Az adatkezelés jogalapja – új jogalapok!

Az adatkezelés jogalapja

Egy adatkezelés klasszikusan az érintett hozzájárulása alapján történhet jogszerűen, vagy ha az adatkezelést törvény rendeli el. Az új adatvédelmi törvény a korábbi jogalapok megtartása mellett új jogalapokkal könnyíti az adatkezelők életét.

Az adatkezelés jogalapja

Az új adatvédelmi törvényben megmarad a főszabály szerinti két jogalap: az érintett hozzájárulása illetve a jogszabályi felhatalmazás. A meglévő két jogalap mellett a törvény – uniós harmonizációs kötelezettségnek eleget téve – garanciális szabályok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az adatkezelő törvényi felhatalmazás és érintetti hozzájárulás hiányában is kezeljen személyes adatokat. A törvény a 16 év feletti kiskorúak hozzájárulásának érvényességét is rendezi.

Személyes adat tehát elsődlegesen akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett – önkéntesen, megfelelő tájékoztatást követően, határozottan, félreérthetetlenül – hozzájárul. A hozzájárulás megadható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, de a hallgatás itt nem beleegyezés. Különleges adat kezelése esetén kizárólag írásban lehet az adatkezeléshez hozzájárulni. Hogy mikor megfelelő a tájékoztatás, azt a következő fejezetben tárgyaljuk, de azt fontos leszögezni, hogy ha nem részletes tájékoztatáson alapul a hozzájárulás, akkor az adatkezelés jogellenes lesz.

Törvény illetve önkormányzati rendelet közérdekből elrendelheti az adatok kezelését (kötelező adatkezelés). Ilyenkor akár az érintett kívánsága ellenére is kezelhetők a személyes adatai. Az adatkezelés feltételeit a jogszabály határozza meg.

A kiskorú hozzájárulása

A törvény kimondja, hogy a 16. életévét betöltött kiskorú elég érett ahhoz, hogy személyes adatai felett maga is rendelkezhessen, szülői beleegyezés vagy utólagos jóváhagyás nélkül.

A 14. életévét betöltött, de a 16. évet még el nem érő kiskorú hozzájáruló nyilatkozatához törvényes képviselőjének beleegyezésére vagy utólagos jóváhagyására van szükség, kivéve például az olyan adatkezeléseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerezhet.

14 év alatti gyermek nyilatkozata semmis. Adatai kezeléséhez törvényes képviselője tud hozzájárulást adni.

Vélelmek

Ha valakinek a létfontosságú érdeke védelméhez, személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében szükséges az adatkezelés, mindaddig kezelhetők az érintett személyes adatai, amíg a hozzájárulását nem tudja megadni. A törvény ugyanis vélelmezi, hogy ha mód lenne rá, az érintett megadná a hozzájárulását.

Ha az érintett kérelmére, kezdeményezésére bírósági vagy hatósági eljárás indul, a szükséges személyes adatok tekintetében vélelmezni kell a hozzájárulás megadását. Egyéb ügyekben kizárólag az érintett által megadott adatok kezeléséhez adott hozzájárulást lehet vélelmezni.

Szintén vélelem áll amellett, hogy a közszereplő a közszereplése során általa közölt vagy nyilvánosságra hozatalra általa átadott személyes adatai kezeléséhez hozzájárult.

Új jogalapok

Az új adatvédelmi törvény jelentősen megkönnyíti az adatkezelők dolgát két rendelkezésével:

1.,

Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a)         az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b)        az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

 2.,

Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a)      a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
b)      az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll
további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

Mint látjuk, az adatkezelő, ha valamilyen jogi kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, az érintett hozzájárulása nélkül, sőt az eredeti hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti az adatokat anélkül, hogy erre törvény külön felhatalmazná, vagy az érintett ehhez hozzájárult volna.

Szintén megteremti a jogalapot, ha az adatkezelő vagy egy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése érdekében az adatkezelés szükségessé válik.

Csak akkor történhet ilyen indokokkal adatkezelés, ha az új adatkezelés az érintett által korábban, a hozzájárulásával felvett adatokra vonatkozik, vagy pedig a hozzájárulás beszerzése lehetetlen, továbbá ha a hozzájárulás beszerzése aránytalan költséggel járna.

Ha az érintett hozzájárulása alapján kezelt adatok esetében történik meg a további adatfelhasználás, úgy az adatkezelés megkezdése előtt erről az érintettet tájékoztatni kell.

Iratkozzon fel hírlevelemre, és töltse le ingyen az új adatvédelmi törvény változásairól, főbb rendelkezéseiről szóló elemzést!

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.
Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

19 hozzászólás »

 
  • Horváth László szerint:

    Kedves Zoltán!

