A januárban felállt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) márciusban hozta meg az első, bírságot kiszabó határozatait. Márciusban három adatkezelőt marasztalt el, és kötelezetett összesen közel 8 millió forint bírság megfizetésére.

Mennyit ér egy ember adata a Hatóság asztalán?

Az egyik ügyben 600 személy e-mail címe került jogellenesen sokak birtokába, ez 800.000 Ft bírságot jelentett.

Egy másik ügyben 300 személy kapott körlevelet szintén oly módon, hogy a címzettek adatait bárki más is megismerheti. Itt – mivel a visszaélés a különösen védett pénztártitkot is érintette – 2.000.000 Ft-ra bírságolták az adatkezelőt.

A harmadik ügyben a polgárok széles körét érintette a jogsértés, itt 5.000.000 Ft adatvédelmi bírságot szabtak ki.

Az ügyek bemutatása

A bírság kiszabásánál nem csak az érintettek számát veszik figyelembe, hanem a jogsértés súlyát, a jogsértés ismétlődő jellegét, azt, hogy visszafordítható-e a jogsértéssel okozott hátrány, illetve az eset összes körülményeit is.

Két eset nagyban hasonlít egymásra, hiszen több száz e-mailt küldtek ki oly módon, hogy a címzettek megismerhették egymás e-mail címét. Ráadásul mindkét adatkezelő pénzügyi szervezet.

A Hatóság nem fogadta el azt a védekezést, hogy nem volt szándékos a nyilvánosságra hozatal, és ettől függetlenül megállapította a jogsértést, és a bírság kiszabása mellett döntött.

Az eddigi legmagasabb bírság kiszabásával érintett ügy eltér az előző kettőtől, ráadásul adatbiztonsági hiányosságokat vizsgált a Hatóság az eljárásában. Az 5.000.000 Ft-os bírság kiszabása mellett további kötelezéseket is tartalmaz a határozat. A bírságot azért kapta az adatkezelő, mert “nyitott (nyílászáró nélküli istállóban) helyiségben felszámolt szervezetek, köztük egykori állami vállalatok, szövetkezetek iratanyagát tárolja őrizetlenül”. Az iratok őrzését pénzügyi fedezet hiányában nem tudják megoldani, kérdés, a bírságot miből fogják kifizetni.

A nagyszámú, munkaügyi iratokat is tartalmazó iratállomány védelmében semmilyen intézkedést nem tett az adatkezelő, még egy ajtót sem szerelt fel, az épület sem volt lezárva. A Hatóság a jelentős érdeksérelem veszélye miatt indokoltnak látta a nagy összegű bírság kiszabását.

Kíváncsi várjuk a további határozatokat, az egységes joggyakorlat kialakulása érdekében.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-ben kérelemre 25 db felügyeleti eljárást, hivatalból 64 db átfogó hatósági ellenőrzést folytatott le, összesen 650.000 Ft bírság kiszabásával.

Az NMHH 2011. évi tevékenysége

A Hatósághoz a tavalyi évben 507 db elektronikus hirdetésküldéssel kapcsolatos megkeresés érkezett. Nem várható, hogy az idei évben ettől több ügye lenne a Hatóságnak, különös tekintettel arra is, hogy 3.000 Ft-ra nőtt az eljárás megindításához szükséges illeték mértéke.

A panaszok

A panaszosok 87%-ban a hirdető e-mail küldési gyakorlatát kifogásolták, 63 panasz érkezett az SMS-ekre, és egy darab panasz a fax reklámra. A legfőbb probléma továbbra is az, hogy a hirdetést hozzájárulás nélkül küldik ki, vagy nem biztosítják a működő leiratkozási lehetőséget.

2011-ben kérelemre 25 db felügyeleti eljárást, hivatalból 64 db átfogó hatósági ellenőrzést folytattak le, 6 ügyben összesen 650.000 Ft bírság kiszabásával. Két esetben olyan cég kapta a bírságot, aki első alkalommal követte el a jogsértést.

