A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya megküldte részemre a legfrisebb, az adatvédelem témaköréhez kapcsolódó bűncselekményekre vonatkozó statisztikai adatokat. Nézzük!

Btk. 177/A. § – visszaélés személyes adattal

Az elmúlt években megfigyelhető az a tendencia, hogy nem csak a bűncselekmények száma növekszik, hanem ezen belül arányaiban nő azon eljárások száma, amelyek eljutnak vádemelési szakba.

Btk. 177/B. § – visszaélés közérdekű adattal

Aki a közérdekű adatokat eltitkolja, vagy meghamisítja, szintén büntetőjogi következményekkel számolhat. Azonban az elmúlt években is legfeljebb két ügy jutott el vádemelésig.

Más magántitoksértéssel kapcsolatos bűncselekmények

Viszonylag kevés feljelentés érkezik a hatósághoz, és az eljárások mindössze 10%-a jut el vádemelési szakba.

Január 1-jétől azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is köteles feljelentést tenni, ha bűncselekmény alapos gyanúját észleli, így várható az eljárások számának csekély növekedése.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Megjelent a Magyar Közlönyben négy, a hírközlési szolgáltatók működését érintő rendelet. A 4/2012. (I. 24.) NMHH rendelet a szolgáltatók adatvédelmi kötelezettségeit tartalmazza, mely felváltja a 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendeletet.

A négy NMHH rendelet

2/2012. (I. 24.) NMHH rendelet – A számhordozás részletes szabályairól

3/2012. (I. 24.) NMHH rendelet – Az egységes európai segélyhívószámra és a nemzeti segélyhívó számokra irányuló segélyhívások támogatása érdekében a nyilvánosan elérhetõ telefonszolgáltatásra vonatkozó mûszaki követelményekrõl

4/2012. (I. 24.) NMHH rendelet – A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi és titoktartási kötelezettségre, az adatkezelés és a titokvédelem különleges feltételeire, a hálózatok és a szolgáltatások biztonságára és integritására, a forgalmi és számlázási adatok kezelésére, valamint az azonosítókijelzésre és hívásátirányításra vonatkozó szabályokról

5/2012. (I. 24.) NMHH rendelet – Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók lekötésének és használatának díjáról

Az adatvédelmi témájú rendelet

A korábbi, e témakörben kiadott kormányrendeletet váltja fel az új rendelet, 2012. február 1. hatállyal.

Változatlanul köteles a hírközlési szolgáltató adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készíteni, melynek tartalmát illetően semmi újat nem tartalmaz a rendelet. Ezzel együtt változatlan, hogy adatkezelési tájékoztatót köteles a szolgáltató ügyfélszolgálatán és honlapján is közzétenni. Az adatvédelmi felelős neve, beosztása és elérhetősége kötelezően közzéteendő adat.

Új kötelezettsége a hírközlési szolgáltatónak, hogy a hálózati biztonság megsértésének magas szintű kockázata esetén a szolgáltatónak értesítenie kell az előfizetőket az ilyen kockázatról, és – amennyiben a kockázat a szolgáltató által teendő intézkedések alkalmazási körén kívül esik – a lehetséges jogorvoslatokról, beleértve a valószínűleg felmerülő költségek megemlítését.

Tavaly augusztustól él az a kötelezettség, hogy a személyes adatok megsértése esetén a hírközlési szolgáltatónak bejelentési kötelezettsége van a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felé. A  február 1-jén hatályba lépő rendelet megállapítja az értesítés részletszabályait. A bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb az észlelést követő 48 órán belül meg kell tenni, elektronikus úton, a rendeletben meghatározott tartalommal. Ezt követően havonta be kell számoljon a szolgáltató az ügy további fejleményeiről.

Hasonló feltételekkel kell értesíteni az érintett előfizetőket is, illetve közzé kell tenni a honlapon az incidensről szóló tájékoztatást.

A hálózatok és a szolgáltatások biztonsága és integritása

A rendelet 6. §-a július 1-jén lép hatályba. Eszerint a szolgáltatókat bejelentési kötelezettség terheli a hálózatbiztonsági események terén is.  A Hatóság honlapján tájékoztathatja a nyilvánosságot.

Szükség szerint a Hatóság tájékoztatást küld a társszervezeteknek, európai szervezeteknek is.

