Adatvédelem kontra adatnyilvánosság – új egyensúly?

Információszabadság napja 2010. szeptember 28.

A tegnapi napon rendezte meg az adatvédelmi biztos az “Adatvédelem kontra adatnyilvánosság – új egyensúly?” címmel nemzetközi konferenciáját.

A konferencián megismerhettük az Európai Adatvédelmi Biztos, a magyar, a német, a brit, az amerikai és a szlovén adatvédelmi/információs biztosainak gyakorlatát.

A számomra érdekes gondolatokat megosztom kedves olvasóimmal.

Jóri András

A magyar adatvédelmi biztos ismertette terveit az adatvédelem és az információszabadság közti új egyensúly megteremtésével, és más adatvédelmi szabályozást érintő kérdésekkel kapcsolatosan.

Ismertetve a gyakorlatot, jelezte, hogy sok esetben az adatvédelem az adatnyilvánosság, a transzparencia kárára érvényesül, az átláthatóság követelményét (sokszor vélt) adatvédelmi akadályok korlátozzák. A biztos szeretné, ha nem csak adatvédelmi biztosként azonosítanák, hanem “információs biztos” elnevezéssel illetve mindenki számára világossá válna, hogy a közérdekű információk is hatáskörébe tartoznak.

Kívánatosnak tartaná, ha hatósági jogkörrel rendelkezne az információs biztos, aki ombudsmani szerepköre helyett inkább hatósági jogkörrel rendelkezne, szankciós lehetőséggel, de lehetőségeit korlátoznák a közigazgatási eljárási szabályok, ideértve a bírósági felülvizsgálatot is.

A közösségi portálokon történő adatnyilvánosságra is hivatkozva szükségesnek látja a szabályozás rugalmasabbá tételét oly módon, hogy párhuzamosan a szankciók és azok érvényesülése erősebbé válna. A jelenlegi szigorú és kötött szabályokat sajnos nem megfelelő szankciók védik.

Ismét felmerült az adatvédelmi biztos nyilvántartásának eltörlésének lehetősége.

Peter Hustinx

Az Európai Adatvédelmi Biztos Úr a Bavarian Lager ügy tanulságait ismertette. A két információs alapjog konfliktusa Európában is aktuális: Az 1998 óta húzódó ügyben pár hónapja hozta meg döntését az Európai Bíróság, amely adatvédelmi okokra hivatkozva indokoltnak tartotta a Bizottság azon döntését, melyben megtagadta azon személyek neveinek kiadását, akik a bizottsági eljárásban, az igénylőt is érintő eljárással összefüggésben zajlott megbeszélésén részt vettek. Hustinx úr tiltakozik a bírósági döntés ellen.

Peter Schaar

A német Szövetségi Adatvédelmi és Információszabadságért Felelős Biztos az eltérő történelmi fejlődésre hívta fel a figyelmet. Az 1648-as westfáliai békével a németek a jogállamiságra léptek: “az egyénnek vannak igényei, amíg a császár fennhatóságát nem kérdőjelezi meg.” Szerinte a dokumentumokhoz való hozzáférés joga ebből ered, az egyének igényt tarthatnak azokhoz az információkhoz, amelyek szükségesek, hogy részt vegyenek a társadalmi életben. Köszöntötte a hallgatóság körében megjelent Dr. Könyves Tóth Pál urat azzal a hivatkozással, hogy a berlini adatvédelmi munkacsoport első kelet-közép európai tagjaként a Berlini Fal leomlása előtt néhány héttel arról beszélt, hogy bízik benne, nem csak az információ lesz szabad.

Graham Smith

A Brit Információs Biztos Információszabadságért Felelős Helyettese bemutatta a brit modellt. Nagy-Britanniában a biztos információszabadsággal kapcsolatos döntése kötelező a kormányzati szervekre. Ez nagyban elősegíti a hatékony jogérvényesítést. Egy példán keresztül ismertette felfogásukat: A brit parlamenti képviselők költségtérítés címén nagy összegeket vettek fel. Az emberek kíváncsiak voltak nem csak az összesítésekre, de az egyes éttermi, benzinkúti számlák másolatára is. A brit információs biztos úgy foglalt állást, hogy a képviselő családjával vagy harmadik személlyel kapcsolatos adatoknak titokban kell maradniuk. A bírósági felülvizsgálat után még az ettől is nagyobb nyilvánosság győzedelmeskedett.

Melanie Ann Pustay

A magyar felmenőkkel rendelkező Információs Ügyekért Felelős Igazgató asszony kiemelte, hogy az Egyesült Államokban rendkívül fontos az információszabadság. 1967 óta létezik törvény az adatok nyilvánosságáról. Obama elnökségének első napján kiadott egy memorandumot az adatok nyilvánosságáról. Amennyiben az adatvédelem és az adatnyilvánosság eldöntése nehézkes egy konkrét ügyben, kétség esetén a nyilvánosság élvez előnyt az államokban. 2009-ben 557.825 (!) kérelmet kaptak információszabadság témakörében.

Nataša Pirc Musar

A szlovén információs biztos PhD dolgozatához kapcsolódóan évek óta vizsgálja a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesülését szerte Európában. Álláspontja szerint – az Emberi Jogok Európai Konvenciójából levezetve – a közérdekű adatok megismeréséhez való jog emberi jog. A legtöbb európai országban ezt ekként is kezelik. Részletesen ismertette az egyes európai adatnyilvánossági modelleket.

A konferencia hátra lévő részében a múlt rendszer működésével kapcsolatos adatok nyilvánosságáról esett szó. Az információszabadság témakörével kapcsolatosan ajánlom figyelmébe 2006-ban írt tanulmányomat, mely aktualitását máig nem vesztette el.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Adatvédelmi tanácsadás szolgáltatásomról és az adatvédelmi auditálásról e szövegre kattintva olvashat.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Egy magyar vállalat külföldi tulajdonosa megismerheti-e a cég munkavállalóinak, ügyfeleinek adatait?

Külföldi tulajdonos, magyar kft. A kft. tagja, rt. részvényese vajon megismerheti-e a cég dolgozóinak, ügyfeleinek személyes adatait vagy sem? Mert...

Close