A Hatóságnak az a tapasztalata, hogy már az eljárás megindításáról szóló tájékoztatást követően sok hirdető orvosolja a jogellenes gyakorlatát, nem várja meg az elmarasztaló határozatot.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

A biztonsági öv használatára vonatkozó szabályok megsértése miatt 15.000 Ft közigazgatási bírság. Ez rendben is van, de hogy még a rendőrség honlapjára is felkerüljön az “ügyfél” a személyazonosító adataival, az már túlzás.

Közigazgatási határozatok az interneten

Egyik olvasóm hívta fel a figyelmet arra, hogy az ORFK honlapján, a www.police.hu oldalon közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos közigazgatási határozatok elérhetők el. A határozatok tartalmazzák a közlekedési szabályokat megszegők nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, a jármű forgalmi rendszámát, a szabályszegések részletes körülményeit, és a kiszabott közigazgatási bírságok mértékét is.

Például a http://www.police.hu/hirdetmenyek/igrend/ORF_120222_01.html címen közzétett határozat épp ilyen.

Közigazgatási határozatok közzététele

Ugyan a közigazgatási eljárási szabályokat tartalmazó Ket. szűk körben előírja a döntések közzétételét, de itt nyilvánvalóan nem ezt az eljárást alkalmazták, vagy nem jól alkalmazták.

Ha az eredeti határozat kézbesítése sikertelen, akkor meghatározott keretek között hirdetményi úton lehet közölni a határozatot, de ebben az esetben sem az egész határozatot teszik közzé, hanem a hirdetmény csak egy tájékoztatás arról, hogy az ügyfél hol veheti át a határozatot. Személyes adatként csak az ügyfél neve és utolsó lakcíme kerül közzétételre.

A Ket. 80/A. §-a meghatározott ügyek esetében (pl. amelyben ötvennél több ügyfél van, amelyet közérdekű keresetindítással meg lehet támadni, fontos közrendvédelmi okkal összefüggő ügyekben) a törvény előírja a határozat közzétételét, de a személyes adatokat ekkor is anonimizálni kell.

Korábban írtam a spam ügyekkel kapcsolatos határozatok nyilvánosságáról, illetve az adótartozással rendelkező magánszemélyek adatainak közzétételéről, de ezek jogszabályon alapultak. Úgy tűnik, most törvényi felhatalmazás nélkül történik meg az adatok közzététele.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Örömmel tudatom blogom olvasóival, hogy – az adatvédelmi tanácsadást, adatvédelmi szakértést végzők közül elsőként – adatvédelmi szakjogász képesítést szereztem.

Adatvédelmi szakjogász képzés

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara hiánypótló jelleggel adatvédelmi szakjogász képzést indított, melynek hallgatója voltam.

Az adatvédelem és információszabadság általános kérdésein túl olyan szektorális adatkezelésekből szerezhettek a hallgatók ismereteket, mint a minősített adatok védelme, elektronikus kormányzás, bűnügyi, egészségügyi, társadalombiztosítási célú adatkezelés.

De a távközlési és a banki szektor adatkezeléseinek gyakorlati kérdéseiről, munkajogi, önkormányzati adatkezelésekről is előadásokat tartottak e területek szakértői.

Ugyan 8 éves adatvédelmi területen szerzett tapasztalataim vannak, ennek ellenére sokat tanulhattam általam még mélyebben nem ismert, pl. menekültügyi, anyakönyvi adatkezelésekről.

Az informatikus mérnöki és jogász képzésen megszerzett tudást, az adatvédelmi szakjogász kurzuson szerzett ismeretekkel megfűszerezve még nagyobb színvonalon tudok ügyfeleim és az információs jogok védelmének szolgálatában tevékenykedni.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

2012. április 15-én lép hatályba az új szabálysértési törvény. Változás az adatvédelmi jogsértések szankcionálásában.

