Egy magyar vállalat külföldi tulajdonosa megismerheti-e a cég munkavállalóinak, ügyfeleinek adatait?

Külföldi tulajdonos, magyar kft.

A kft. tagja, rt. részvényese vajon megismerheti-e a cég dolgozóinak, ügyfeleinek személyes adatait vagy sem? Mert igény az lenne rá. Bonyolítja-e a helyzetet, ha a tulajdonos egy külföldön élő nem magyar állampolgár, aki rendszeres jelentést vár el e-mailben?

Kft., rt. – jogi személyek

jogi személy legfőbb ismérve, hogy a tagoktól elkülönült szervezettel rendelkezik, és működése független a tagok tartózkodási helyétől és esetleges társaságba való belépésétől és kiválásától, így azok a tagoktól független önálló adatkezelőnek tekintendők.

A kft. tagja, az rt. részvényese ily módon az adatkezelő céghez való viszonyában harmadik személynek, önálló adatkezelőnek tekintendő.

Az adattovábbítás feltételei

Az adatvédelmi törvény rendelkezései alapján személyes adatot továbbítani az érintett hozzájárulásával, vagy törvény felhatalmazásával lehet.

Ha az adattovábbítás az Európai Gazdasági Térség államain kívüli országba történik, akkor az érintett kifejezett hozzájárulására van szükség, törvényi felhatalmazás esetén pedig fontos, hogy olyan államba történjen az adattovábbítás, amely az Európai Bizottság szerint megfelelő szintű védelmet biztosít.

Meg kell tehát vizsgálnunk, hogy van-e törvényi felhatalmazás.

Ugyan a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 27. § (2) bekezdése betekintési jogot biztosít a részvényeseknek, és a tagoknak, álláspontunk szerint ez nem értelmezhető a személyes adatok továbbítására adott törvényi felhatalmazásnak a személyes adatok továbbítására. Ráadásul a tulajdonosnak nincs olyan joga, amelyet ezen személyes adatok ismeretében tudna gyakorolni, így az adatvédelmi törvény célhoz kötöttsége elvével nem összeegyeztethető az adattovábbítás. Gondoljunk csak bele, ma kevesebb, mint 5.000 Ft-ért lehet OTP részvényt vásárolni. Ugye érezzük, hogy 5.000 Ft-ért nem lehet megvásárolni az OTP számlatulajdonosainak személyes adatait, számlamozgását tartalmazó adatbázist?

Mi a megoldás?

A cég struktúráját, szervezetét úgy kell felépíteni, hogy személyes adatok ismerete nélkül is tudja a tulajdonos e jogait gyakorolni. Pl. a cégtulajdonosnak nem kell tudnia, hogy ki, mennyit keres a vállalatnál, elegendő azt ismernie, hogy mennyi az átlagfizetés, az összes bérköltség, stb. Ugyanígy az ügyfelek személye sem fontos a tulajdonosi jogok gyakorlásához, a kíváncsiság pedig nem egy olyan jogi tény, amelyre alapozni lehetne egy adattovábbítást.

Ha adott helyzetben tényleg elkerülhetetlen az adatok tulajdonos általi megismerése, a cél másként nem biztosítható, akkor be kell szerezni a munkavállaló, illetve az ügyfél hozzájárulását, külföldi adattovábbítás esetén a kifejezett hozzájárulását az adatok kezeléséhez.

Kivételt képez ez alól kft. esetében, ha az áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az áruforgalom számára nyitvaálló helyiségében személyesen közreműködik a kft. tagja, ekkor – mint a kft. képviselője – megismerheti az ügyféladatokat a Ptk. 220. §-a alapján.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Sokak szerint felesleges az adatvédelem – Németországban ezrek tüntettek mellette

Adatvédelem - úgy tűnik, mégsem csak az adatvédők szerint van létjogosultsága Nap mint nap azt hallom - különösen adatvédelmi oktatásaimon...

Close