A Hatóság határozatban kötelezheti a szolgáltatót, hogy hálózatbiztonsági ellenőrzést végeztessen külső, független szolgáltatóval, természetesen a hírközlési szolgáltató költségére.

Helymeghatározó adatok kezelése

Értéknövelt szolgáltatás nyújtásához kezelheti a szolgáltató a felhasználói illetve előfizető helymeghatározó adatait, amennyiben  az adatkezelés megfelel a következő feltételeknek:
- előzetes tájékoztatást kap az előfizető illetve a felhasználó az adatkezelés céljáról és időtartamáról, az adatok típusáról, az esetleges adattovábbításokról;
- a felhasználó illetve az előfizető az adatkezeléshez megadta a bármikor visszavonható hozzájárulását és
- ingyenesen és egyszerű módon kell biztosítani minden egyes csatlakozás alkalmával az adatkezelés ideiglenes letiltását.

Egyéb rendelkezések

A forgalmi és számlázási adatok kezelése tekintetében csak apróbb változások történtek. A tételes híváslista, a segélyhívások naplózása, az átirányítás és az azonosítókijelzés szabályai kis mértékben változtak.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Megkezdte működését az adatvédelmi hatóság honlapja a www.naih.hu címen. Már letölthető az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentéshez szükséges megújult adatlap.

Az adatvédelmi hatóság honlapja

Elindult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság honlapja. Egyelőre nem sok információ olvasható a honlapon, de közzétették a hatóság elérhetőségeit. Ezek közül a legfontosabb, hogy adatvédelmi jogsértés esetén az ugyfelszolgalat@naih.hu e-mail címen lehet bejelentést tenni.

Közzétételre került a NAIH feladata és hatásköre, szervezeti felépítése, Dr. Péterfalvi Attila önéletrajza, az elnökhelyettes Dr. Szabó Endre Győző önéletrajza, az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezéshez szükséges nyomtatvány és kitöltési útmutatója, illetve a hatóság bemutatása angol nyelven.

Adatvédelmi nyilvántartás

A bejelentő adatlap formájában változott, de tartalmában, tehát a kitöltendő mezők tekintetében semmilyen változás nem történt, így a korábbi gyakorlat szerint kell az adatlapot kitölteni.

Az adatvédelmi nyilvántartással kapcsolatosan korábban felmerült egyes értelmezési kérdésekre a kitöltési útmutató választ ad. Az adatkezelés megnevezése rovathoz tartozó magyarázatnál példálózó jelleggel felsorol néhány adatkezelést, amelyet be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. Bejelentésköteles tehát egy webáruház üzemeltetése, weboldal üzemeltetése (?), hírlevélküldés, marketing célú adatkezelés, kétes kintlévőségek kezelése, térfigyelő kamerarendszer alkalmazása, adattovábbítás külföldre.

A kitöltési útmutatóban számomra érdekes, hogy az adatkezelés jogalapjaként nem csak törvényt, hanem kormányrendeletet lehet megjelölni, annak ellenére, hogy az adatvédelmi törvény 5. §-a alapján az adatkezelést elrendelő jogszabály csak törvény illetve önkormányzati rendelet lehet.

Ugyan a törvény előírja, hogy a nyilvántartásba vételért díjat kell fizetni, azonban a díj mértékét meghatározó miniszteri rendelet még nem jelent meg. A díj megfizetéséről az útmutató sem tesz említést.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

2012. január 1-jén hatályba lépett az új adatvédelmi törvény. Felállt az új adatvédelmi hatóság, Péterfalvi Attila vezetésével megkezdte munkáját. Megindultak a támadások, de vajon az adatvédelem érvényesülésére is figyel valaki?

A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága érdekel valakit?

A Kormány, az adatvédelmi törvény, az adatvédelmi hatóság és Péterfalvi Attila irányában megfogalmazott kritikák elérték azt a szintet, amely veszélyt jelent az adatvédelemre és az információszabadságra. Én igyekeztem távol állni ezektől a kérdésektől, de nehéz…

Az adatvédelem témakörében megrendelt sajtófigyelés miatt kapott hírek másról sem szólnak, mint a politikai hangvételű kritikákról. Nem értem, hogy az adatvédelemmel foglalkozó néhány tucat szakember miért egymás ellen dolgozik, és miért nem az információs alapjogok érvényesülése érdekében tevékenykednek?

