A munkahelyi/bolti csomagátvizsgálás szabályai
Kérem, mutassa meg a táskáját!
Munkahelyeken, főleg gyárakban gyakran kérik a dolgozókat a táskák kinyitására, akár minden munkanap végén. De egyes kiskereskedelmi láncokban is kinyittatják a vásárló táskáját, ha az mondjuk feltűnően nagy.
A csomagátvizsgálás szabályai
A csomagátvizsgálás szabályait a vagyonvédelmi törvény, a 2005. évi CXXXIII. törvény tartalmazza.
A részletszabályok ismertetése előtt fontos ismerni a csomag fogalmát: az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt tárgy. Még a ruházat is csomagnak számít.
A törvény szerint a vagyonőr csak magánterületen (ideértve általában az áruházak parkolóját is) jogosult intézkedni. A vagyonőr a csomag bemutatására a kilépő és a belépő személyeket egyaránt felhívhatja.
A csomag tartalmának (!) bemutatására azonban csak akkor hívhat fel a vagyonőr, ha a következő feltételek fennállnak:
- megalapozott a gyanú, hogy a vizsgálat alá vont személy szabálysértésből vagy bűncselekményből származó dolgot tart magánál;
- ugyan felszólította a vásárlót/dolgozót, hogy a “lopott” dolgot adja át, de ez nem történt meg; és
- az intézkedés a jogsértés megelőzés illetve megszakítása érdekében szükséges.
Rossz az elterjedt gyakorlat
Tehát az általános vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzés nem felel meg a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseinek. Csak alapos gyanú esetén intézkedhet az őr.
Ilyenkor is először arra kell kérni az illetőt, hogy önként adja át a lopott dolgot. Ha nem adja át, akkor van lehetőség arra, hogy a vagyonőr megkérje, mutassa be a csomagjának tartalmát. Ilyenkor az érintett személy csak bemutatja a táskáját, de ekkor sem az őr fogja saját kezűleg kipakolni, vagy saját kezűleg a nadrágzsebeket átvizsgálni.
Rendőri segítség
Ha az érintett személy nem hajlandó az együttműködésre, akkor bárki rendőrt hívhat, és a bűncselekmény elkövetésének tettenérése esetén az elkövetőt visszatarthatja a rendőr megérkezésééig a Be. 127. § (3) bekezdése alapján.
Szabálysértések elkövetése esetén nincs mód az elfogásra, így aki 20.000 Ft, sőt, 2012. április 15. után 50.000 Ft-ot meg nem haladó értéket képviselő dolgot lop el, nem tartható vissza.
A vagyonőr azonban a szabálysértés elkövetőjét is elfoghatja, de köteles haladéktalanul átadni a nyomozó hatóságnak az elfogott személyt.
A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.
Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.
Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.
Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.
Tisztelt Kulcsár Úr! A csomagátvizsgálás mindig is központi kérdés termelő-gyártóüzemek esetében, ahol lehetőség van a gyártott termékekből eltulajdonítani.Ön azt írja, hogy rossz a gyakorlat, nincs joga a biztonsági őrnek csak alapos gyanú esetén átvizsgálni a csomagot. De a harmadik pont viszont az mondja, hogy…amennyiben a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges…Álláspontom szerint ez a pont tökésletesen fedi azt a szituációt hogy a csomagátvizsgálással megelőzi az őrszolgálat azt, hogy az üzem területéről jogosulatlanul árut juttassanak ki, hiszen ha tudják, hogy kilépéskor csomagátvizsgálás van – természetesen a jogszabályok betartásával- máris megelőzték a lopás megvalósítását. Ugyanez a helyzet a belépéskori ellenőrzéssel, hiszen nem mindegy hogy mi kerül be egy élelmiszergyártó üzembe, akár gondatlanul, netán szándékos károkozási célzattal. Mi erről az Ön véleménye?
Tisztelettel: Gyula
Miről beszél szakértő úr!
(2)57 A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből vagy szabálysértésből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.
Kedves Gyula!
A jogszabály egyértelműen rendelkezik. A harmadik pontot Ön jól idéze, de előtte az “és” szó szerepel, így mindegyik feltételnek egyértelműen eleget kell, hogy tegyen a gyakorlat.
Természetesen tudom, hogy vagyonvédelmi szempontok miatt preferált a folyamatos ellenőrzés, de a jelenlegi jogi környezet ezt nem engedi meg.
Kedves DLaci!
Köszönöm észrevételét. A kifogásolt részt részletesebben kifejtettem.
Tisztelt Kulcsár Úr!
A hivatkozott tv. 28.§-ban meghatározottak szerinti intézkedés – véleményem szerint – a 26.§ c) pontjában foglalt körülményre vonatkozik, mely utal is a 28.§ rendelkezéseire.
A 26.§ b) pontja egyértelműen – általánosan – engedményezi a személy és vagyonőrnek ezt az intézkedést.
Azért gondoljon bele, ha az Ön gyárából a falnak támaszkodó vagyonőr mellett ellenőrzés nélkül lehetne kivinni minden olyan dolgot, ami zsebben, táskában, kocsi platón elférne.
