(Nyilvános konzultációra bocsátott változat) A GDPR 6. cikk b) pontja jogalapot biztosít a személyes adatok kezelésére, ha „az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges”. Ez a rendelkezés támogatja a vállalkozás szabadságát és kifejezi, hogy bizonyos esetekben a szerződéses […]

A törvényt (2019. évi XXXIV. törvény) 2019.04.11-én hirdették ki a Magyar Közlönyben, így a módosítások 2019.04.26-án, a kihirdetést követő 15. napon lépnek hatályba, alapvető célkitűzésük a GDPR végrehajtásához szükséges koherencia biztosítása.

A jogszabály által előírt, az érintett részére nyújtott átfogó tájékoztatás nem jelenti az érintettre történő adatömlesztést. A jogi alapon nyugvó részletes tájékoztatás nyújtása, másrészről pedig a tömör, világos, átlátható és érthető tájékoztatási követelmény közötti ellentmondás feloldása az adatkezelő gondos mérlegelésén és az információk helyes rangsorolásán múlik.

A jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve az Infotv. módosítása lehetővé teszi a GDPR végrehajtását, illetve kijelöli azt a keretet, amely a NAIH működését biztosítani hivatott. A könnyebb eligazodás és átláthatóság érdekében kijelöltük azon részeket (Infotv. módosításának 1. §-a alapján), amelyek a GDPR alkalmazásához kapcsolódó rendelkezések. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) már a nevében is tartalmazza az általánosság […]

2016. július 12-én az EB egyhangúan elfogadta az EU-USA adatvédelmi pajzsot. Ez egy olyan új keretmegállapodás, amelynek két célja van: egyrészt hogy védje azon uniós polgárok jogait, akiknek a személyes adatait az Egyesült Államokba továbbították, másrészt egyértelmű jogi helyzetet teremt azon vállalkozások számára, amelyek ezt végrehajtják.

Az adatvédelmi törvény (Infotv.) 2015-ös módosítása

Az Országgyűlés a 2015. július 6-i ülésnapján elfogadta a 2015. évi CXXIX. törvényt, mely számos pontján módosítja az Infotv.-t két lépcsőben, 2015. július 16. és 2015. október 1. hatálybalépéssel.

Kívánatos, hogy a vállalat biztosítson lehetőséget arra, hogy a visszaélés észlelője megfelelő fórumon jelenthesse be a vélt szabálytalanságot, akár anonimitása megőrzése mellett, és azt a munkaadó professzionális eljárásban vizsgálja ki, és adjon választ a szabályszegésre.

Vajon mit kezd a Magyar Államkincstár (MÁK) a jogellenesen begyűjtött adatokkal?

Ma egy saját ügyemet ismertetem, de talán az Olvasó is kerülhet hasonló helyzetbe. Kisebbik lányommal kapcsolatos GYES igénylésemet beküldtem a MÁK ügyfélszolgálatára. A MÁK-nál beindult a gépezet…

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes „szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző, alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.