A korábbi “adatvédelmi szabálysértés” tényállása

Az egyes szabálysértésekről szóló 217/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 26. §-a tartalmazta az adatvédelmi szabálysértés tényállását:

Adatvédelmi szabálysértés

26. § Aki
a) a technikai adatvédelem követelményeinek nem tesz eleget,
b) az érintettet a személyes adatok védelméhez, illetőleg a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogának gyakorlásában akadályozza,
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Az új szabálysértési törvény

A hatályba lépő új szabálysértési törvényben már nem szerepel az adatvédelmi szabálysértés. Április 15-től tehát szabálysértési hatóság nem járhat el adatvédelmi ügyben, hanem kizárólag a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az illetékes, amely adatvédelmi hatósági eljárást folytathat le. Eljárásában 10.000.000 Ft bírságot szabhat ki.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett új adatvédelmi törvény belső adatvédelmi felelős kinevezését írja elő bizonyos területeken.

Adatvédelmi felelős képzés

A 2011. évi CXII. törvény alapján köteles belső adatvédelmi felelőst kinevezni vagy megbízni:
- az országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi adatállományt kezelő, illetve feldolgozó adatkezelő és adatfeldolgozó;
- pénzügyi szervezet;
- az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltató.

Ezen felül a legalább 20 főt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál is belső adatvédelmi felelőst kell kijelölni.

Fontos, hogy nem csak a nagy pénzügyi szolgáltatóknak kell belső adatvédelmi felelőst kinevezniük, hanem minden pénzügyi szervezetnek, akiket a PSZÁF is ellenőrizhet.

A belső adatvédelmi felelősök munkáját segítendő kiscsoportos (max. 15 fő), két napos, folyamatos konzultációs lehetőséget tartalmazó képzést tartok április 12-én, 13-án, valamint május 14-én, 15-én. A részt vevők alapos gyakorlati tudást kapnak, és saját területükön felmerült kérdéseiket is megvitatjuk.

A belső adatvédelmi felelős képzés tematikája és jelentkezési lap a következő címeken érhető el:
Április 12-13.: http://www.infoszfera.hu/adatvedelmi-felelos-kepzes-2-nap-2/
Május 14-15.: http://www.infoszfera.hu/adatvedelmi-felelos-kepzes-2-napos-2/

Egy napos adatvédelmi konferencia

Az online marketing eszközök használatával, hírlevél küldésével kapcsolatos adatvédelmi kérdésekre fókuszál az április 23-i képzésem, melynek tematikája a http://www.infoszfera.hu/hirlevel-legalisan-online-marketing-eszkozok/ címen olvasható.

Vállalati képzések

Egyre nagyobb az érdeklődés a vállalati kihelyezett képzésekre is. Cégspecifikus tematikával igyekszem a vállalat dolgozóit megismertetni az adatvédelmi kötelezettségekkel, akár HR adatkezelések, akár a direkt marketing, akár az ügyfél adatkezeléseket illetően. Egyedi képzési ajánlattal a kulcsar.zoltan@ppos.hu címen állok rendelkezésükre.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Mint közismert, az Infotv. az adatvédelmi biztos intézménye helyett létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Az adatvédelmi biztos megszűnt honlapja azonban újra elérhető az interneten.

Az adatvédelmi biztosi gyakorlat

Az 1995-től létező adatvédelmi ombudszmani intézményrendszer kimunkálta a hazai adatvédelmi jog gyakorlatát. A gyakorlat legfőképp az adatvédelmi biztos állásfoglalásaiból olvasható ki, melyek hasznos segítséget nyújtanak a jogalkalmazók számára.

Az állásfoglalások megtalálhatók voltak az adatvédelmi biztos honlapján, ám a www.adatvedelmibiztos.hu cím már nem üzemel. A jogkövető adatkezelők számára így elérhetetlenné vált a korábbi gyakorlat, amely megnehezítette a saját adatkezelési gyakorlatuk kialakítását.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Dr. Péterfalvi Attila maga is többször úgy nyilatkozott, eljárásaik során figyelembe kívánják venni a korábbi adatvédelmi biztosi gyakorlatot, ennek ellenére nem a hatóság, hanem a www.atlatszo.hu portál tette közzé a honlap 2011. december 31-én volt állapotát.

