Új! Törvény szabályozza a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszereket

2014. január 1-jétől törvény szabályozza a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszereket (whistleblowing)

Törvény szabályozza, a munkáltató milyen feltételekkel üzemeltethet belső visszaélés-jelentő rendszert. Nézzük, mire kell odafigyelni!

A bejelentő rendszerek működésének célja

Legyen magán vagy állami vállalat, a jogsértés, a korrupció olykor felüti a fejét. A vállalatvezetés jogos elvárása, hogy a cég érdekeit sértő visszaélésekről tudomása legyen, és a felmerülő problémákat megfelelően orvosolja. Nem csak a munkavállalók, hanem a munkáltatóval szerződésben álló más személyek is megtehetik bejelentésüket.

A 2013. évi CLXV. törvény kijelöli az eljárás kereteit annak érdekében, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont személy is megfelelő védelemben részesüljön.

A rendszer létrehozása, közzétételi kötelezettség

Fontos, hogy nem csak a menedzsment, hanem a társaság – gazdasági formában működő – tulajdonosa is felhatalmazást kap arra, hogy magatartási szabályokat állapítson meg. Szabályokat hozni csak a köz érdekében vagy nyomós magánérdekből lehet, öncélúan nem. A szabályrendszert és a kapcsolódó eljárás leírását bárki számára elérhető módon, praktikusan az interneten kell közzétenni.

Ehhez kapcsolódóan a társaság és a tulajdonos lehetőséget ad arra, hogy a fentiekben szabályozott magatartási szabályok megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert hozzon létre.

A rendszert, annak elindítása előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni az Adatvédelmi Hatóság nyilvántartásába. Ezen felül a rendszer működéséről, a bejelentési eljárásról a munkáltató honlapján részletes, magyar nyelvű tájékoztatást kell közzétenni.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok

A bejelentő, valamint az eljárással kapcsolatos minden személy adatát a munkáltató illetve a – gazdasági formában működő – tulajdonos is kezelheti, és a kivizsgálásban részt vevő más adatkezelő (pl. szakértő) részére is továbbíthatja.
Különleges adatok kezelése tilos, ha ilyen adat jut az eljárás során a munkáltató birtokába, azt haladéktalanul törölni kell. Szintén törölni kell a bejelentésben nem érintett személyek személyes adatait.

A személyes adatokhoz csak a kivizsgáló személyek férhetnek hozzá, más nem. Őket titoktartási kötelezettség terheli.

Személyes adatot külföldre csak az Infotv.-vel összhangban, és ezen felül is csak akkor lehet átadni, ha a fogadó adatkezelő ill. adatfeldolgozó szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy a bejelentésre vonatkozó magyar szabályokat betartja.

Ha intézkedésre kerül sor, az eljárások jogerős befejezéséig kezelhetők az adatok, egyéb esetben a vizsgálat befejezésétől számított 60 napon belül törölni kell azokat.

A bejelentéssel kapcsolatos előírások

Mint azt már írtam, akár a beszállító is tehet bejelentést. A bejelentő a következő adatokat köteles megadni: nevét és lakcímét, jogi személy bejelentőn esetén székhelyét és a törvényes képviselő nevét.
Nyilatkoztatni kell a bejelentőt a bejelentése jóhiszeműségéről, és fel kell hívni a figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire, tájékoztatni kell az eljárási szabályokról, valamint a bizalmas adatkezelésről. Akár telefonon, akár az interneten teszik meg a bejelentést, e kötelezettségeknek eleget kell tenni.

A név nélküli vagy beazonosíthatatlan személy által tett bejelentést nem köteles kivizsgálni a munkáltató, a névvel ellátottat azonban köteles, kivéve, ha a bejelentésben szereplő sérelem aránytalanul csekély. A munkáltató köteles tájékoztatni a bejelentőt a kivizsgálás eredményéről és a megtett intézkedéséről.

Az eljárást 30 napon belül be kell fejezni, a határidőt meghosszabbítani csak különösen indokolt esetben lehet, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett. A 3 hónapot ekkor sem lépheti túl a vizsgálat időtartama.

Az eljárás eredményeképp büntetőeljárás is indítható, valamint munkáltatói intézkedések alkalmazhatók.

A bejelentésben érintett személy tájékoztatása

A bejelentett visszaéléssel kapcsolatba hozható személyt már a vizsgálat megkezdésekor tájékoztatni kell részletesen magáról a bejelentésről, az adatkezelés szabályairól, valamint az Infotv. alapján őt megillető jogairól. A tájékoztatás kivételesen későbbre halasztható, amennyiben az azonnali tájékoztatás a vizsgálat eredményességét veszélyeztetné.

Biztosítani kell számára a tisztességes eljárást, álláspontját akár jogi képviselője útján is kifejtheti.

Bejelentővédelmi ügyvéd

A bejelentések fogadását és vizsgálatát bejelentővédelmi ügyvéd is végezheti. A feladatot kizárólag ügyvéd láthatja el, szigorú összeférhetetlenségi, titoktartási szabályok betartása, és az iratok elkülönítése mellett. A bejelentővédelmi ügyvéd adatait az ügyvédi kamara honlapján teszi közzé.

A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentő adatait nem továbbítja a megbízó munkaadó részére, a bejelentést kivonatosan adja át megbízója részére. A bejelentő írásban adhat felmentést a titoktartási kötelezettség alól.

A 2014-es adatvédelmi változásokról a 2014. január 30-án megtartandó előadásomon hallhat.

A cikk megírásához a Wolters Kluwer Új online Jogtára nyújtott segítséget.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

2 hozzászólás »

 
  • Popovics István szerint:

    Tisztelt adat védelmi ur azt szeretném kérdezni,hogy a munkáltató milyen esetben figyelhet meg kamerán keresztül a saját lakásáróla munka helyen.

  • Tisztelt Popovics István Úr!

    A munkáltató nem ellenőrizheti a dolgozók munkavégzését, a munkavégzés intenzitását kamerarendszer segítségével. Kizárólag vagyonvédelmi, élet és testi épséggel kapcsolatos célokat szolgálhat a rendszer.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Közel 8 millió forint bírságot szabott ki a NAIH

Egyre több a bírsággal végződő adatvédelmi hatósági eljárás Idén már 16 határozatot tett közzé az Adatvédelmi Hatóság honlapján. Legutóbb nyereményjátékokkal...

Close