Mindenki elvárja az adatvédelmi hatóságtól, hogy független legyen. Ez nagyon jó. A függetlenség számomra azt jelenti, hogy a hatóság külső befolyástól mentesen, kizárólag szakmai szempontoktól vezérelve lássa el a feladatát. Azonban az Európai Unió, a politikai pártok, a magyar adatvédők egy része pont kívülről próbálja meg a hatóság működését és vezetőjének személyét munkájában befolyásolni… Tehát a mindenkori kormánytól legyen független, de mindenki mástól legyen függő?

Ahogy korábban is írtam, valóban lehet joggal kritizálni az új törvény egyes rendelkezéseit, valóban kérdéseket vet fel az adatvédelmi biztos elmozdítása, a sajtóhírekből úgy tűnik, a biztosi hivatal munkatársaitól való elválás sem volt felhőtlen, de ettől még nem szabadna a lényegről, az adatvédelemről megfeledkeznünk.

Tökéletes törvény, tökéletes adatvédelmi felügyelő szerv nincs. Úgy tűnik, minden oldalon hibákat követtek el, követnek el. Senki nem kritizálta az adatvédelmi biztosokat amiatt, hogy az információszabadság nem érvényesül. Ma a közérdekű adatok közzétételére kötelezett szervezetek döntő többsége nem tesz eleget a törvény elvárásainak, annak ellenére, hogy a közérdekű adat eltitkolása bűncselekmény, az adatvédelmi biztost és más hivatalos személyeket is feljelentési kötelezettség terheli.

Senki nem tett komolyabban a titkosszolgálatok, a rendőrség átláthatatlan személyes adatkezelési gyakorlata ellen.

És még sorolhatnám.

Ismerjük a Fidesz kormányt, tudjuk, hogy nem fogja visszavonni a már hatályba lépett adatvédelmi törvényt, bármennyi levél is készül ebben a témában. Látjuk azt is, hogy önmagában a törvényben nincsenek olyan súlyos hiányosságok, amelyek veszélyeztetnék az alapjogok érvényesülését. A törvény hatályba lépett, a hatóság megkezdte működését, ezt el kell fogadni.

Olyan jó lenne, ha mindenki a politikától mentesen, a szakmai tevékenységével foglalkozna. Tessék elemezni és használni az új adatvédelmi törvényt, felkészülni az új munka törvénykönyvének adatvédelmi rendelkezéseiből, és a személyes és politikai jellegű kritikákat félretenni mindannyiunk közös célja érdekében. Én a magam részéről a témával nem foglalkozom többet.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

2012. január 1-jén az Alaptörvény, és az új adatvédelmi törvény is hatályba lépett. December 19-én illetve 23-án azonban az Országgyűlés a törvény néhány rendelkezését módosította, még hatályba lépése előtt. Mik ezek a változások?

Különleges adat fogalma

A különleges adat fogalmában és más rendelkezései között a “nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra” rész helyett “nemzetiséghez tartozásra” rész szerepel a hatályos törvényben.

Adattovábbítás külföldre

Egyrészt pontosították a fogalmat, másrészt az eredeti törvényszöveggel ellentétben az új adatkezelési jogalap nem elegendő a harmadik országba történő adattovábbításhoz.

A hatályos szöveg:

8. § (1) Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelő harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy

b) az adatkezelésnek az 5. §-ban, illetve a 6. §-ban előírt feltételei teljesülnek, és – a 6. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve – a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

 A törvény lehetőséget ad az “adóügyi információcseréről” szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében is az adatok külföldre történő továbbítására.

A hatóság hatáskörét is pontosították, nem csak a külföldre történő adattovábbítást, hanem a külföldre történő adatátadást is megtilthatja a hatóság.

Adatvédelmi nyilvántartás nyilvánossága

A hatályba lépett törvény már az adatvédelmi nyilvántartás honlapon való közzététele helyett csak a betekintési jogot biztosítja a polgárok számára.

Tájékoztatási kötelezettség

Ha az érintett személy tájékoztatást kér adatai kezeléséről, a módosításoknak köszönhetően csak akkor köteles az adatkezelő írásban megadni a tájékoztatást, ha az érintett személy kifejezetten írásos tájékoztatást kért. Ellenkező esetben a tájékoztatás bármilyen formában megadható az eredeti elképzelésekkel ellentétben.