Az adatvédelmi biztos beszámolói

Az adatvédelmi biztos éves parlamenti beszámolóinak elektronikus változata továbbra is elérhetők honlapunkon:

Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2010 (LETÖLTÉS);

Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2009 (LETÖLTÉS);

Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2008 (LETÖLTÉS);

Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2007 (LETÖLTÉS);

Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2006 (LETÖLTÉS);

Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2005 (LETÖLTÉS);

Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2004 (LETÖLTÉS);

Az Adatvédelmi Biztos beszámolója, 2003 (LETÖLTÉS).

 A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Ugyan az Infotv. január 1-jén hatályba lépett, még mindig rengeteg kérdést vet fel annak alkalmazása. Egy tegnap megtartott konferencián megismerhettük az Adatvédelmi Hatóság álláspontját bizonyos kérdésekben.

A személyes adat fogalma

A törvény a személyes adat fogalmának értelmezését megnehezítette a következő mondattal: “Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.” Sokan úgy értelmezték a törvényt, hogy a személyes adat fogalma kiüresedik, hiszen az adatkezelő azt mondhatja, ő nem tudja pl. az IP cím, telefonszám, e-mail cím, vagy fotó alapján a konkrét személyt azonosítani, ezért ezeket az adatokat nem tekinti személyes adatnak.

Az én álláspontom az volt, ha egy adatot pont abból a célból kezelünk, hogy azzal egy konkrét személyt azonosítsunk, akkor nem mondhatjuk, hogy nincs személyes adatkezelés. Dr. Szabó Endre Győző, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökhelyettese ezzel összhangban kimondta, ha az adatkezelő szándéka az, hogy adott személyekkel tegyen bármit, adott személyt azonosítson, akkor az e célra használt adat személyes adat lesz.

Új adatkezelési jogalapok

Korábban ismertettem a két új adatkezelési jogalapot. Ugyan Elnökhelyettes úr csak az egyik új jogalapot ismertette, hasznos információkat nyújtott a hallgatóság számára. A törvény 6. § (1) bekezdésében szereplő egyes fogalmakat, kifejezéseket értelmezte:

„lehetetlen”: objektív lehetetlenségről van szó, de fontos, hogy nem lehet ellentétes az érintett akaratával az adatkezelés. Az elhangzott példák: GSV, magánnyomozó (de szerinte ez nem biztos, hogy megáll a bíróság előtt), parkolóház rendszámfelismerő szoftvere – mivel nem tudják beszerezni a hozzájárulást (én a példát nem sorolnám ide, szerintem be tudják szerezni a hozzájárulást a jármű vezetőjétől, ennek alapján a vagyonvédelmi kamerarendszert is ide lehetne sorolni), személyek díjazásának, díjátadásának előkészítése.

„aránytalan költséggel járna”: nincs joggyakorlat, mérlegelni kell.

„jogi kötelezettség teljesítése”: jogszabályban vagy szerződésben meghatározott kötelezettség.

„jogos érdek érvényesítése céljából”: egyszerűen az üzleti érdek is megfelelő cél, vagy épp károkozás esetén a tények rögzítése az ellenérdekű fél közreműködése nélkül.

Kiemelte azonban: ha valamely ágazati adatkezeléseket jogszabály szabályoz, és pl. meghatározza, hogy az érintett hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazással lehet adatot kezelni, ott az új jogalapok nem alkalmazhatók. (saját vélemény: ez kiüresítheti az irányelvet és a majdani európai adatvédelmi rendeletet…)

„korlátozással arányban áll”: nincs gyakorlat, jogi kockázatot jelent ennek mérlegelése.

