Közérdekű adatok megismerése – 2012-től

A közérdekű adatok megismerése

Az új adatvédelmi törvény biztosítja az állami, önkormányzati továbbá más közfeladatot ellátó szervek működésének nyilvánosságát, mely a szabad véleménynyilvánítás előfeltétele. Az új törvény a korábbi kötelezettségeket alapvetően megtartja, de további részletszabályok alkalmazásával elősegíti az egységes jogalkalmazást.

A rendelkezéseket alkalmazni köteles szervezetek és az adatok köre

Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

E szerveknek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények rendjét rögzítő szabályzatot kell készíteniük.

Az új törvény megtartja azt az alanyi kört, amelynek értelmezési gyakorlatát az adatvédelmi biztos és a bíróságok már kimunkálták. Álláspontunk szerint visszalépés az információszabadság terén az a változás, mely szerint csak akkor minősül egy adat közérdekű adatnak, ha az adott szerv kezeli az adatot és az a tevékenységére vonatkozik vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett. A korábbi rendelkezések alapján ugyanis akkor is közérdekűnek minősült az adat, ha a megjelölt szervek kezelésében voltak, függetlenül attól, hogy az adatok mire vonatkoztak.

A törvény kizárja, hogy egy személyes adat egyben közérdekű adat is legyen, ugyanakkor a közérdek sokszor megköveteli bizonyos személyes, vagy más adatok nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét.

Amennyiben a közérdekű adatok felhasználása gazdasági célból történne, lehetőség nyílik arra, hogy a közszféra információinak felhasználása díjköteles legyen, illetve egyedileg szabályozott eljárásban történjen az adatok igénylése.

Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

Maga az új adatvédelmi törvény is elrendeli bizonyos adatfajták megismerhetőségét. Egyértelmű meghatározást ad arra vonatkozóan, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata nyilvános.

Továbbra is közérdekből nyilvános adatnak minősül a kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást (pl. kéményseprő vagy szemétszállító) nyújtók kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó adat, feltéve, ha az nem személyes adat.

Közérdekből nyilvános adatnak minősülnek ezeken felül például a köztisztviselők, állami vezetők egyes adatai, a nagyobb tartozással rendelkező adózók adatai, vagy épp az egyéni vállalkozókra, cégek tisztségviselőire vonatkozó, törvényben megjelölt adatok.

A Ptk. 81. § (4) bekezdése mindezeken felül előírja, hogy aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, köteles az e jogviszonnyal összefüggő közérdekből nyilvános adatokról tájékoztatást adni az adatigénylő részére.

A közérdekű adat megismerésének szabályai

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy egyedi igénylés alapján a közérdekű illetve a közérdekből nyilvános adatokat bárki megismerhesse, az igénylés céljának megjelölése nélkül.

A közérdekű illetve a közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt bárki (akár egy gyermek vagy egy be nem jegyzett társaság is) benyújthatja a szerv felé, szóban, írásban vagy elektronikus úton. Az e-maileket akkor is köteles fogadni a szerv, ha a közigazgatási eljárásban az elektronikus ügyintézést kizárta.

Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt igényének pontosítására. Ha az adatot nem a megkeresett szerv kezeli, az igénylést továbbítja az illetékes szervezet részére.

A kért adatot haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül kell az igénylő részére kiadni. Ésszerű engedményt ad az új törvény az adatkezelési határidők tekintetében: Jelentős terjedelmű, valamint nagyszámú adat esetén az adatszolgáltatást 30 napon belül kell teljesíteni. A határidő meghosszabbításáról az igénylőt az igény beérkezésétől számított 8 napon belül értesíteni kell.

A másolat készítésével kapcsolatosan felmerülő költség áthárítható az igénylőre, melynek összegéről még az adatok kiadását megelőzően kell tájékoztatni az igénylőt, az új szabályok szerint erre irányuló kérés hiányában is. Jelentős terjedelmű dokumentum másolata esetén az igényt a költségek megfizetését követő 15 napon belül kell teljesíteni. A dokumentum jelentős terjedelméről és ennek következményeiről az igény kézhezvételét követő 8 napon belül kell az igénylőt értesíteni.

Az adatigénylésnek közérthető formában, és – amennyiben a kérés nem aránytalan – az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylésnek oly módon is eleget lehet tenni, hogy a korábban már nyilvánosságra hozott dokumentum elérhetőségét jelöli meg az adatkezelő.

Az igény teljesítését illetve a költségek megfizetését követően az igénylő adatait törölni kell.