    Kérdésem az lenne, hogy milyen formában adható meg az adatkezelési hozzájárulás? Kizárólag papír alapon, vagy lehet elektronikus is? Egy webes felületen keresztül megadott hozzájárulás esetén ugyebár nem azonosított az “ügyfél”, így mennyire elfogadható egy ilyen megoldás? Megadható-e a hozzájárulás teszem azt egy automata telefonos ügyfélszolgálaton keresztül szóban (itt azonosított a hozzájárulás alanya, a beleegyezése pedig rögzítve lesz, visszakereshető módon).

    És mégegy kérdés: átadható-e az adatkezelői jog? (pl: adott egy cég, aki rendelkezik az ügyfelei hozzájárulásával az adatkezeléshez vaamilyen célból. Ez a cég továbadhatja-e akár általa tulajdonolt, vagy független vállalkozásnak az adatkezelés jogát, amennyiben az új cégben az adatkezelés célja megegyezik az eredetivel.)

    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:

    Horváth László

  • Kedves László!

    A hozzájárulás bármilyen formában megadható. Azonban fontos, hogy a bizonyítási kötelezettség az adatkezelőt terheli. Ezért javasolt olyan módon (pl. írásban, elektronikusan automatizáltan, double opt-in) elkérni a hozzájárulást, hogy egy esetleges eljárásban ne merüljön fel kétség.

    Új adatkezelő részére vagy az érintett hozzájárulásával, vagy törvény felhatalmazásával lehet adatot átadni. Ha pl. a cégből kiválik egy üzletág, és jogutódlással létrejön egy új cég, amely vinné tovább az adatkezelést, az érintett hozzájárulása nélkül is átadhatók az adatok.

  • Horváth László szerint:

    Kedves Zoltán!

    Köszönöm szépen a választ.

    Üdv, László

  • J. Tímea szerint:

    Kedves Zoltán!

    Milyen kötelezettsége van egy közüzemi szolgáltatónak az új törvény alapján?

  • Kedves J. Tímea!

    Nagyon sok a változás, ezeket elolvashatja összefoglalómból, ha feliratkozik. Ami a közüzemi szolgáltatókat különösen illeti, minden adatkezelést be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba, még az ügyfél adatkezelést is.

  • B. Lászlóné szerint:

    Kedves Zoltán!

    Általános iskolánkban – felmerült szülői igény alapján – adatrögzítésre alkalmas biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezzük.
    A szülők 99 %-a aláírásával igazoltan hozzájárult ahhoz, hogy ez a rendszer kiépülhessen. Mindössze 3 szülő az, aki megvétózta a törekvéseinket. A baj az, hogy ebből az egyik a településünk jegyzője…! Szeretnék nagyon szabályosan eljárni és többségi igénynek megfelelni! Mit tanácsol? Mivel oszlathatom el a jegyző úr aggályait? Értelmezésem szerint az új adatvédelmi törvény nem korlátozza egy ilyen rendszer kiépítését, működtetését!
    Őszintén bízom abban, hogy van megoldás a problémánk kezelésére!!
    Türelmetlenül várom megtisztelő válaszát, melyet előre is szívből köszönök Önnek!

    Üdvözlettel:

    B. Lászlóné
    igazgató

  • Tisztelt B. Lászlóné!

    A http://www.adatvedelmiszakerto.hu/2010/09/szeptember-1-az-iskolak-adatkezeleserol/ oldalon közzétett cikkemben a témakörről korábban írtam.
    Az adatvédelmi biztosi gyakorlat nem támogatta a kamerák iskolai felszerelését, várhatóan az új adatvédelmi hatóság is ellenezne egy ilyen ötletet.

  • Willi Mónika szerint:

    Kedves Zoltán!

    A kiskorú hozzájárulásával kapcsolatban van kérdésem. Mivel mi hírlevél feliratkozás során nem kérjük az életkor megadását, ezért nem tudhatjuk, hogy a hírlevélre feliratkozott olvasó kiskorú-e vagy sem. Ez jelenthet problémát?

    Köszönettel,
    Willi Mónika

  • gyyimes szerint:

    Tisztelt dr. Kulcsár úr!
    Egy kiadó (adatkezelő) inetrjú során lejegyzetelte életrajzi adataim. Egy “megbízási adatlap”-on hozzájárultam a közzétételéhez 8az interjúval egyidőben). Akkor a megszerkesztett, olvasható adatállomány nem állhatott rendelkezésemre. A szöveget két héttel később küldték meg részemre. A szerkesztett anyag az elvárásaimnak nem felet meg, így úgy döntöttem, hogy végül nem járulok hozzá a közléshez. Ezt három levélben is közöltem velük. Egy évre rá derült ki, hogy a tiltásom ellenére mégis közölték. Ezt jogszerűtlennek, sőt törvénybe ütközőnek tartom. A közlésről sem tájékoztattak. Jogos volt-e a kérésem(követelésem) elhárítása?

  • Tisztelt gyymes!

    Amiket leír, az alapján jogellenesen tagadták meg az Ön kérését. Javaslom, forduljon a kiadóhoz, ha ez eredménytelen, a NAIH-hoz.