Törvényszéki hatáskör

A bírósági szervezetrendszer átalakítása miatt az adatvédelmi törvény oly módon lépett hatályba, hogy azon jogorvoslatoknál, ahol a törvény a megyei bíróságokat illetve a Fővárosi Bíróságot jelölte ki, a törvény módosult, az ilyen ügyek a törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Ez természetesen a közérdekű adatokkal és a személyes adatokkal kapcsolatos pereket is érinti.

Közzététel saját honlapon

Hasonló okból az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala helyett az Országos Bírósági Hivatal került be azon szervek közé, amelyek kötelesek saját honlapon is közzétenni a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokat. E szervek köréből kikerült az önálló szabályozó szerv és az autonóm államigazgatási szerv.

Közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt január 1-jétől hatályon kívül helyezték. A közadatkeresőre vonatkozó rendelkezéseit átemelték az új adatvédelmi törvény 37/A. és 37/B. §-aként.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Az elmúlt félév szinte minden bejegyzésében foglalkoztam az új adatvédelmi törvény rendelkezéseivel. A hatálybalépésének dátuma közeleg. Minden adatkezelőnek módosítania kell az adatkezelési tájékoztatóját.

Tájékoztatás az adatkezelésről

Az Infotv. 20. §-a részletes tájékoztatási kötelezettséget ír elő az adatkezelés minden részletére kiterjedően:

(1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

(2) Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

Függetlenül attól, hogy maga az adatkezelés változott-e az adatkezelőnél, a jogszabályi változások miatt módosítanunk kell a nyilvános adatkezelési tájékoztatót.

Változtatást igénylő rendelkezések

A módosítás szempontjából a legfontosabb, hogy az adatkezelőnek tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségekről. Az adatvédelmi biztos intézménye megszűnik december 31-én, és helyette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság őrködik a személyes adatok védelme felett, így adatkezelési tájékoztatónkban január 1-jétől utalni kell arra, hogy a személyes adatok védelmével kapcsolatos panasszal az adatvédelmi hatósághoz – és persze a bírósághoz – lehet fordulni.

Ha az adatkezelési tájékoztatónk a törvényből átvett fogalmakat, rendelkezéseket is tartalmaz, úgy ezeket is frissíteni kell. Például az általunk készített adatkezelési tájékoztatókban az adatkezelés alapelvei között a jogalapok is szerepelnek. A jogalapok bővülésével ez a rész módosításra szorul.

Az új törvény előírja, hogy a személyes adatok törlésére, zárolására, helyesbítésére 30 nap áll az adatkezelő rendelkezésére. A törvény többletkövetelményeket állít az adatbiztonság terén is. Ezeket is célszerű átvezetni az adatvédelmi nyilatkozaton.

Az adatkezelő köteles az érintetteket tájékoztatni az adatkezelési feltételek változásokról.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

A tegnapi napon elfogadta az Országgyűlés az új Munka Törvénykönyvét. Több adatvédelmi rendelkezést tartalmaz, mint a jelenleg hatályos Mt. A legfontosabbakról írok.

Személyhez fűződő jogok védelme

Az I. fejezet 5. pontja rendelkezik a személyhez fűződő jogok védelméről. A törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató – előzetes tájékoztatást követően – korlátozza a munkavállaló személyhez fűződő jogait, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Személyhez fűződő jog pl. a becsület, a testi épség, egészség és a személyes adat védelméhez való jog.

Adatvédelmi rendelkezések

Az új Munka Törvénykönyve is kimondja – kicsit kibővített tartalommal -, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

A törvény előírja, a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. Ezt egyébként az adatvédelmi törvény is elvárja a munkáltatótól. Összhangban az új adatvédelmi törvénnyel munkavállalóra vonatkozó adat harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhető. Adatfeldolgozó (pl. bérszámfejtő) részére történő átadáshoz nem kell a munkavállaló hozzájárulását beszerezni, azonban az előzetes tájékoztatás nem maradhat el.

A munkavállaló ellenőrizhető technikai eszközökkel

A törvény deklarálja, hogy a munkavállaló csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Szórakozóhelyen, családi összejövetelen, és általában a magánéletében nem.