Elutasítási okok, kivételek

Az alább felsorolt elutasítási okok valamelyikének fennállása esetén az adatkezelő az igénylést, annak beérkezésétől számított 8 napon belül elutasíthatja. Az írásos elutasításban meg kell jelölni az elutasítás indokait, és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségekről. Az elutasításokról az adatkezelő nyilvántartást vezet, és a tárgyévet követő év januárjában tájékoztatást küld az adatvédelmi hatóság részére.

Nem ismerhetők meg a minősített adatok, illetőleg az olyan adatok, melynek megismerhetőségét törvény vagy uniós aktus korlátozza.

Az igénylő nem ismerheti meg az üzleti titkot. A Ptk. 81. §-a ad iránymutatást arra vonatkozóan, mi minősül üzleti titoknak. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem minősül üzleti titoknak az európai, állami, önkormányzati juttatásokkal, vagyonokkal kapcsolatos adat. A törvény védi azonban például a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokat. A közérdekű adat fogalmából adódik, hogy a személyes adat nem lehet egyben közérdekű adat.

Ha az igényelt adat meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton azt felismerhetetlenné kell tenni. Ha az adat nem áll az adatkezelő rendelkezésére, az adatok elkészítésére nem kötelezhető.

Döntés megalapozását szolgáló adat

Egy közfeladatot ellátó szerv döntési mechanizmusát, eljárását védeni kell. A szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánosságát indokolt korlátozni. A szabályozás különbséget tesz aszerint, hogy a döntési eljárás még folyamatban van-e, vagy a döntést már meghozták.

Amennyiben a döntési eljárás folyamatban van, a döntés megalapozását szolgáló adat fő szabály szerint a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános, de az adatot kezelő szerv vezetője engedélyezheti az idő előtti nyilvánosságra hozatalt.

Ha a döntést megszületett, a döntést megelőzően keletkezett adatok fő szabály szerint nyilvánosak, azonban az adatok megismerésére irányuló igény elutasítható, amennyiben a szerv törvényes működési rendjét vagy feladatának független ellátását az adat kiadása veszélyeztetné. A szerv köteles bizonyítani, hogy indokolt az adatok további titokban tartása.

A döntés egyébként nyilvános, amennyiben a korábban tárgyalt kivételekbe nem sorolható be.

Bírósági jogérvényesítés

Ha az igénylő nem kapja meg a kért adatokat, továbbá ha túlzónak tartja a meghatározott költségtérítés összegét, és azt még nem fizette be, bírósághoz fordulhat.

A bizonyítási teher az adatkezelőn van. A pert az adatkezelőre és az igénylőre vonatkozó határidők lejártát követő 30 napon belül lehet megindítani a közfeladatot ellátó szerv ellen.

A törvény akkor is biztosítja a bírósághoz való fordulás lehetőséget, ha az ügyben korábban a Hatóság járt el. Ilyenkor a Hatóságtól érkezett értesítéstől kell a 30 napos határidőt számítani. Új eleme a törvénynek az is, hogy a Hatóság az igénylő pernyertességének érdekében a perbe beavatkozhat.

A bíróság hatásköre és illetékessége, eljárási szabályai nem változtak. Az országos illetékességű állami illetve közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Más ügyekben a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az alperes közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg. A bíróság soron kívül jár el, de az új törvény sem határozza meg, hogy ez konkrétan milyen határidőket ró a bíróság számára, így várható, hogy a későbbiekben is akár évekig is eltarthat egy per.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.
Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

12 hozzászólás »

 
  • Halász Zoltán szerint:

    Tisztelt Cím

    Csörnyeföldön hivatali visszaélésre is képes az önkormányzat, csak azért hogy ne legyen nyilvános a képviselő testületi ülés:

    https://www.youtube.com/watch?v=TEqL4EjuoHM
    Ha tudnak kérem segítsenek betartatni a törvényt.

  • Tisztelt Halász Zoltán Úr!

    Javaslom, forduljon a NAIH-hoz, illetve a kormányhivatalhoz.

  • Hornyák Borbála szerint:

    T. Cím!

    Keresem a választ arra a kérdésemre, miként lehet kezdeményezni az onkormány-
    zat SZMK megváltoztatását a választópolgárok tájékoztatásával kapcsolatban.
    A szabályzatban az szerepel, hogy a PH. előterében kell kifüggeszteni az
    értesítéseket, határozatokat. Nincs az embernek ideje minden nap a hivatalba
    menni, hogy megnézze lesz-e valami ülés. Rendre késve teszik ki a meghívót a testületi ülésekre, ismereteim szerint indokolatlanul zárrá nyilvánítják
    azokat, így nincs mód megismerni a falu működésével kapcsolatos dolgokat.
    A testület és a polgármester pedig mindenről hallgat, a jegyző mindenben
    csakis az ő érdekeit nézi, szó sincs a választópolgárról.
    kérem segítsen információval, hogy kihez és hogyan forduljak. Köszönöm.

