Nyilvános az állami, önkormányzati cégek vezetőinek fizetése

Hatályba lépett a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tétételéről szóló 175/2009. (VII.27.) Korm. rendelet.

2009. szeptember 15-én kell közzétenni elsőként az állam, helyi önkományzat, költségvetési szerv, vagy közalapítvány által befolyásolt, tulajdonolt gazdasági társaságok vezetőinek jövedelmi adatait.

De nézzük a részletes szabályokat.

A kormányrendelet a következő alanyi kör jövedelmét rendeli el nyilvánosságra hozni:

– vezető tisztségviselők;
– felügyelőbizottsági tagok;
– vezető állású munkavállalók;
– elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalók;
– tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók.

A kötelezően közzéteendő adatkör:

– név;
– tisztség vagy munkakör;
– pénzbeli juttatások, megfelelően részletezve;
– végkielégítási, felmondási idő időtartama;
– megbízási díj;
– megbízási díjon felül járó egyéb járandóságok;
– a jogviszony megszűnése esetére járó juttatások.

Az adatok közzétételéért a társaság vezetője felelős.

A közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazható szankciók:

– törvényességi felügyeleti eljárás;
– adatvédelmi biztos eljárása;
– közérdekű adat kiadására irányuló per;
– egyéb polgári jogi igények;
– szabálysértési eljárás;
– büntetőeljárás;
– munkajogi következmények.

Tekintettel arra, hogy nem törvényi, hanem alacsonyabb szinten rendel el a jogalkotó személyes adat nyilvánosságra hozatalát, az adatvédelem alapelveivel kapcsolatosan alkotmányossági aggályok is felmerülhetnek.

Az alkotmányossági, illetve az alkalmazással kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel kapcsolatosan várom megkeresését.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos információkról.

Név:*
Email:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

7 hozzászólás »

 
  • Kis Zsuzsanna szerint:

    Szerintem nem felmerülnek alkotmányossági aggályok, hanem nagyon komolyan alkotmányellenes a jogszabály, és személyiségi jogokat sért.
    A közérdekű adatok tárgyköre az Alkotmány alapján törvényhozási tárgykör, ráadásul kétharmados, és ugyancsak ilyen a személyes adat kérdéskör. A kormány rendeletet, főleg nem eredeti jogalkotási hatáskörében nem hozhat, és felhatalmazás hiányában ajogszabály érvénytelen.
    Sajnos a magyar jogrendszer olyan, hogy ezt csak az AB mondhatja ki, és addig? A KOrmány megteheti, hogy polnt a saját cégeinek – aki az államnak dolgozik a magánszféréját megsérti?

  • Kedves Zsuzsanna!

    Alapvetően egyetértek Önnel, bár a helyzet ennél kissé bonyolultabb.

    Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg.
    A személyes adatok védelméhez fűződő jog az Alkotmány XII. fejezete alatt megtalálható alapvető jog, így az csak törvényben korlátozható.

    Az Avtv. 2. § 1. pontja alapján a munkavállaló neve, tisztsége, pénzbeli juttatása, és a Kormányrendeletben megfogalmazott további adatkör személyes adatnak minősül.
    Közérdekből nyilvános adat az Avtv. 2. § 5. pontja szerint az az adat, amelynek „nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli”.
    Az Avtv. 3. § (4) bekezdése szerint „Törvény közérdekből – az adatok kifejezett körének megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát.”
    Az Avtv. 19. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közfeladatot ellátó szerv által közpénzek felhasználásával kötött szerződések, a magánszemélyek számára különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozó információk is közérdekű adatok.
    Az Avtv. 19. § (4) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános adat, így megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
    Az Avtv. 1. § (2) bekezdése nem enged eltérést az e törvényben foglaltaktól.

    Ugyan az Avtv. 19. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy alacsonyabb szintű jogszabályban kijelölhessen a jogalkotó kötelezően közzéteendő adatkört, s lehetővé teszi azt is, hogy a tájékoztatás módját is alacsonyabb szintű jogszabály állapítsa meg, azonban az Avtv. 3. § (4) bekezdése alapján személyes adatok közzététele esetén az adatok kifejezett körét kizárólag törvény határozhatja meg.

    Az Avtv. 2005-ben bevezetett módosítása közérdekből nyilvános adattá minősítette a közfeladatot ellátó személyeknek a feladatkörével összefüggő személyes adatait.

    Azon személyek tekintetében, akik az állami cég feladat- és hatáskörét ténylegesen gyakorló személyek (vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, vezető állású munkavállalók és a munkáltatói jogkört gyakorlók), az új kormányrendeletben felsorolt személyes adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, így alkotmányossági szempontból is elfogadható az eddig is nyilvánosnak minősített adatok rendszeres közzétételi kötelezettségének elrendelése.

    Ellenben a beosztotti munkakörben foglalkoztatottak tekintetében álláspontunk szerint nem közérdekből nyilvános adat a jövedelemmel kapcsolatos adat, kizárólag a R. 2. § a-b) pontjaiban felsorolt adatfajta (név, tisztség, munkakör), így a R. szerinti közzététel megtörténte esetén a cég az Avtv. 3. § (4) bekezdését sértené meg.

    Ugyan az Alkotmánybíróság hivatott dönteni egy jogszabály kötelező alkalmazásáról, de az adatkezelőnek kell döntenie, hogy az Alkotmány és egy kétharmados törvény rendelkezéseit tartja be, avagy egy kormányrendeletben foglaltaknak tesz eleget.

    Én biztosan a törvényeket tartanám be, nem a kormányrendeletet.

