Az új reklámtörvény direkt marketingre vonatkozó szabályainak összefoglalója

A nem megfelelő előkészítés mellett elfogadott új reklámtörvény (2008. évi XLVIII. törvény) már kiadásának pillanatában is sokak által nehezen volt értelmezhető.

A törvény 2008. szeptember 1. napján bekövetkezett hatályba lépése előtt ugyan készítettem már egy összefoglalót a direkt marketing szabályainak változásairól, de mivel az elmúlt hetekben kétszer módosította az Országgyűlés a szabályokat, ráadásul a Büntető Törvénykönyv személyes adattal visszaélés tényállását is szigorította, szükségesnek láttam egy új összefoglaló készítését a jelenlegi direkt marketing szabályokról.

Az összefoglalót elsőként a itt most indult www.adatvedelmiszakerto.hu adatvédelmi szakértői blogomon publikálom. Az új reklámtörvénnyel kapcsolatos további anyagok hamarosan elérhetők lesznek a http://reklamtorveny.lap.hu címen is.

Közös direkt marketing szabályok

A törvény fő szabályként kimondja, hogy minden direkt csatornán („közvetlen megkeresés módszerével”) csak akkor lehet megkeresni a reklám címzettjét, ha ehhez előzetesen, egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

Mit is jelent ez? Egyáltalán mit tart a törvény reklámnak: minden közlés, tájékoztatás, amely valamely szolgáltatás, áru igénybevételére akár közvetett módon is ösztönöz, vagy e célból a cégnév, a szolgáltatás és termék neve ismertségét növeli, reklámnak minősül. Reklám tehát egy egyszerű hírlevél is, amiben szerepel néhány link a honlapunkra, még ha a kattintásból közvetlen bevételünk nem is származik.

A törvény előzetes hozzájárulást vár el, tehát nem a reklám kiküldésekor vagy később kell a nyilatkozatot beszerezni. Egyértelmű legyen a hozzájárulás, a hirdető köteles bizonyítani, hogy ügyfele abból a célból adta meg elérhetőségeit, hogy oda reklámot is küldhessen. A „kifejezett hozzájárulás” pedig annyit tesz, hogy a címzett részéről egy aktív, kizárólag a direkt marketing üzenet fogadására irányuló magatartás szükséges a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez, azaz nem elegendő egy hosszú jogi szövegben utalás a direkt marketing üzenet küldésére, és nem lehet összevonni az egyéb ÁSZF-et, adatkezelési feltételeket elfogadó szöveggel, hanem pl. egy alapértelmezett állásában üres check box segítségével tudjuk a nyilatkozatot elkérni.

Bár a törvény csak természetes személy címzettek vonatkozásában szabályoz, fontos kiemelni, hogy a reklám címzettje a törvény definíciója szerint „aki felé a reklám irányul, illetve akihez a reklám eljut.” A szakértők abban talán megegyeznek, hogy az info@cégnév.hu címre hozzájárulás nélkül is lehet reklámot küldeni. De nem tudni, vajon a jogalkalmazás a keresztnév.vezetéknév@cégnév.hu címet természetes személy címzettként értékeli-e majd vagy sem. Honnan fogja tudni a hirdető és a hatóság vagy bíróság, hogy a kriszta@emil-mail.hu e-mail cím egy az emil-mail.hu szolgáltatónál regisztrált magánszemély felhasználó, avagy az emil-mail kft. alkalmazottja. Ráadásul a vezetéknév.keresztnév@cégnév.hu típusú e-mail cím személyes adatnak is minősül, amelyet csak egy előre meghatározott célból történő hozzájárulás alapján lehet kezelni. Ezek alapján én mindenkinek azt javaslom, hogy kizárólag előzetes hozzájárulás alapján küldjön direkt marketing üzeneteket.

A hozzájáruló nyilatkozat csak akkor lesz érvényes, ha a nyilatkozza tartalmazza a nyilatkozó nevét, valamint korhatáros reklám (pl. alkohol) esetében születési helyét és idejét is. Bár a törvény nem írja elő, de mindenképp célszerű a nyilatkozattétel körülményeit, dátumát is valamiképp rögzítenünk.

A nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül visszavonható. Az adatokat ez esetben törölni kell.

Minden kiküldött direkt marketing üzenet azonosítható módon tartalmazza a feladót és azonosítható legyen a reklám tartalom, lehetőség szerint már a küldemény megnyitása előtt, pl. e-mail feladó és tárgy, postai levélnél feladó a borítékon, telefonálás esetében elküldött hívószám.

Szembetűnő módon kell tájékoztatást adni arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok küldésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat visszavonását kezdeményezheti. Egy telefonos vagy SMS kampánynál ennek a feltételnek elég nehezen lehet eleget tenni…

A jogsértésekért egyetemlegesen felel a reklámozó, a reklámszolgáltató és a közzétevő. Magyarul a hatóság pl. a hirdetőt is felelősségre vonhatja még akkor is, ha az eDM-et kiküldő alvállalkozó hibázott.

A bírság felső határa elektronikus csatornák esetében 500.000 Ft, más esetben akár 100.000.000 Ft is lehet. Általánosan a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, elektronikus csatornák esetében a Nemzeti Hírközlési Hatóság rendelkezik hatáskörrel. Az adatvédelem szabályainak megsértésekor alkalmazott jogkövetkezmények részletes felsorolása már egy másik bejegyzés témája lesz.

