hírek.
De botrányok nélkül is zavaró, ha adótitkainkat nem csak az APEH, hanem alvállalkozója is megismerheti, sőt bizonyos esetben nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek az adatfeldolgozással kapcsolatosan.
A törvény főbb rendelkezései
A nemzeti adatvagyonba a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége tartozik.
A törvény meghatározza azon nyilvántartások körét, amelyek kezeléséhez csak államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet nyújthat segítséget.
Néhány adatkezelés, amelyet már csak az állam végezhet: egységes szociális nyilvántartás, lakcímnyilvántartás, földhasználati nyilvántartás, állami térképek, nyugdíj- és egészségbiztosítási nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás, útiokmány-nyilvántartás, szabálysértési nyilvántartás, adónyilvántartás, céginformáció, egyéni vállalkozók nyilvántartása.
A törvényjavaslat szerint akár öt évi szabadságvesztéssel is szankcionálható lesz, ha valaki megsértené e törvényt, és akadályozná vagy lehetetlenné tenné az állami szerv részére az adatokhoz való hozzáférést – a mostani rendszerben ugyanis erre is van példa.
A jelenlegi adatfeldolgozók a törvény hatálybalépése után kötelesek átadni az adatokat a nyilvántartó szerv részére, és a tárolt adatokat – ideértve minden másolatot is – törölniük kell.
Ha a kifúrt cégek esetleg üzleti haszonszerzés céljára a későbbiekben is felhasználnák az adatokat, akkor az a Btk. 177/A. §-a szerinti bűncselekmény alkalmazhatóságát veti fel.
A Kossuth Rádióban adott élő interjúm a http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2010-11-15 címen 7 óra 45 percnél hallgatható meg.
Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.
Adatvédelmi újdonságok a Facebook szolgáltatásai között
Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.
Ezzel kapcsolatban jutott eszembe ez:
http://www.bombagyar.hu/index.php?post=1321
Ez már akkor sem volt igaz, vagy ma már nem ez a helyzet, vagy még mindig így mennek a dolgok?
Újra olvasva a linkelt cikket és az ottani hivatkozás végén lévő hivatalos szöveget (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/adatszolgletilt.html) rájöttem, hogy igen, ez még mindig így van…
Tehát a most Ön által írt cikkben leírtak szerint az új törvény valójában csak védi az állam termékét: A mi személyes adatainkat, amivel Ő kereskedik a tudtunk nélkül…
Ha tévednék, kérem javítson ki…
Kedves Gábor!
Amit leír, az még mindig így van, nevünket és lakcímünket az állam értékesítheti pl. direkt marketing célból. De ezt le lehet tiltani.
Egyébként a törvény e tekintetben nem változik. A címkiadási szolgáltatásért eddig is az államot illette a díj.
A gondom ezzel az, hogy ha valaki nem keres rá konkrétan erre a témára, vagy nem bukik bele véletlenül (vagy mint esetemben nem szól egy ismerős), meg sem tudja, hogy reklám célra eladták az adatait. Ő meg hiába vigyázott rá, nehogy kikerüljenek az adatai, az állam kiadja azokat és már özönlenek is a névre szóló reklámok…
1 Ft-ért képesek kiküldeni 3-4 levelet felszólításképpen, de arról már nem képesek küldeni egy levelet, (vagy bármi módon értesíteni) hogy „az ön címe rögzítésre került rendszerünkbe, hacsak nem tiltja meg nekünk x időn belül, értékesíteni fogjuk azt”
Valóban, az emberek többsége nem tud sem az adatkiadásról, sem a letiltás jogáról.
A lakcímnyilvántartóban fellelhető adatok direkt marketing felhasználásáról korábban már írtam: https://www.adatvedelmiszakerto.hu/2009/08/postai-cimzett-reklamkuldemenyek/
Az adatvédelmi biztos véleménye a jogszabályról: http://www.adatvedelmibiztos.hu/abi/index.php?menu=aktualis/allasfoglalasok/2010&dok=6984_J_2010-2