  • Kis Zsuzsanna szerint:

    „állami cég feladat- és hatáskörét ténylegesen gyakorló személyek” Ön szerinti értelmezésével nem értek egyet, hiszen a feladat és ahtáskörben minden munkavállalő eljár, aki a legkisebb részét is végehajtja a cég tevékenységének. Ennek a mondatnak a vezetői körre történő értelmezése nem releváns,és éppen ezért az Avtv. rendelkezéseinek alkotmányossága is megkérdőjelezhető, mert nem felel meg a jogbiztonság követelményének, amely szerint a jogszabálynak közérthetőnek, pontosnak, stb. kell lennie.
    Mellesleg a kormány rendeletet felhatalamzás nélkül nem alkothat, erre pedig nem volt.

  • Kedves Zsuzsanna!

    Az Ön által írtakkal részben egyetértek, de a gyakorlatban a legtöbb jogszabály többféleképp értelmezhető.
    A kormány eredeti jogalkotói hatáskörében alkothat jogszabályt, az más kérdés, hogy magasabb szintű jogszabállyal nem lehetne ellentétes.
    A feladat- és hatáskör értelmezés az adatvédelmi biztos gyakolatát tükrözi.

    A jogszabály egyébként az Alkotmánybíróság előtt van, kíváncsian várom én is a majdani döntést.

  • Almási Ákos szerint:

    Elképesztőnek tartom, hogy a Rendeletről tudják, hogy jogalkotási problémák vannak, több törvény sért és reparálhatatlan károkat okoz, és egyszer valószínűleg visszavonják, vagy jelentős mértékben módosítják, mégis végre kell hajtani. Nürnbergben is arra hivatkoztak, hogy parancsot teljesítettek…

  • Nelli szerint:

    Kedves Kulcsár Zoltán!

    A napokban olvastam a kozszolga.hu honlapján az alábbiakat:

    „Közérdekből nyilvános adatok

    A másik „csúcspont” a közérdekből nyilvános adatok körének meghatározása. A köztisztviselő iskolai végzettsége, továbbképzései, alap- és szakvizsgájának adatai (eredménye), nyelvismerete, korábbi munkahelyei, fegyelmi büntetései, bére és jutalmazási adatai közérdekből nyilvánosak.”

    Szeretném tudni, hogy ez valamennyi köztisztviselőre vonatkozik (értelmezésem szerint), vagy csak a vezető beosztásúakéra.

    Én egyetértek a nyilvánosságra hozatallal, mert elképesztő mit meg nem engednek maguknak egyes vezető beosztású dolgozók. Tulajdonképpen azt kellene tudnia minden herdálónak, hogy mi adófizetők fizetjük meg az ő jólétüket. Nem is lenne olyan nagy baj, ha legalább hasznos tagjai lennének az országnak, de irreális fizetésekről, juttatásokról lehet hallani.
    Azt is tisztázni kellene, hogy kinek jár céges gépkocsi használt magán célra. Ezeknek a köre ma úgy néz ki, hogy aki a főnöknek szívességeket tesz az azt csinál amit akar. Ha ezt egy magán cég teszi nincs nagy beleszólásunk, mert megtermeli magának. De a közszférában dolgozó vezetők és sleppjei megint csak az adófizetők pénzét költik erre a célra is. Pedig megtehetnék, hogy a saját kocsijukkal járjanak dolgozni, szabadságra, stb.

    Üdvözlettel:

    Nelli

  • Kedves Nelli!

    A Ktv. 62. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    „(8) Nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak a 3. számú melléklet I/A. pontjának harmadiktól nyolcadikig terjedő francia bekezdésében, I/B. pontjában, V. pontjának kilencediktől tizedikig terjedő francia bekezdésében, VII. pontjának első francia bekezdésében és XI. pontjában meghatározott személyes adatok, valamint a III. pontjában meghatározott, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkáltatóval fennállt jogviszonyokra vonatkozó adatok.”

    A Ktv. hivatkozott mellékletéből tehát az új jogszabályban fel nem sorolt (tehát közérdekből nyilvános) adatkör a következő:

    A köztisztviselő
    – neve (születési neve), neme
    – születési helye, ideje
    – legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
    – szakképzettsége(i)
    – iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
    – tudományos fokozata
    – idegennyelv-ismerete
    – képzésre, továbbképzésre, vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai
    – korábbi munkaviszonyban [72. § (1) bek.] töltött időtartamok
    — megnevezése
    — a munkahely megnevezése
    — beosztás
    — besorolás
    — a megszűnés módja
    – a közszolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó időtartamok
    – állampolgársága
    – erkölcsi bizonyítvány száma, kelte
    – közigazgatási alapvizsga adatai
    – közigazgatási szakvizsga adatai
    – a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok,
    – esküokmány száma, kelte,
    – közigazgatási versenyvizsga adatai
    – az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
    – e szervnél a közszolgálati jogviszony kezdete
    – köztisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja
    – munkakör(ök) megnevezése és a betöltés időtartama, FEOR szám
    – vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszűnésének adatai
    – címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
    – a minősítések időpontja
    – hatályos fegyelmi büntetés
    – személyi juttatások nyilvántartása a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer figyelembevételével
    – kormányzati kirendelésének adatai
    – a közszolgálati jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
    – a felmentési időtartam adatai
    – összeférhetetlenséggel kapcsolatos adatai.

    Még részletesen nem elemeztük a jogszabályt, de első olvasatra nem találunk megkülönböztetést a vezetők és nem vezetők között.

    A törvény indokolása – jó magyar szokás szerint – nem téri ki e rendelkezésre egyáltalán.
    Hogy a gyakorlatban miként lesz alkalmazva, majd meglátjuk.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Cégek részére küldött elektronikus hirdetések

Számos kérdést vet fel, miként kell értelmezni az új reklámtörvény azon rendelkezését, miszerint csak természetes személy címzettekre vonatkozik az előzetes...

Close