Az Adatvédelmi Hatóság álláspontja gyakorlati kérdésekben
Az Infotv. gyakorlata
Ugyan az Infotv. január 1-jén hatályba lépett, még mindig rengeteg kérdést vet fel annak alkalmazása. Egy tegnap megtartott konferencián megismerhettük az Adatvédelmi Hatóság álláspontját bizonyos kérdésekben.
A személyes adat fogalma
A törvény a személyes adat fogalmának értelmezését megnehezítette a következő mondattal: „Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.” Sokan úgy értelmezték a törvényt, hogy a személyes adat fogalma kiüresedik, hiszen az adatkezelő azt mondhatja, ő nem tudja pl. az IP cím, telefonszám, e-mail cím, vagy fotó alapján a konkrét személyt azonosítani, ezért ezeket az adatokat nem tekinti személyes adatnak.
Az én álláspontom az volt, ha egy adatot pont abból a célból kezelünk, hogy azzal egy konkrét személyt azonosítsunk, akkor nem mondhatjuk, hogy nincs személyes adatkezelés. Dr. Szabó Endre Győző, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökhelyettese ezzel összhangban kimondta, ha az adatkezelő szándéka az, hogy adott személyekkel tegyen bármit, adott személyt azonosítson, akkor az e célra használt adat személyes adat lesz.
Új adatkezelési jogalapok
Korábban ismertettem a két új adatkezelési jogalapot. Ugyan Elnökhelyettes úr csak az egyik új jogalapot ismertette, hasznos információkat nyújtott a hallgatóság számára. A törvény 6. § (1) bekezdésében szereplő egyes fogalmakat, kifejezéseket értelmezte:
„lehetetlen”: objektív lehetetlenségről van szó, de fontos, hogy nem lehet ellentétes az érintett akaratával az adatkezelés. Az elhangzott példák: GSV, magánnyomozó (de szerinte ez nem biztos, hogy megáll a bíróság előtt), parkolóház rendszámfelismerő szoftvere – mivel nem tudják beszerezni a hozzájárulást (én a példát nem sorolnám ide, szerintem be tudják szerezni a hozzájárulást a jármű vezetőjétől, ennek alapján a vagyonvédelmi kamerarendszert is ide lehetne sorolni), személyek díjazásának, díjátadásának előkészítése.
„aránytalan költséggel járna”: nincs joggyakorlat, mérlegelni kell.
„jogi kötelezettség teljesítése”: jogszabályban vagy szerződésben meghatározott kötelezettség.
„jogos érdek érvényesítése céljából”: egyszerűen az üzleti érdek is megfelelő cél, vagy épp károkozás esetén a tények rögzítése az ellenérdekű fél közreműködése nélkül.
Kiemelte azonban: ha valamely ágazati adatkezeléseket jogszabály szabályoz, és pl. meghatározza, hogy az érintett hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazással lehet adatot kezelni, ott az új jogalapok nem alkalmazhatók. (saját vélemény: ez kiüresítheti az irányelvet és a majdani európai adatvédelmi rendeletet…)
„korlátozással arányban áll”: nincs gyakorlat, jogi kockázatot jelent ennek mérlegelése.
Ezt követően az előadó ismertette az Európai Bíróság 2011. november 24-én hozott ítéletét: nincs sok értelme a magyar törvényben az új jogalapoknál szereplő előfeltételeket figyelembe venni, ugyanis az európai bírósági döntés kimondta, nem lehet további feltételekkel kiegészíteni az irányelvben felsorolt jogalapokat. Ha mégis így tesz a tagállam, akkor az irányelv közvetlen hatállyal bír. Az ítéletből levelezethető, hogy az összes, az irányelv 7. cikkében felsorolt jogalapnak közvetlen hatálya van. Várható az Infotv. változása is.
Úgy tűnik tehát, hogy az adatkezelésre az irányelvben felsorolt jogalapok is alkalmazhatók:
7. cikk
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel, ha:
a) az érintett ahhoz egyértelmű hozzájárulását adta; vagy
b) az adatfeldolgozás olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; vagy
c) az adatfeldolgozás az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez szükséges; vagy
d) feldolgozásuk az érintett létfontosságú érdekei védelméhez szükséges; vagy
e) az adatfeldolgozás közérdekből elvégzendő feladat végrehajtásához vagy az adatkezelőre, illetve az adatokról tudomást szerző harmadik félre ruházott hivatali hatáskör gyakorlásához szükséges; vagy
f) az adatfeldolgozás az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az 1. cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.
Adatvédelmi nyilvántartás
Dr. Révész Balázs, a Vizsgálati Főosztály vezetője az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentési kötelezettség alá tartozó egyes adatkezeléseket ismertetett. Be kell jelenteni a nyilvántartásba pl. a telefonos ügyfélszolgálatok hangrögzítéseit, a kamerarendszereket, beléptető rendszereket, direkt marketing célú adatkezeléseket, nyereményjátékokat, ahogy az önéletrajzok kezelését is.
Az előadó elmondta, szakítva a korábbi gyakorlattal a Hatóság spontán helyszíni vizsgálatokat is tart a jövőben.
A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.
Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.
Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.
Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.
