Viharosan indul az év

2012. január 1-jén hatályba lépett az új adatvédelmi törvény. Felállt az új adatvédelmi hatóság, Péterfalvi Attila vezetésével megkezdte munkáját. Megindultak a támadások, de vajon az adatvédelem érvényesülésére is figyel valaki?

Adótitok nyilvánossága

Január 1-jétől 1.000 Ft adóhátralékkal is felkerülhet az önkormányzat honlapjára az, aki 10 napot késik egyes adókötelezettségeivel.

Valóban nem volt túl elegáns a regnáló adatvédelmi biztost, Dr. Jóri Andrást mandátuma kitöltése előtt elmozdítani pozíciójából, de önmagában ez még nem jelenti azt, hogy az újonnan létrejövő Adatvédelmi Hatóság ne tudná külső befolyástól mentesen elvégezni feladatát. Sőt!

A kialakult adatvédelmi gyakorlat alapján a munkavállalót a munkahelyén, a munkaviszonyban is megilleti a személyes adatok védelméhez való jog. A munkaviszonyban csak olyan adatkezelés támogatható, amely a munkavállaló személyiségi jogait nem sérti, amely a munkavállaló jogait aránytalanul nem korlátozza. Vajon a helymeghatározó eszközökkel végzett megfigyelés jogszerű-e?

Ha más, a cél elérésére alkalmas, és a munkáltatót aránytalanul meg nem terhelő módszer jelenleg nem áll rendelkezésre, az adatkezelés jogszerű lehet.

Az új adatvédelmi hatóság

2012. január 1-jén az adatvédelmi biztosi intézményt autonóm államigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság váltja fel. A független Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre.

A Hatóság jogállására, feladatkörére, szervezetére vonatkozó szabályozásra jelen írásom nem tér ki. Kizárólag az adatkezelők számára fontos eljárásait ismertetem.

A Magyar Közlönyben kihirdették az új adatvédelmi törvényt

Már elérhető portálunkon az új adatvédelmi törvény teljes és végleges szövege. Milyen okból volt szükséges az új törvény megalkotása, és pontosan mit szabályozás?

Módosult a társasházi és a lakásszövetkezeti törvény

Jövő csütörtöktől elegendő a lakók 2/3-ának döntése arról, hogy a társasházi, lakásszövetkezeti lakásokat bekamerázzák – így döntött az Országgyűlés Jóri András adatvédelmi biztos javaslatára.

A Parlament elfogadta az új adatvédelmi törvényt

Az Országgyűlés hétfőn késő este elfogadta a 2012. január 1-jén hatályba lépő új adatvédelmi törvényt. Korábbi írásomban összefoglaltam a főbb változásokat. Most az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezés szabályainak változását ismertetem.

Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Közzétették a Kormányportálon az új adatvédelmi törvény előterjesztését. Ugyan a dokumentum még nem a Kormány álláspontját tükrözi, de főbb irányok kiolvashatók a javaslatból.

A 2010-es esztendőben végzett adatvédelmi biztosi tevékenység három fő témával jellemezhető: adatvédelem és adatnyilvánosság új egyensúlyának keresése; parlamenti biztosként a rendelkezésre álló keretek között a „keményebb”, illetőleg kötelező erejű eszközök alkalmazása, sokszor első ízben az intézmény történetében; továbbá az alkotmányozásban történő részvétel Emellett kiemelendő, hogy az intézmény eddigi története során a 2010-es évben kezelte a legtöbb – 18 625 – ügyet.