  • Szabó Erzsébet szerint:

    A CIB Banktól igényeltünk hitel kártyát amit az első időszakban rendesen fizettünk,majd a válsághatására csak a jelzáloghitelünket fizettük és a bank felmondta a hitelkártya szerződést és egy összegben kérte vissza a fennálló tartozást.Kb 2-3 év után jött egy behajtó cégtől egy levél,hogy nekik tartozunk és nem a CIB banknak.Kérdésem:jogszerűen járt-e el a bank,hogy eladta a tartozásunkat és ezzel egyetemlegesen kiadta a személyes adatainkat a hozzájárulásunk nélkül,hisz mi szerződésben a bankkal voltunk
    nem pedig a behajtó céggel.A tartozást természetesen elismerjük de a behajtó cég kamata 48,6%-os.Mi banki a kamattal szeretnénk visszafizetni,természetesen visszamenőleg.Erre van lehetőségünk?A bank szóba áll még velünk?Mire számíthatunk?
    Várom válaszát.

    Üdv:Szabó Erzsébet

  • Hoffmann János szerint:

    A CIB Banktól igényeltünk hitel kártyát amit az első időszakban rendesen fizettünk,majd a válsághatására csak a jelzáloghitelünket fizettük és a bank felmondta a hitelkártya szerződést és egy összegben kérte vissza a fennálló tartozást.Kb 2-3 év után jött egy behajtó cégtől egy levél,hogy nekik tartozunk és nem a CIB banknak.Kérdésem:jogszerűen járt-e el a bank,hogy eladta a tartozásunkat és ezzel egyetemlegesen kiadta a személyes adatainkat a hozzájárulásunk nélkül,hisz mi szerződésben a bankkal voltunk
    nem pedig a behajtó céggel.A tartozást természetesen elismerjük de a behajtó cég kamata 48,6%-os
    Én is erre szeretnék választ.

  • Tisztelt Hoffmann János Úr!

    Igen, valószínűleg jogszerűen járt el a bank, az adós engedélye nélkül is átadhatók az adatok.

  • Bartus Edit szerint:

    Kedves Zoltán!

    Most fogok egy honlapot csinálni, és ott majd szeretnék hírlevél feliratkozási lehetőséget létrehozni. Az adatkezelési szabályzat ennek elengedhetetlen feltétele. Ezzel már szinte meg is vagyok, de olvastam, hogy a NAIH-nál is regisztrálni kell? Ez kötelező, vagy csak önkéntes?

    Illetve másik kérdésem, hogy pontosan milyen formában kell elérhetővé tennem, ha valaki fel szeretne iratkozni a hírlevelemre? Ez alatt azt értem, hogy a név és az e-mail cím mező megadása elegendő? Vagy amikor a hírlevél feliratkozó megadja a nevét és az e-mail címét egyből alá oda kell tennem a teljes adatkezelési szabályzatomat? és csak úgy lehet elfogadni? Vagy nem kötelező oda biggyesztenem az egész adatkezelési leírásomat?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel,
    Edit

  • Kedves Edit!

    A hírlevél adatkezelést kötelező a NAIH-nál regisztrálni.
    Az adatkezelés részletes feltételeit meg kell ismertetni a hírlevélre feliratkozáskor, a feliratkozási oldalon elérhető kell, hogy legyen a link a tájékoztatóra.

  • Kálmán szerint:

    Kedves Zoltán!
    Adott egy gyakorlatilag zártkörű és nem üzleti célú honlap, amire nem lehet csak úgy regisztrálni. Akik kérik a regisztrációt, azokat az admin regisztrálja. A publikus rész csupán egy blog és a kapcsolat oldal. Ilyen esetben is kötelező a NAIH regisztráció és az adatkezelési szabályzat, valamint a cookiek-ra figyelmeztető beleegyező banner használata?
    Köszönettel:
    Kálmán

  • Kedves Kálmán!

    Mivel ebben az esetben is történik adatkezelés, minden, az Infotv.-ben előírt kötelezettségnek eleget kell tenni.

  • Vadas János szerint:

    Kedves Zoltán!
    Alá írtam egy meghatalmazást (hivatalos) ügyintézéshez és figyelmen kívül hagytam, hogy az szerepel benne, hogy visszavonásig érvényes. Szeretném vissza vonni és nem tudom mit kell tennem hol találok olyan mintát és mi vele a teendőm hogy meg tudjam szüntetni.
    Válaszát előre is köszönöm! János!

  • Tisztelt Vadas János Úr!

    Ön nyugodtan visszavonhatja a meghatalmazotthoz intézett nyilatkozatával.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Célhoz kötöttség elve – az adatkezelés legfontosabb szabálya

Az adatkezelés alapvető feltételei Egy adatkezelés megkezdésekor a következő szabályok betartására figyeljünk a legjobban: 1. célhoz kötöttség elve, 2. az...

Close