Nem lesz szükséges viszont a munkáltató által az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközök használatához a munkavállaló hozzájárulását beszerezni. Ezekről azonban előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalókat.

Távmunka

Távmunkavégzés során a munkáltató nem tekinthet be a munkavégzésre használt technikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonnyal összefüggő adatokba. Azonban ha a munkáltató előírja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt csak munkavégzés céljára használhatja, a munkáltató ellenőrizheti a teljes adattartalmat, a tilalom betartásának ellenőrzése céljából.

A törvény 2012. július 1-jén lép hatályba.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Január 1-jétől 1.000 Ft adóhátralékkal is felkerülhet az önkormányzat honlapjára az, aki 10 napot késik egyes adókötelezettségeivel.

A törvény rendelkezése

A 2011. évi CLVI. törvény kibővíti azt a kört, amikor az adóhatóság az adótitkot nyilvánosságra hozhatja. Az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos új rendelkezése így szól:

55/B. § Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a tízezer – magánszemélyek esetében az ezer – forintot elérő adótartozással rendelkező adózó nevét, címét és az adótartozás összegét az esedékességet követő 10. nap 0 órától a helyben szokásos módon közzéteheti. 

Hogy melyek is a helyi adók: építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó. Ezeken felül a gépjárműadó (teljesítményadó) tartozás is nyilvánosságra kerülhet, ha magánszemélyek esetében ezer, egyébként tízezer forintot elérő tartozás áll fenn legalább 10 napig. A nyilvánosságra hozatalról az önkormányzat dönt.

További nyilvános adótitkok

Továbbra is nyilvánosságra hozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (ők mérlegelés nélkül) a magánszemélyek esetében 10, más adózóknál 100 millió forint feletti adóhiánnyal, illetve adótartozással rendelkezők adatait.

Nyilvános a bejelentési (pl. munkaviszonnyal kapcsolatos) kötelezettségüknek eleget nem tévő adózók listája.

Ezeken felül ha valaki az adózásával kapcsolatos valótlan adatot tesz közzé, az adóhatóság jogosult cáfolat közzétételére.

Hódmezővásárhelyi lista

2011. június 23-án döntött úgy a Fővárosi Bíróság, hogy meg kell szüntetni a törvényes jogalap nélkül nyilvánosságra hozott szégyenlistát. Az új törvény megteremti a jogalapot a nyilvánosságra hozatalra. Hogy ez társadalmilag hasznos-e vagy sem, nehéz megítélni.

A törvény indokolása szerint a jogkövető magatartást erősíti a nyilvánosság ereje.  Az Egyesült Államokban létezik egy olyan szolgáltatás is, melynek segítségével bári megnézheti, vajon a környékén él-e szabadlábon lévő, korábban szexuális bűncselekményt elkövető személy: http://www.familywatchdog.us/

Bízom benne, hogy az új rendelkezések hatékonyságát rendszeres vizsgálatokkal ellenőrzik majd.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Léteznek, és könnyen elérhetők azok az informatikai megoldások, amelyek a korábbi érdeklődés alapján ajánlanak konkrét termékeket egy webáruházban, utazási portálon. A funkcióhoz adatok kellenek, azokat pedig védeni kell.

Az ajánló rendszer működése

A Gravity R&D honlapján jól megfogalmazták a szolgáltatás lényegét: “Rendszerünk úgy működik, mintha egy hagyományos áruházban a vásárlókat jól ismerő eladók mindenki számára máshogy rendeznék el a kirakatot.”

És tényleg. Az ajánló szoftverek adatokat gyűjtenek az adott felhasználó, webáruház látogató szokásairól: melyik terméket nézegette a felhasználó korábban, melyik termékcsoportba tartozó áruk iránt mutatott érdeklődést. A begyűjtött adatok alapján a rendszer a weboldal további illetve későbbi felkeresésekor a felhasználó addigi tevékenységétől függően más és más reklámot (termékajánlót) jelenít meg. Egy utazási portálon ha belföldi, falusi turizmusba tartozó ajánlatokat nézegettem, az oldalon megtalálható reklámok, további szállásajánlók az én ízlésemnek megfelelő szállásokat kínálják.