Ezt követően az előadó ismertette az Európai Bíróság 2011. november 24-én hozott ítéletét: nincs sok értelme a magyar törvényben az új jogalapoknál szereplő előfeltételeket figyelembe venni, ugyanis az európai bírósági döntés kimondta, nem lehet további feltételekkel kiegészíteni az irányelvben felsorolt jogalapokat. Ha mégis így tesz a tagállam, akkor az irányelv közvetlen hatállyal bír. Az ítéletből levelezethető, hogy az összes, az irányelv 7. cikkében felsorolt jogalapnak közvetlen hatálya van. Várható az Infotv. változása is.

Úgy tűnik tehát, hogy az adatkezelésre az irányelvben felsorolt jogalapok is alkalmazhatók:

7. cikk

A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel, ha:

a) az érintett ahhoz egyértelmű hozzájárulását adta; vagy

b) az adatfeldolgozás olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; vagy

c) az adatfeldolgozás az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez szükséges; vagy

d) feldolgozásuk az érintett létfontosságú érdekei védelméhez szükséges; vagy

e) az adatfeldolgozás közérdekből elvégzendő feladat végrehajtásához vagy az adatkezelőre, illetve az adatokról tudomást szerző harmadik félre ruházott hivatali hatáskör gyakorlásához szükséges; vagy

f) az adatfeldolgozás az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az 1. cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.

Adatvédelmi nyilvántartás

Dr. Révész Balázs, a Vizsgálati Főosztály vezetője az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentési kötelezettség alá tartozó egyes adatkezeléseket ismertetett. Be kell jelenteni a nyilvántartásba pl. a telefonos ügyfélszolgálatok hangrögzítéseit, a kamerarendszereket, beléptető rendszereket, direkt marketing célú adatkezeléseket, nyereményjátékokat, ahogy az önéletrajzok kezelését is.

Az előadó elmondta, szakítva a korábbi gyakorlattal a Hatóság spontán helyszíni vizsgálatokat is tart a jövőben.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Az Infotv. 24. §-a egyes szervezetek esetében előírja, hogy belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készíteniük. Azt azonban nem határozza meg, hogy milyen tartalommal. Kinek kell szabályzatot készítenie, és mi legyen a szabályzat felépítése?

Az adatvédelmi szabályzat készítésére kötelezett szervezetek

• az országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi adatállományt kezelő, illetve feldolgozó adatkezelők és adatfeldolgozók
• a pénzügyi szervezetek
• az elektronikus hírközlési szolgáltatók
• a közüzemi szolgáltatók
• állami adatkezelők
• önkormányzati adatkezelők

A felsorolt szervezeteken felül természetesen más adatkezelők is készíthetnek belső adatvédelmi szabályzatot.

FONTOS! Nem az adatkezelési tájékoztatóról szól jelen írás, ugyanis azt minden adatkezelőnek kötelessége közzétennie.

A szabályzat felépítése, tartalma

A törvény nem ad útmutatást arra vonatkozóan, milyen rendelkezéseket tartalmazzon az adatvédelmi szabályzat. Mintául szolgáljon a következő tartalomjegyzék egy a PPOS által készített adatvédelmi szabályzatból:

• A szabályzat célja és hatálya
• Kapcsolat az adatkezelő egyéb szabályzataival
• Értelmező rendelkezések
• Az adatkezelő adatai
• Az adatkezelőre vonatkozó alapvető általános szabályok, alapelvek
• Szervezeten belüli felelősségek meghatározása
• A belső adatvédelmi felelős
• A munkavállalók személyes kötelezettségei
• Adatok tárolására vonatkozó szabályok
• Adatbiztonsággal kapcsolatos adminisztratív teendők
• Adatok felhasználására vonatkozó főbb szabályok
• Adatfeldolgozás, kiszervezés
• Az érintett jogai gyakorlásának biztosítása
• Adattovábbítás, hatósági adatszolgáltatás
• Adattovábbítási nyilvántartás
• A jogellenes adatkezelés következményei
• Eljárási szabályok, záró rendelkezések

Amennyiben valamely kérdésről más szabályzat (pl. Informatikai Biztonsági Szabályzat, Szervezeti és Működési Szabályzat, Hozzáférési Szabályzat, belső eljárásrendeket, felelősségeket szabályzók) rendelkezik, ott a cél a két szabályzat közötti összhang megteremtése.

