Kamerával figyelik, mikor, merre utazunk

Amennyiben az Országgyűlés is elfogadja a Kormány javaslatát – és miért ne tenné -, 2011. január 1-jétől a vasúti és busz pályaudvarokon, valamint az egyes közösségi közlekedési eszközökön kamerák figyelik lépéseinket.

Az egyik legnagyobb videómegosztó szolgáltató, a Google által tulajdonolt YouTube sütikezelési gyakorlatával kapcsolatosan tavaly lefolytatott Európai Bizottsági vizsgálat hatására kiegészítő adatvédelmi lehetőséggel bővült a videók saját honlapra történő beágyazása.

Állami feladat lesz a nemzeti adatvagyon kezelése

Az Országgyűlés előtt álló törvényjavaslatról a Kossuth Rádió 180 perc műsora és a Népszabadság is kikérte véleményemet. Adatvédelmi szakértői szemmel támogatható a nemzeti adatvagyont védő törvény.

Vállalkozásom, a PPOS adatvédelmi szolgáltatásai iránt főként olyan cégek érdeklődnek, akik ügyvédi irodákkal is kapcsolatban állnak. Ha van ügyvédjük, vajon miért bíznak meg egy adatvédelmi szakértőt?

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes „szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző, alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Direkt marketing Reader’s Digest módra

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 600.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Reader’s Digest Kiadó Kft.-t, és kötelezte, hogy szüntesse meg a jogsértő DM levelek küldését.

A cég egy adatvédelmi audittal elkerülhette volna a büntetést. Vajon mit kifogásolt a hatóság?

Blogom egyik olvasója ritka családnévvel rendelkezik. Készített egy honlapot, amelynek segítségével saját családja után kutat, és az eredményeket, felfedezett kapcsolatokat közzéteszi. Ez azonban nem minden családtagnak tetszik.

A tegnapi napon rendezte meg az adatvédelmi biztos az „Adatvédelem kontra adatnyilvánosság – új egyensúly?” címmel nemzetközi konferenciáját.

A konferencián megismerhettük az Európai Adatvédelmi Biztos, a magyar, a német, a brit, az amerikai és a szlovén adatvédelmi/információs biztosainak gyakorlatát.

Külföldi tulajdonos, magyar kft.

A kft. tagja, rt. részvényese vajon megismerheti-e a cég dolgozóinak, ügyfeleinek személyes adatait vagy sem? Mert igény az lenne rá. Bonyolítja-e a helyzetet, ha a tulajdonos egy külföldön élő nem magyar állampolgár, aki rendszeres jelentést vár el e-mailben?

Adatvédelem – úgy tűnik, mégsem csak az adatvédők szerint van létjogosultsága

Nap mint nap azt hallom – különösen adatvédelmi oktatásaimon -, hogy az adatvédelem csak nagyon extrém helyzetekkel foglalkozik, csak a bűnözőket védi illetve azokat, akiknek titkolnivalójuk van.