A Scarab szerint az ajánlórendszer az értékesítés 5-10%-ához is hozzájárulhat.

A megvalósítás lehetőségei

Alapvetően háromféle megoldással találkozhatunk.

Az egyikben telepítésre kerül a szoftver a szolgáltató szerverére. Cookie-k és más eszközök segítségével a felhasználók látogatási szokásaiból egy adatbázis jön létre a szolgáltató szerverén, melyet a szoftver elemez, és kiszolgálja a látogató preferenciájához illő hirdetéseket.

Láttunk olyan megoldást is adatvédelmi auditjaink alkalmával, amikor az ajánlórendszer szolgáltatója által adott html kód beépítésre kerül a weboldalakba, mint például egy külső hirdetéskiszolgáló rendszer (pl. Adverticum, Google AdSense) esetében. Ilyenkor a szolgáltató csak a termékekkel kapcsolatos azonosító adatokat kapja meg, de a felhasználói szokásokat tartalmazó adatbázis az ajánló rendszert működtető szolgáltatónál épül, és ez alapján szolgálja ki az igényeket.

A harmadik lehetőség szerint a webáruház folyamatosan adatokat szolgáltat saját látogatóiról az ajánlórendszer felé, amely ezen, és más információk alapján szolgálja ki a testre szabott hirdetéseket.

Adatvédelmi kérdések

Adatvédelmi szempontból természetesen az a változat a preferált, amely nem jár a szolgáltatók közötti adatáramlással, amely a legkevesebb információt, és azt is a legrövidebb ideig tárolja a látogatókról, és mindez természetesen az érintett személyek önkéntes, előzetes hozzájárulásával történik.

Ezeken felül a cookie kezelésére vonatkozó szabályozást is be kell tartani, az elektronikus hírközlési törvény 155. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

A gyakorlatban a szolgáltatók az adatkezelési tájékoztatóban való informálással szoktak e követelményeknek eleget tenni.

Néhány szolgáltató, amely használja a technológiát

Bookline, Libri, Extreme Digital, Anima könyvesbolt, Vatera, Teszvesz

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

A 2012. január 1-jén hatályba lépő új adatvédelmi törvény továbbra is technológiasemleges, minden élethelyzetre, manuális és automatizált adatkezelésekre is alkalmazandó. A sok-sok alapelvet tartalmazó jogszabály értelmezése a laikusok számára nehézséget okoz, így az új törvényre való felkészülés érdekében több rendezvényen is előadok.

Adatvédelmi felelős képzés

A 2011. évi CXII. törvény alapján köteles belső adatvédelmi felelőst kinevezni vagy megbízni:
- az országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi adatállományt kezelő, illetve feldolgozó adatkezelő és adatfeldolgozó;
- pénzügyi szervezet;
- az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltató.

Ezen felül a legalább 20 főt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál is belső adatvédelmi felelőst kell kijelölni.

A belső adatvédelmi felelősök munkáját segítendő kiscsoportos, két napos, folyamatos konzultációs lehetőséget tartalmazó képzést tartok január 30-án és 31-én. A részt vevők alapos gyakorlati tudást kapnak, és saját területükön felmerült kérdéseiket is megvitatjuk.

A belső adatvédelmi felelős képzés tematikája a http://www.infoszfera.hu/adatvedelmi-felelos-kepzes-2-napos/ oldalon olvasható.

Egy napos adatvédelmi konferenciák

Aki az új adatvédelmi törvény változásaival szeretne megismerkedni, számára a december 12-én megrendezésre kerülő konferenciát javaslom: http://www.infoszfera.hu/uj-adatvedelmi-torveny-2012-2/

Január 17-én pedig a direkt marketing szabályaira fókuszálunk, természetesen az adatvédelmi törvény főbb szabályainak ismertetése mellett: http://www.infoszfera.hu/adatkezeles-dm-legalisan/

Vállalati képzések

Egyre nagyobb az érdeklődés a vállalati kihelyezett képzésekre is. Cégspecifikus tematikával igyekszem a vállalat dolgozóit megismertetni az adatvédelmi kötelezettségekkel, akár HR adatkezelések, akár a direkt marketing, akár az ügyfél adatkezeléseket illetően. Egyedi képzési ajánlattal a kulcsar.zoltan@ppos.hu címen állok rendelkezésükre.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.