Küldhető-e karácsonyi képeslap, ajándék a címzett hozzájárulása nélkül?

Inkább csak hipotetikusan foglalkoznék a témával, így Szenteste előtt egy nappal, de talán elgondolkodtató a hatályos adatvédelmi és reklámjogi szabályozás.

Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, illetve ilyen ügyben bejelentést az erre a célra szolgáló „Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap” segítségével lehet benyújtani. Az űrlap elérhető az NHH Hivatalának Ügyfélszolgálatain, illetve elektronikusan is kitölthető az NHH honlapján.

Küldd tovább ismerősödnek… “Ajánlom ezt a cikket”, “küldd el másnak is”, “elküldöm ismerősömnek”, “küldd tovább ismerősödnek”… Vajon jogszerű-e ezen eszközök alkalmazása, hiszen a címzett hozzájárulását nem szerezte be a szolgáltató az üzenet küldéséhez.

Számos kérdést vet fel, miként kell értelmezni az új reklámtörvény azon rendelkezését, miszerint csak természetes személy címzettekre vonatkozik az előzetes hozzájárulás kérés kötelezettsége. Létezik olyan álláspont, miszerint a törvény értelmező rendelkezése miatt minden címzettre alkalmazni kell a jogszabályt.

A következő kérdést kaptam: A Bluetooth útján küldött reklámmal kapcsolatban kérdezek Öntől,mint a téma szakértőjétől. Az ilyen reklámokat továbbító készülékeknek külföldön nagy keletje van. Nálunk is elkezdődött a forgalmazás, és mint szolgáltatást is meg lehet rendelni. A hatályos jogszabály tudomásom szerint tiltja ezt a reklámfajtát. Mi az igazság?

Az új reklámtörvény szabályait a http://www.adatvedelmiszakerto.hu/2009/08/az-uj-reklamtorveny-es-direktmarketing/ címen elérhető bejegyzésemben ismertettem. Az elektronikus csatornákra vonatkozó eltéréseket az alábbiakban részletezem: Egy évet élt az a lehetőség, mely szerint meglévő ügyfél részére saját termékünk ill. szolgáltatásunk ajánlatát elküldhettük hozzájárulás nélkül. Mára már ügyfelünknek sem küldhetünk pl. új akciónkról, kapcsolódó szolgáltatásunkról ajánlatot.

Telefonos megkeresés szintén akkor lehet jogszerű, ha előzetesen hozzájárult ehhez a hívott fél. A hírközlési törvény azonban egy kis opt-out lehetőséget biztosít. Mégpedig lehetővé teszi, hogy a hirdető azokat a személyeket is felhívja telefonon, akik korábban nem nyilatkoztak úgy, hogy nem kívánnak ilyen kapcsolatfelvételt fogadni.

A Reklámtörvény és a Büntető Törvénykönyv szigorítása kapcsán több ügyfelem is érdeklődött, a jelenlegi jogi környezetben milyen következményekkel kell számolnia annak, aki jogellenesen kezel személyes adatot, jogellenesen végez direkt marketing tevékenységet. Az alábbiakban összefoglalom a szankciós lehetőségeket. Rossz hír az adatkezelőknek, hogy egy kivételtől eltekintve minden eljárás párhuzamosan, egymás mellett is megindítható.

A nem megfelelő előkészítés mellett elfogadott új reklámtörvény (2008. évi XLVIII. törvény) már kiadásának pillanatában is sokak által nehezen volt értelmezhető.

A törvény 2008. szeptember 1. napján bekövetkezett hatályba lépése előtt ugyan készítettem már egy összefoglalót a direkt marketing szabályainak változásairól, de mivel az elmúlt hetekben kétszer módosította az Országgyűlés a szabályokat, ráadásul a Büntető Törvénykönyv személyes adattal visszaélés tényállását is szigorította, szükségesnek láttam egy új összefoglaló készítését a jelenlegi direkt marketing szabályokról.