Ha konkrét kérdése van, szóljon hozzá a témához, vagy írjon e-mailt

(a Kapcsolat menüponton vagy a www.ppos.hu honlapon is megtalálható elérhetőségekre)

A törvényi változás vonatkozásait a postai küldeményekre, telemarketingre, SMS, bluetooth és e-mail marketingre a következő bejegyzéseimben igyekszem kifejteni.
Ha Önnek ezekre az információkra sürgősen szüksége van, iratkozzon fel hírlevelemre és töltse le azonnal a komplett összefoglalót.

Név
E-mail cím
Antispam: az itt megadott e-mail címet nem adjuk ki harmadik személynek, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

13 hozzászólás »

 
  • Herczog Gábor szerint:

    Mi a helyzet a céges e-mail címekkel, pl. info@ceg.hu vagy ceg@ceg.hu? A reklámtörvényben már van lehetőség rá, hogy ilyen címekre ajánlatot küldjünk, jól tudom?

  • Kedves Gábor!

    Ahogy én is írom, az info@cégnév.hu típusú címre hozzájárulás nélkül is lehet reklámot küldeni, a jelenlegi szabályozás szerint.
    Jól tudja.

  • Pfiszter Tamás szerint:

    Tisztelt Szakértő Úr!

    Az önkéntesség kategóriájával mennyiben összeegyeztethető, hogy nyereményt, illetve kedvezményt kínálnak a hozzájáruló nyilatkozatért cserébe? Van erre jogszabályi tiltás?

  • Kedves Tamás!

    Általában véve nem kifogásolható, ha valaki a hozzájáruló nyilatkozat megadását motiválja.

    Kétféleképp lehet felfogni és kommunikálni is az effajta, DM hozzájárulást szerző nyereményjátékokat:
    1. Ha a felhasználó szeretne nyereményjátékban részt venni, meg kell adnia a DM hozzájárulást;
    2. Ha a felhasználó megadja a DM hozzájárulást, mellékesen részt vesz egy nyereményjátékban is.

    Az önkéntességet nem lehet megkérdőjelezni.

    Álláspontom szerint azonban ebben az esetben is biztosítani kell a hozzájárulás visszavonásának jogát, ingyenesen, korlátozástól mentesen.
    Tehát ha a regisztráció másnapján a felhasználó visszavonja a DM hozzájárulást, a juttatást már nem lehet visszavonni.

  • Gergő szerint:

    Érdeklődöm, hogy faxmarketingben mi a szabályos eljárás?

    Ott is előzetes hozzájárulást kell kérni a cégtől, hogy küldhessünk neki egy felhívó szöveget?

    Üdv,
    Gergő

  • Kedves Gergő!

    A fax az e-maillel egy kategóriába esik, tehát természetes személy címzettek esetében szükséges az előzetes hozzájárulás beszerzése.

  • Tisztelt Adatvédelmi Szakérő úr!

    A hozzájárulást kérő nyilatkozat reklámmentességébe belefér-e, ha a levélben pár sorban bemutatom azt az ingyenes terméket, név és link nélkül, amit ajándékba adok ha hozzájárulását adja a reklám küldéséhez?

    Egy ingyenes online kurzust szeretnék így reklámozni. Leírni, hogy miről szól, milyen előnye származhat belőle, és kérni a hozzájárulását, hogy a kurzus linkjét elküldhessem, illetve a továbbiakban üzenetet küldhessek.

    Jól értelmezem, hogy ez egy korábbi hozzászólásra adott válaszában megjelölt, nem kifogásolható motiváció kategóriájába tartozik?

    Köszönöm:

    Balázs

  • Tisztet Szilágyi Balázs Úr!

    Írásából azt olvasom ki, mintha e-mailben szeretne hozzájárulást kérni. Ilyet nem tehet.
    Azonban ha egy weboldalon teszi közzé azt a tájékoztatót, amit leírt, és így ösztönzi az olvasót a feliratkozásra, az nem kifogásolható.

  • Köszönöm a választ. Jó tudni, nekem ez új információ volt, hogy e-mailben nem lehet hozzájárulást kérni (én pl. szoktam ilyen e-maileket kapni).

  • Kifejezetten tiltja a törvény.

  • Elekes Attila szerint:

    Olyan kérdésem lenne, hogy a nyilvános cégbírósági végzésen megadott központi e-mail címre (pl.: szabo123@t-online.hu) lehet-e előzetes felhatalmazás nélkül hírlevelet küldeni?

    Előre is köszönöm válaszát!

    Üdv.,
    E.A.

  • Ildikó szerint:

    DM tevékenységnek számít-e, hogy egy Társaság dolgozója névre szóló levelet kap a Társasági üdülőkben való üdülési lehetőségekről?

  • Látatlanban nem tudom megítélni, hogy ez a munkavállaló részére biztosított juttatásról való tájékoztatás, avagy tényleg direkt marketing.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Adatvédelem

Szakértői blogomban az adatvédelem témakörében felmerülő érdekes eseteket, valamint az adatvédelemmel, direktmarketinggel összefüggő jogszabályi változásokat, remélhetőleg hasznos információkat osztom meg...

Close