  • Tisztelt Hornyák Borbála!

    Nem tudok kérdésében segíteni.

  • Medzihradszky László szerint:

    Tisztelt Dr. Kulcsár Zoltán !

    Azt szeretném megkérdezni, hogy jogom van-e az Önkormányzat jogerősen lezárult pereit megismernem ?

    Jogom van-e arra, hogy megtudjam, hogy ki bízta meg az Önkormányzat részéről az ügyvédi irodát, hogy az általuk meghamisított szerződésre hivatkozva pert indítsanak ellenem ?

    Tisztelettel:
    Medzihradszky László

  • Tisztelt Medzihradszky László!

    Joga van megismerni az önkormányzat peranyagait, de azokban a személyes adatokat felismerhetetlenné kell tenni.
    Az ügyvéd megbízási szerződése is közérdekű adat.

  • Molnár Gergely szerint:

    Tisztelt Dr. Kulcsár Zoltán!

    Az iránt érdeklődnék, hogy mik az idevágó eljárási szabályok abban a tekintetben adatigénylés iránti pert lehet-e indítani jogi képviselő (ügyvéd) nélkül is? Nyilvánvalóan csak úgy érdemes én most csak az elvi lehetőség iránt érdeklődnék. Amúgy az idevágó eljárási szabályokat a PP közigperekkel kapcsolatos fejezete tárgyalja?

    Köszönettel!

    Molnár Gergely

  • starlight szerint:

    Tisztelt Dr. KUlcsár Zoltán,

    Az iránt érdeklődnék, hogy egy általános iskola, tehát közoktatási intézmény (KLIK fenntartású) esetében, nem teljes a közzétételi lista, amelyet már két hónapja kértem írásban, és amelyre válaszul türelmét kérjük válasz érkezett, de hiánypótlás nem (több tétel is a 229/2012 kormány r.-ben megfogalmazotthoz képest is hiányzik). Lejárt 15 nap, de továbbra sem tette ki az intézmény a hiányolt közzétételi lista elemeket.
    Továbbá szeretném megismerni az iskola és vagy a fenntartó illetve a tanulók részére biztosított úszás oktatás, önköltséges szakkörök/sportkörök, gyermekszállításra, a tankönyvellátásra vonatkozó szerződéseit, megállapodásait. Ez közadatként értelmezhető, és kikérhető? Amennyiben esetleg vállalkozókkal teljesíti az iskola/vagy a fenntartó a szakköröket/sportköröket, gyermekszállítást, és pl. nem a KELLO-tól szerzi be a tankönyveket, attól ezek a szerződések/megállapodások/megbízások még közadatok? Esetleg a személyes adatok felismerhetetlenné tételével?
    Köszönettel:

  • Jasztrabszki Zsolt szerint:

    Tisztelt uram!

    Szakdolgozatot írok a KKKR (BUBI kölcsönkerékpárrendszer) megvalósításáról szóló projektről pénzügyi szempontból. A pályázat a BKK-hoz tartozik. Kértem, hogy a dolgozathoz adják ki a kifizetési kérelmeket és egyéb dokumentumokat. Üzleti titokra hivatkozva ezt megtagadták tőlem. Hogy minősülhet az üzleti titoknak, hogy EU-s közpénzeket mire költöttek el? Hova fordulhatok jogorvoslatért mert semmit nem mondtak?

  • Kedves Zsolt!

    Az ugyfelszolgalat@naih.hu címen az adatvédelmi hatósághoz, illetve bírósághoz is fordulhat.

  • Laki Balázs szerint:

    Kedves Adatvédelmi Szakértő!

    A helyi jegyzőnél kértem, hogy a jövő évre tervezett helyi adórendelet változás kidolgozásába vonjanak be. Több mint,100 aláírást gyűjtöttünk össze, hogy az érintett lakosságot képviselhessem és eljárjak a közös ügyünkben.

    A jegyző szerint az helyi adó rendelet modosításában nem vehetek részt, mert a település pénzügyeivel és költségetésével kapcsolatos információkat nem oszthatnak meg velem.

    Ön szerint van-e az érintett lakosság felhatalmazásával jogosan kérni az Önkormányzatot, hogy vonjanak be a rendelet modosítás kidolgozásába?

    Üdvözlettel:

    Laki Balázs

  • Tisztelt Laki Balázs Úr!

    Ami az én szakterületemet illeti: A település pénzügyeivel és költségvetésével kapcsolatos minden információt köteles az önkormányzat Önnel megosztani, azok közérdekű adatok.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – adatvédelmi bírság

Az új adatvédelmi hatóság 2012. január 1-jén az adatvédelmi biztosi intézményt autonóm államigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság...

Close