Tisztelt Kulcsár Úr!Tehát ha jól értelmezem a Hatóság állásfoglalását, akkor egy magánnyomozónak amennyiben egy megfigyelést végez egy cég által beperelt adós személy esetében/bizonyítandó hogy van jövedelme/,tehát minden jogszerű, de előtte a személy hozzájárulását kell kérni a megfigyeléséhez mert az nem lehet ellentétes az akaratával?!Vagy úgy kell értelmezni, hogy a hozzájárulás beszerzése lehetetlen -mert abszurdum, nem feltételezhető, hogy megadja- viszont a megbízó jogos követelése érvényesítése érdekében szükséges és arányos a jogok korlátozása azzal, hogy közterületen megfigyelik az illetőt?! Hogy kell ezt értelmezni egy magánnyomozónak?
Kedves Gyula!
Ahogy írtam, a hatóság képviselője is csak feltételesen említette a magánnyomozók példáját. Majd a konkrét ügyben a hatóság, illetve a bíróság ítéli meg, hogy jogszerű volt-e az adatkezelés.
Kedves Kulcsár úr!
Ha jól értelmezem, akkor egy irodaház üzemeltetése esetén be kell jelenteni a kamerarendszer, illetve a beléptetésnél a vendégek fogadása esetén felvett adatokat is az adatvédelmi nyilvántartásba, függetlenül attól, hogy mondjuk a kamerarendszer csak az adott ingatlanhoz tartozó elzárt területet képes felvenni (ahol elvileg dolgozók, ügyfelek, esetleg vendégek fordulhatnak elő)?
Tisztelt adatvédelmi biztos úr!
Az önkormányzat belső ellenőre a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását vizsgálta. Kikértük ennek adatait, ám a belő ellenőr 10 évre megtagadta az Info. tv. 27. § (5) bekezdése alapján a vizsgált intézkedési terv kiadását.
Jogszerűen megtehető ez? A kisebbségi önkormányzat vezetője sem adja ki az adatokat. Mit javasol?
üdv.:
Horváth Tamás
Kedves Péter!
Igen, be kell jelenteni.
Tisztelt Horváth Tamás Úr!
Az ellenőri jelentés az nyilvános, de a folyamatot vizsgálni kellene.
Ha úgy érzi, jogai sérültek, forduljon az Adatvédelmi Hatósághoz.
Tisztelt Kulcsár Úr!
Hulladékgyűjtés ágazatban dolgozom és nagy port kavar a magánszemélyek hulladékszállítási díjának követeléskezelővel történő behajtása. Az ügyvédem szerint az új adatvédelmi törvény már lehetőséget ad erre.
A P.Hivatalok jegyzői kötelesek lennének adók módjára behajtani, de szóba sem állnak velünk.
Előre is köszönöm válaszát.
Sziporka
Tisztelt Sziporka!
Én is azon a véleményen vagyok, hogy a követeléskezelő részére átadható a behajtással kapcsolatos adat.
Tisztelt Kulcsár Úr!
Köszönöm gyors válaszát és nagyon sokat segített.
Sziporka
Tisztelt Kulcsár Úr!
Szeretném megkérdezni, hogy egy település jegyzője, aki a személyes adatok kezelője, korlátlanul hozzáférhet-e a személyes adatokhoz, és azokat korlátlanul felhasználhatja-e?
Konkrét kérdés: Egy településen állandó lakóhelyet létesítettem, miközben érvényes tartózkodási helyet is bejelentettem (és ott is tartózkodtam) egy másik településen. A bejelentkezést követően, kb. 4 hónap elteltével került a lakóhelyként megjelölt településre (nevezzük Gipsz Jakabnak) jegyző, aki néhány héten belül feljelentett intellektuális közokirathamísítás alapos gyanúja miatt, mivel – állítása szerint – a lakóhelyemen nem tartózkodtam életvitelszerűen. (A nyomozást – tekintettel a bejelentett tartózkodási helyemre – bűncs. hiányában megszüntették.) Kértem tájékoztatást, kinek, mikor, milyen célból, milyen igazolt jogalapra tekintettel szolgáltatták ki a személyes adataimat. A tájékoztatásban nem szerepelt az, hogy jegyző úr hivatalosan kikérte volna a lakcímadataimat, különös tekintettel az abban – kinevezése előtt – bekövetkezett változásokra.
Elnézést, hogy kicsit hosszúra sikerült az „esetleírás”, de arra vagyok kíváncsi, jogszerűen jártak-e el velem szemben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően kezelték-e a személyes adataimat, illetve hová fordulhatok jogorvoslatért?
Válaszát várom és előre is köszönöm.
Üdv.
Kíváncsi
Tisztelt Kíváncsi!
A leírtak alapján valószínűleg valaki hibázott. Érdemes lenne további tájékoztatásokat kérni, és a beszerzett információk alapján megfontolni a hatósági eljárásokat.
T. Adatvédelmi szakértő!
A munkáltató (tömegközlekedési cég) kötelezheti-e a munkavállalót (járművezető) a privát előfizetésű telefonszámának megadására?
A munkáltató a 2012. évi I. tv. 6. §-ra hivatkozik.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv. Vladiszláv
Tisztelt Vladiszláv!
Bár e körben nincs kiforrott joggyakorlat, álláspontom szerint nem kötelezhető a munkavállaló a privát mobilszám megadására.
T. Adatvédelmi Szakértő
A munkáltatom szeretne kötelezni e-mail címem megadására hogy a havi bérelszámolást illetve munkabeosztásom elektronikus úton kapnám meg.
Az internet előfizetés a sajátom a munkáltató támogatást nem ad hozzá.
Meg kell adnom vagy megtagadhatom?
Válaszát köszönettel várom.
Tisztelt Autobuszvezető!
Véleményem szerint nem kötelezhető, hogy Ön egyáltalán e-mail címmel rendelkezzen, ebből kifolyólag az adat megadására sem kötelezhető.