A szabályzat kiadása, közzététele

A szabályzatot a szerv vezetője utasításban adja ki. A szabályzat alapvetően belső dokumentum, de az állami, önkormányzati, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó adatkezelők kötelesek honlapjuk “közérdekű adatok” menüjében közzétenni.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

2011 augusztusában lépett hatályba a cookie-k kezelését szabályozó jogszabály. Nem csak Magyarországon, egész Európában felháborodást keltett a reklámszakmában az új koncepció, miszerint csak előzetes hozzájárulással lehet cookie-t használni. Mi történt azóta?

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény új rendelkezése

155. § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni.

Noha az európai irányelv csak a viselkedésalapú reklámokra kívánta a szabályozást kiterjeszteni, a magyar törvény minden cookie kezelését előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezéshez köti. A tavalyi évben nyílt levelezést folytatott az Unió adatvédelmi hatóságaiból álló ún. 29-es munkacsoport valamint az European Advertising Standards Alliance (Európai Önszabályozó Reklámszervezet, EASA) és az Internet Advertising Bureau Europe (Európai Internetes Reklámszövetség, IAB). A 29-es munkacsoport a minap tette közzé decemberben elfogadott véleményének magyar nyelvű hivatalos változatát.

A munkacsoport véleménye

A munkacsoport kiáll korábbi véleménye mellett, mely szerint az egyértelmű, előzetes tájékoztatás birtokában megadott hozzájárulás alapján lehet csak viselkedésalapú reklámok kiszolgálása céljából cookie-t kezelni.

Kifogásolja az önszabályozó szervezetek ajánlását a tekintetben is, hogy a cookie kapcsolására szolgáló ikon mellett kevés a “reklám” szót feltüntetni, helyette például a “személyre szabott hirdetés” kifejezéssel kell utalni a reklám jellegére.

Hangsúlyozza, hogy nem elegendő tájékoztatni a weboldalak látogatóit a cookie használatáról, hanem előzetes (még a cookie kezelése előtt megadott!) hozzájárulásra van szükség. Az IAB által üzemeltett http://www.youronlinechoices.com/hu/ oldallal kapcsolatosan is számos kritikát fogalmaz meg.

A munkacsoport nem csak kritizál, de javaslatokat is tesz

A dokumentumban a munkacsoport kimondja, hogy nem kell hozzájárulást beszerezni például a következő célokból tárolt cookie-k esetében: jelszóval védett munkamenethez használt cookie, a bevásárlókosárhoz használt cookie, biztonságú célú cookie. A tájékoztatás azonban itt sem maradhat el.

Nem csak a felugró ablak lehet az egyetlen megoldás a cookie hozzájárulás beszerzésére.

• Az Egyesült Királyság adatvédelmi hatóságának honlapja pl. egy a weboldal felső részén található információs csíkot használ a hozzájárulás beszerzésére és az információ átadására.
• Az alkohol vagy más korhatáros weboldalaknál megszokott nyitólap is megoldás lehet.
• A német Heise magazin a Facebook Like gombjának cookie kezelését megakadályozza mindaddig, amíg a felhasználó rá nem kattint a gombra. Ez a megoldás zseniális.
• A böngésző alapbeállítása, amely megakadályozza a cookie gyűjtését, és az egyes cookie-k kezelésre alkalmanként rákérdez a böngésző.

Emlékeztet a munkacsoport, hogy nem kell minden további látogatás alkalmával elkérni a hozzájárulást, így nem jelentős a teher sem a szolgáltató sem a felhasználó részéről.

Ki lesz a következő, aki megfogadja az ajánlásban foglaltakat?

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.