Több helyen módosult szöveggel lépett hatályba az új adatvédelmi törvény

Az új adatvédelmi törvény

2012. január 1-jén az Alaptörvény, és az új adatvédelmi törvény is hatályba lépett. December 19-én illetve 23-án azonban az Országgyűlés a törvény néhány rendelkezését módosította, még hatályba lépése előtt. Mik ezek a változások?

Különleges adat fogalma

A különleges adat fogalmában és más rendelkezései között a „nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra” rész helyett „nemzetiséghez tartozásra” rész szerepel a hatályos törvényben.

Adattovábbítás külföldre

Egyrészt pontosították a fogalmat, másrészt az eredeti törvényszöveggel ellentétben az új adatkezelési jogalap nem elegendő a harmadik országba történő adattovábbításhoz.

A hatályos szöveg:

8. § (1) Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelő harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy

b) az adatkezelésnek az 5. §-ban, illetve a 6. §-ban előírt feltételei teljesülnek, és – a 6. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve – a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

 A törvény lehetőséget ad az „adóügyi információcseréről” szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében is az adatok külföldre történő továbbítására.

A hatóság hatáskörét is pontosították, nem csak a külföldre történő adattovábbítást, hanem a külföldre történő adatátadást is megtilthatja a hatóság.

Adatvédelmi nyilvántartás nyilvánossága

A hatályba lépett törvény már az adatvédelmi nyilvántartás honlapon való közzététele helyett csak a betekintési jogot biztosítja a polgárok számára.

Tájékoztatási kötelezettség

Ha az érintett személy tájékoztatást kér adatai kezeléséről, a módosításoknak köszönhetően csak akkor köteles az adatkezelő írásban megadni a tájékoztatást, ha az érintett személy kifejezetten írásos tájékoztatást kért. Ellenkező esetben a tájékoztatás bármilyen formában megadható az eredeti elképzelésekkel ellentétben.

Törvényszéki hatáskör

A bírósági szervezetrendszer átalakítása miatt az adatvédelmi törvény oly módon lépett hatályba, hogy azon jogorvoslatoknál, ahol a törvény a megyei bíróságokat illetve a Fővárosi Bíróságot jelölte ki, a törvény módosult, az ilyen ügyek a törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Ez természetesen a közérdekű adatokkal és a személyes adatokkal kapcsolatos pereket is érinti.

Közzététel saját honlapon

Hasonló okból az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala helyett az Országos Bírósági Hivatal került be azon szervek közé, amelyek kötelesek saját honlapon is közzétenni a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokat. E szervek köréből kikerült az önálló szabályozó szerv és az autonóm államigazgatási szerv.

Közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt január 1-jétől hatályon kívül helyezték. A közadatkeresőre vonatkozó rendelkezéseit átemelték az új adatvédelmi törvény 37/A. és 37/B. §-aként.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

12 hozzászólás »

 
  • Ben szerint:

    Tisztelt Kulcsár Úr!

    Az új törvény szövegét elemezve az alábbi kérdés merült fel bennem:
    A 24. § részletezi a belső adatvédelmi felelős és adatvédelmi szabályzattal kapcsolatos szabályokat. Ha jól látom, a törvény más helyen nem említ ezekkel kapcsolatos kötelezettséget, a 24. § pedig viszonylag szűk kör számára írja elő ezeket a kötelezettségeket.
    Egy átlagos webshop üzemeltetése során kötelezi-e a törvény a webshop üzemeltetőjét (pl egy Kft-t) adatvédelmi felelős megbízására, illetve adatvédelmi szabályzat elkészítésére?
    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel,

    Ben

  • Kedves Ben!

    Egy átalgos webáruháznak nem kell adatvédelmi felelőst kineveznie, sem pedig adatvédelmi szabályzatot készítenie.
    Azonban az adatkezelési tájékoztató elkészítése elengedhetetlen. Hogy mi a kettő között a különbség? Íme: https://www.adatvedelmiszakerto.hu/2009/09/adatvedelmi-szabalyzat-adatvedelmi-nyilatkozat-adatkezelesi-tajekoztato/

  • Öcsi bácsi szerint:

    Ami mindenkit érint: saját célra felhsznált személyes adatok kezelésére vonatkozó passzusokat nem találom. Pl névjegyzékemben fényképpel születési dátummal vannak a kontaktok. Mivel kizárólag saját felhasználásra vannak meg ezek az adatok, ezért nem kell a másik személy hozzájárulása?

  • Edit Takacs szerint:

    Tisztelt Kulcsár Úr!

    Most nyitottam webshopot, mint egyéni vállalkozó. Kell valamilyen adatvédelmi bejelentést tennem? A vásárlóknak természetesen regisztrálniuk kell és hírlevélre is fel lehet íratkozni. De az adatokat csak erre a célra használjuk.

    Előre is köszi a választ: TAKÁCS EDIT

  • Tisztelt Öcsi bácsi!

    Így van, a természetes személy saját céljait szolgáló adatkezelésekre nem terjed ki az adatvédelmi törvény hatálya.

  • Tisztelt Takács Edit!

    Igen, az adatkezelést be kell jelenteni az adatvédelmi hatóságnál.

  • Edit Takacs szerint:

    És ezt online elektronikusan kell megtenni? vagy valamilyen nyomtatványon?
    üdv: Takács Edit

  • Tisztelt Takács Edit!

    A http://www.naih.hu oldalon tölthető le az adatlap, és egyelőre postai úton kell beküldeni.

  • Sólyom21 szerint:

    Tisztelt adatvédelmi szakértő?

    Érdeklődni szeretnék, hogy mi a teendő, ha egy külföldi cég megbízásából (titoktartási és weboldal fejlesztési szerződéssel rendelkező) dolgozó magyar rendszergazda a cég weboldalát lezárja, ugyanolyan működési elven alapuló saját magyar weboldalt indít, és a cég adatbázisát , ügyfélkörét saját vállalkozása népszerűsítésére használja fel? Mellette a céget zsarolja? Hogyan lehet a leggyorsabban eljárni? Gyors válaszát köszönöm…Tisztelettel: s.a.

  • Tisztelt Sólyom21!

    Javaslom, forduljanak ügyvédhez, és több fronton indítsanak eljárást a jogsértő ellen. Megfontolásra érdemes a büntetőeljárás indítása is.

  • Fekete Pál szerint:

    Tisztelt Adatvédelmi Szakértő!

    azt Szeretném kérdezni .hogy 2012 jan 1-től hatályba lépett adatvédelmi törvény szerint ,ha a szolgáltató egy harmadik félnek kiadta az adataimat behajtás céljábol,értesités és beleegyezésem nélkül.törvényes-e a behajtó cég követelése? hiszen én nem vele szerzödtem.a követelédük 5-éve elévült most szeretnék behajtani az összeget (telenor) de kiadta az adataimat az eos-nak aki most akarja a dupláját behajtani.sztem,jogtalanul.váro válaszát Tisztelettel Fekete Pál

  • Tisztelt Fekete Pál Úr!

    Akár az elévült követelés átadása is jogszerű lehet, ennek nincs adatvédelmi akadálya.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Mit kell módosítani az adatkezelési tájékoztatón 2012. január 1-jéig?

Az új adatvédelmi törvény Az elmúlt félév szinte minden bejegyzésében foglalkoztam az új adatvédelmi törvény rendelkezéseivel. A hatálybalépésének dátuma közeleg....

Close