Új! Törvény szabályozza a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszereket
2014. január 1-jétől törvény szabályozza a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszereket (whistleblowing)
Törvény szabályozza, a munkáltató milyen feltételekkel üzemeltethet belső visszaélés-jelentő rendszert. Nézzük, mire kell odafigyelni!
A bejelentő rendszerek működésének célja
Legyen magán vagy állami vállalat, a jogsértés, a korrupció olykor felüti a fejét. A vállalatvezetés jogos elvárása, hogy a cég érdekeit sértő visszaélésekről tudomása legyen, és a felmerülő problémákat megfelelően orvosolja. Nem csak a munkavállalók, hanem a munkáltatóval szerződésben álló más személyek is megtehetik bejelentésüket.
A 2013. évi CLXV. törvény kijelöli az eljárás kereteit annak érdekében, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont személy is megfelelő védelemben részesüljön.
A rendszer létrehozása, közzétételi kötelezettség
Fontos, hogy nem csak a menedzsment, hanem a társaság – gazdasági formában működő – tulajdonosa is felhatalmazást kap arra, hogy magatartási szabályokat állapítson meg. Szabályokat hozni csak a köz érdekében vagy nyomós magánérdekből lehet, öncélúan nem. A szabályrendszert és a kapcsolódó eljárás leírását bárki számára elérhető módon, praktikusan az interneten kell közzétenni.
Ehhez kapcsolódóan a társaság és a tulajdonos lehetőséget ad arra, hogy a fentiekben szabályozott magatartási szabályok megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert hozzon létre.
A rendszert, annak elindítása előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni az Adatvédelmi Hatóság nyilvántartásába. Ezen felül a rendszer működéséről, a bejelentési eljárásról a munkáltató honlapján részletes, magyar nyelvű tájékoztatást kell közzétenni.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok
A bejelentő, valamint az eljárással kapcsolatos minden személy adatát a munkáltató illetve a – gazdasági formában működő – tulajdonos is kezelheti, és a kivizsgálásban részt vevő más adatkezelő (pl. szakértő) részére is továbbíthatja.
Különleges adatok kezelése tilos, ha ilyen adat jut az eljárás során a munkáltató birtokába, azt haladéktalanul törölni kell. Szintén törölni kell a bejelentésben nem érintett személyek személyes adatait.
A személyes adatokhoz csak a kivizsgáló személyek férhetnek hozzá, más nem. Őket titoktartási kötelezettség terheli.
Személyes adatot külföldre csak az Infotv.-vel összhangban, és ezen felül is csak akkor lehet átadni, ha a fogadó adatkezelő ill. adatfeldolgozó szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy a bejelentésre vonatkozó magyar szabályokat betartja.
Ha intézkedésre kerül sor, az eljárások jogerős befejezéséig kezelhetők az adatok, egyéb esetben a vizsgálat befejezésétől számított 60 napon belül törölni kell azokat.
A bejelentéssel kapcsolatos előírások
Mint azt már írtam, akár a beszállító is tehet bejelentést. A bejelentő a következő adatokat köteles megadni: nevét és lakcímét, jogi személy bejelentőn esetén székhelyét és a törvényes képviselő nevét.
Nyilatkoztatni kell a bejelentőt a bejelentése jóhiszeműségéről, és fel kell hívni a figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire, tájékoztatni kell az eljárási szabályokról, valamint a bizalmas adatkezelésről. Akár telefonon, akár az interneten teszik meg a bejelentést, e kötelezettségeknek eleget kell tenni.
A név nélküli vagy beazonosíthatatlan személy által tett bejelentést nem köteles kivizsgálni a munkáltató, a névvel ellátottat azonban köteles, kivéve, ha a bejelentésben szereplő sérelem aránytalanul csekély. A munkáltató köteles tájékoztatni a bejelentőt a kivizsgálás eredményéről és a megtett intézkedéséről.
Az eljárást 30 napon belül be kell fejezni, a határidőt meghosszabbítani csak különösen indokolt esetben lehet, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett. A 3 hónapot ekkor sem lépheti túl a vizsgálat időtartama.
Az eljárás eredményeképp büntetőeljárás is indítható, valamint munkáltatói intézkedések alkalmazhatók.
A bejelentésben érintett személy tájékoztatása
A bejelentett visszaéléssel kapcsolatba hozható személyt már a vizsgálat megkezdésekor tájékoztatni kell részletesen magáról a bejelentésről, az adatkezelés szabályairól, valamint az Infotv. alapján őt megillető jogairól. A tájékoztatás kivételesen későbbre halasztható, amennyiben az azonnali tájékoztatás a vizsgálat eredményességét veszélyeztetné.
Biztosítani kell számára a tisztességes eljárást, álláspontját akár jogi képviselője útján is kifejtheti.
Bejelentővédelmi ügyvéd
A bejelentések fogadását és vizsgálatát bejelentővédelmi ügyvéd is végezheti. A feladatot kizárólag ügyvéd láthatja el, szigorú összeférhetetlenségi, titoktartási szabályok betartása, és az iratok elkülönítése mellett. A bejelentővédelmi ügyvéd adatait az ügyvédi kamara honlapján teszi közzé.
A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentő adatait nem továbbítja a megbízó munkaadó részére, a bejelentést kivonatosan adja át megbízója részére. A bejelentő írásban adhat felmentést a titoktartási kötelezettség alól.
A 2014-es adatvédelmi változásokról a 2014. január 30-án megtartandó előadásomon hallhat.
A cikk megírásához a Wolters Kluwer Új online Jogtára nyújtott segítséget.
Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.
Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.
Tisztelt adat védelmi ur azt szeretném kérdezni,hogy a munkáltató milyen esetben figyelhet meg kamerán keresztül a saját lakásáróla munka helyen.
Tisztelt Popovics István Úr!
A munkáltató nem ellenőrizheti a dolgozók munkavégzését, a munkavégzés intenzitását kamerarendszer segítségével. Kizárólag vagyonvédelmi, élet és testi épséggel kapcsolatos célokat szolgálhat a rendszer.