Új Munka Törvénykönyve – adatvédelem

Az új Munka Törvénykönyve

A tegnapi napon elfogadta az Országgyűlés az új Munka Törvénykönyvét. Több adatvédelmi rendelkezést tartalmaz, mint a jelenleg hatályos Mt. A legfontosabbakról írok.

Személyhez fűződő jogok védelme

Az I. fejezet 5. pontja rendelkezik a személyhez fűződő jogok védelméről. A törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató – előzetes tájékoztatást követően – korlátozza a munkavállaló személyhez fűződő jogait, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Személyhez fűződő jog pl. a becsület, a testi épség, egészség és a személyes adat védelméhez való jog.

Adatvédelmi rendelkezések

Az új Munka Törvénykönyve is kimondja – kicsit kibővített tartalommal -, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

A törvény előírja, a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. Ezt egyébként az adatvédelmi törvény is elvárja a munkáltatótól. Összhangban az új adatvédelmi törvénnyel munkavállalóra vonatkozó adat harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhető. Adatfeldolgozó (pl. bérszámfejtő) részére történő átadáshoz nem kell a munkavállaló hozzájárulását beszerezni, azonban az előzetes tájékoztatás nem maradhat el.

A munkavállaló ellenőrizhető technikai eszközökkel

A törvény deklarálja, hogy a munkavállaló csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Szórakozóhelyen, családi összejövetelen, és általában a magánéletében nem.

A munkáltató által az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközök használatához a munkavállalókat előzetesen tájékoztatni kell.

Távmunka

Távmunkavégzés során a munkáltató nem tekinthet be a munkavégzésre használt technikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonnyal összefüggő adatokba. Azonban ha a munkáltató előírja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt csak munkavégzés céljára használhatja, a munkáltató ellenőrizheti a teljes adattartalmat, a tilalom betartásának ellenőrzése céljából.

A törvény 2012. július 1-jén lép hatályba.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

9 hozzászólás »

 
  • baccbéla szerint:

    “Adatfeldolgozó (pl. bérszámfejtő) részére történő átadáshoz nem kell a munkavállaló hozzájárulását beszerezni, azonban az előzetes tájékoztatás nem maradhat el.”
    Ezt alapesetben értem, de mi van akkor, ha a bérszámfejtést egy másik vállalkozás vállalkozója vagy alkalmazottja(i) végzi(k)? Akkor ott már egy harmadik fél fér hozzá személyes adatokhoz!

  • Kedves baccbéla!

    Az adatvédelmi törvény azt mondja, az adatfeldolgozó további adatfeldolgozót nem vehet igénybe.

  • SzAdri szerint:

    Kedves fórumozók!
    A munkáltató a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkavállaló személyes adatait adatfeldolgozó számára a munkavállaló előzetes tájékoztatása mellett, de annak hozzájárulása nélkül, akár személyazonosításra alkalmas módon átadhatja (2012. évi I. tv. 10. § (3) bek.), tehát ez esetben úgy gondolom, hogy nem kell a munkavállalót nyilatkoztatnom arról, hogy hozzájárul-e az átadáshoz.
    És semmilyen másfajta nyilatkozat sem kell, hogyha egyebekben nem korlátozom a személyhez fűződő jogait. Csak hogyha pl. a munkahelyen nem engedélyezném egy vallásos munkavállalónak a napi többszöri imát, akkor ezt nyilatkozatban kell vállalnia, hogy lemond erről a személyhez fűződő jogról.
    Jól értem, ugye? Köszönettel!

  • Tisztelt SzAdri!

    Egy adatfeldolgozó részére történő adatátadáshoz valóban nem kell hozzájárulást beszerezni, elegendő a tájékoztatás.

  • Éva úszómester szerint:

    Tisztelt szakértő Úr!

    Én kérdezni szeretnék? A munkáltató kötelezhet a munkahelyemen a névkitűző használatára? Ebben az esetben egy közfürdőröl van szó. Én úszómesteri feladatot látok el, sok emberrel találkozom, de nem hiszem, hogy a névtáblámon a teljes nevemnek kell szerepelnie. Szerintem a személyiségi jogaimat sérti, ha a beleegyezésem nélkül kötelez erre. Házszabályzatban kötelezhet rá?
    Köszönettel!

  • Tisztelt Éva úszómester!

    Egyetértek Önnel, én sem tartom szerencsésnek a teljes névvel ellátott névkitűző használatát, bár van olyan adatvédelmi biztosi ügy, ahol ezt jogszerűnek ítélte meg egy munkahelyen a biztos.

  • Gitta szerint:

    Én egy benzinkút alkalmazottja vagyok és a munkáltató kötelez a névtáblán a teljes név használatára. Ez lehetséges? Köszönöm

  • Kedves Gitta!

    Én magam nem vagyok híve a névtáblának, a teljes nevet pedig indokolatlannak tartom. Ugyan eltérő álláspontok léteznek e körben, de a teljes nevet jó eséllyel az Adatvédelmi Hatóság is kifogásolná.

  • Munkavállaló szerint:

    Tisztelt dr. Kulcsár úr!

    Ön szerint egy cég hivatkozhat-e a 2012. évi I. törvény 9. és 11.§ paragrafusára, amikor a ki-és beléptetés során, szúrópróbaszerűen, vagy állandó jelleggel a dolgozók személyes csomagjainak ellenőrzését rendeli el, és teszi kötelezővé. Meddig terjedhet az ellenőrzés formája, milyen eszközök használhatóak fel erre.

    Válaszát előre is köszönöm.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Tíz nap adótartozás után felkerülhet a szégyenlistára, már ezer forint tartozás esetén is

Adótitok nyilvánossága Január 1-jétől 1.000 Ft adóhátralékkal is felkerülhet az önkormányzat honlapjára az, aki 10 napot késik egyes adókötelezettségeivel.

Close