Több helyen módosult szöveggel lépett hatályba az új adatvédelmi törvény

Az új adatvédelmi törvény

2012. január 1-jén az Alaptörvény, és az új adatvédelmi törvény is hatályba lépett. December 19-én illetve 23-án azonban az Országgyűlés a törvény néhány rendelkezését módosította, még hatályba lépése előtt. Mik ezek a változások?

Különleges adat fogalma

A különleges adat fogalmában és más rendelkezései között a “nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra” rész helyett “nemzetiséghez tartozásra” rész szerepel a hatályos törvényben.

Adattovábbítás külföldre

Egyrészt pontosították a fogalmat, másrészt az eredeti törvényszöveggel ellentétben az új adatkezelési jogalap nem elegendő a harmadik országba történő adattovábbításhoz.

A hatályos szöveg:

8. § (1) Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelő harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy

b) az adatkezelésnek az 5. §-ban, illetve a 6. §-ban előírt feltételei teljesülnek, és – a 6. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve – a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

 A törvény lehetőséget ad az “adóügyi információcseréről” szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében is az adatok külföldre történő továbbítására.

A hatóság hatáskörét is pontosították, nem csak a külföldre történő adattovábbítást, hanem a külföldre történő adatátadást is megtilthatja a hatóság.

Adatvédelmi nyilvántartás nyilvánossága

A hatályba lépett törvény már az adatvédelmi nyilvántartás honlapon való közzététele helyett csak a betekintési jogot biztosítja a polgárok számára.

Tájékoztatási kötelezettség

Ha az érintett személy tájékoztatást kér adatai kezeléséről, a módosításoknak köszönhetően csak akkor köteles az adatkezelő írásban megadni a tájékoztatást, ha az érintett személy kifejezetten írásos tájékoztatást kért. Ellenkező esetben a tájékoztatás bármilyen formában megadható az eredeti elképzelésekkel ellentétben.

Törvényszéki hatáskör

A bírósági szervezetrendszer átalakítása miatt az adatvédelmi törvény oly módon lépett hatályba, hogy azon jogorvoslatoknál, ahol a törvény a megyei bíróságokat illetve a Fővárosi Bíróságot jelölte ki, a törvény módosult, az ilyen ügyek a törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Ez természetesen a közérdekű adatokkal és a személyes adatokkal kapcsolatos pereket is érinti.

Közzététel saját honlapon

Hasonló okból az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala helyett az Országos Bírósági Hivatal került be azon szervek közé, amelyek kötelesek saját honlapon is közzétenni a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokat. E szervek köréből kikerült az önálló szabályozó szerv és az autonóm államigazgatási szerv.

Közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt január 1-jétől hatályon kívül helyezték. A közadatkeresőre vonatkozó rendelkezéseit átemelték az új adatvédelmi törvény 37/A. és 37/B. §-aként.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.