Fizetne-e ennek a vagyonőrnek?
A törvényhozók – talán – nem fogalmaztak pontosan, de egészen biztos, hogy nem arra gondoltak, hogy a gyárból – megfigyelés, vagy besúgók útján – érkező megalapozott feltevésen alapuló esetekben lehetséges csak a csomag átvizsgálása.
Az biztos jót tenne a törvénynek, ha lenne magyarázata is.
Tisztelettel:
Szegvári József
Tisztelt Szegvári József Úr!
Idézek az adatvédelmi biztos 2010-es beszámolójából:
(ABI-687/2010/K)
Tisztelt Kulcsár Úr!Nekem konkrét kérdésem lenne.Egy használt ruha válogatóban dolgozom.Eddig az volt a történet,hogy műszak végén kifelé midig meg kellett mutatni a táskánkat,az Őr belenézett.Hétvégén mindig hoztuk haza a saját ruhánkat amiben dolgoztunk,erről papírt kaptunk a csoportvezetőnktől,abba is belenézett az őr.Az újabb verzió az,hogy beállítottak egy asztalt a kijáratnál,és amikor visszük a munkásruhánkat,ott kell sorba állni,és az asztalra kipakolni az összes ruhát,hogy az őr át tudja nézni.Azt szeretném tudni,hogy ehhez van-e joga?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Anita
Tisztelt Kovács úr!
A biztonsági őr magánterületen látja el munkáját. Illetve a magánterület tulajdonosa értesíti az oda belépőket arról, hogy belépés esetén csomagellenőrzésen eshetnek át, belépésükkel ráutaló magatartással ezt elfogadják, mint egy polgár jogi szerződést.
Természetesen, aki nem tudja ezt elfogadni az nem kell, hogy belépjen a magánterületre.
Továbbá, egy nagyobb gyárban számos raktári hiány fordul elő, ami bizonyítható is, tehát vélelmezhető, hogy szabálysértés bűncselekmény történt!
Véleményem szerint a csomagellenőrzés alá vont személy nem élhet kifogással, mivel:
1, önként elfogadta belépéskor, hogy ilyen intézkedésnek lehet alanya
2, szabálysértés vagy, bűncselekmény történt a létesítmény területén, tehát a vagyonvédelmi osztály a tulajdonos által ráruházott birtokvédelmi jogokkal élve próbálja visszaszerezni a tulajdonos ingóságait.
Természetesen a csomagellenőrzés során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csomagellenőrzés alá vont személy személyiségi jogai ne sérüljenek, tehát a biztonsági őrön kívül – aki titoktartásra kötelezett – harmadik fél ne ismerje meg az illető csomagjának tartalmát.
Várom megtisztelő válaszát.
Üdvözlettel
K. Béla
Tisztelt Szakértő Úr,
munkahelyemen (ELTE Egyetemi Könyvtár) az portás (nincs szakképzett biztonsági őr az intézményben tudomásom szerint) nyilvános helyen, ahol a könyvtár beiratkozott olvasói közlekednek és látják, hallják: reggel munkába érkezéskor, délben ebédszünet ki- és bemenetelnél, valamint a munkahelyről való távozásnál a közalkalmazott dolgozókat (mindenkit)iktatószámos, főigazgató által aláírt és közzé tett utasítás NÉLKÜL arra szólít fel, hogy mutassa meg, nyissa ki vagy ürítse a csomagját. (Másféle indoka – pl. konkrét lopás gyanúja nem áll fenn.)
Szeretném tudni, teheti-e ezt?
(Előzetesen egy főigazgató-helyettesi nem iktatószámos levelet kaptunk, hogy kötelesek vagyunk táskánkat kinyitni a nyilvános térben.)
Üdvözlettel, gyors válaszát várva
Dr. Knapp Éva, az MTA Doktora
Tisztelt K. Béla Úr!
Nem értek egyet Önnel, a cikkben leírtak szerint tartom jogszerűnek a csomagátvizsgálást.
Tisztelt Dr. Knapp Éva!
Az intézkedés nem jogszerű, sérti a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit, indokolatlan behatolás a magánszférába.
Tisztelt Kulcsár úr!
Egy fémfeldolgozással foglalkozó gyár rendészetének vezetője lettem a közelmúltban. Feladatomnak tekintem természetesen nem csak az üzem vagyonvédelmét, hanem a dolgozók személyiségi jogainak biztosítását is.
Az bizonyos, hogy a szvtv. 26. szakasza felületes. “b” és “c” pontok indokolatlan átfedést tartalmaznak és valóban csak az 1.bek. c. pontjára íródott a 28. szakasz rendelkezése. Ettől a jogi dilemmától elvonatkoztatva kérdezem, hogy igen értékes fémek feldolgozásával foglalkozó cég esetén, amennyiben a vagyonőr által alkalmazott kézi fémdetektor a távozó dolgozó csomagjában, mely gyakorlatilag élelmiszer szállítására szolgál, fém tárgyat jelez, megalapozhatja e a csomagba történő betekintéshez szükséges gyanú mértékét?
Válaszát előre is köszönöm!