Tekinthető mindenki potenciális terroristának?

A lakosság hírközlési adatainak korlátlan megfigyelése

TASZ két éve kezdeményezte az internet és telefon forgalmi adatok megőrzési és tárolási szabályait megállapító hírközlési törvény számos rendelkezésének hatályon kívül helyezését az Alkotmánybíróságnál.

Azóta sok minden történt. De sajnos egyelőre nem hazánkban. A TASZ írásának rövidített változatából megtudhatjuk, milyen alkotmánybírósági ítélet várható az ügyben.

Vajon minden internet és telefonhasználó terrorista?

A magyar Alkotmánybíróság már két éve nem tud dönteni a lakosság korlátlan megfigyelését lehetővé tevő jogszabályok alkotmányosságáról, amelyek alkotmányossági vizsgálatát a TASZ kezdeményezte. Németország és Románia alkotmánybíróságai azonban megsemmisítették a kísértetiesen hasonló nemzeti törvényeiket. A külföldi döntések erős támpontot jelentenek a magyar testület számára is.

Az irányelv

A 2006-os londoni és madridi terrortámadások után elfogadott távközlési adatok megőrzéséről és tárolásáról szóló irányelv, a telefon, az internet és egyéb telekommunikációs eszközök használatakor generált ún. „forgalmi adatok” megőrzését és felhasználását tette kötelezővé. Nem csak a terrorizmus előkészületével, bűncselekmény elkövetőivel gyanúsított személyeket érint az EU döntése, hanem az összes hírközlési eszközt használó polgár magánszférája súlyosan sérelmet szenved.

A telefon, és az internet-használatkor úgynevezett forgalmi adatok keletkeznek. Ezek mutatják, hogy kinek telefonálunk és honnan, meddig tart a beszélgetés, kinek küldünk e-mailt vagy SMS-t, milyen internetes oldalakat látogatunk. Ezek személyes adatok, amelyek segítségével nyomon követhető, hogy kivel és milyen gyakran érintkezünk, és ezért személyes kapcsolataink könnyen feltérképezhetőek. Ennek az irányelvnek a „köszönhető”, hogy ma Magyarországon a rendőrség, ügyészség és nemzetbiztonsági szolgálatok törvényi felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy kommunikációs szokásainkkal kapcsolatos személyes adataink óriási halmazát kontroll nélkül ismerjék meg.

A német és a román alkotmánybírósági döntés

A TASZ a magyar törvény megsemmisítését indítványozta 2008. májusában, szűk két hónappal az új szabályok kihirdetését követően. Az Alkotmánybíróságot nem köti eljárási határidő, és sajnálatos módon két éve nem született döntés.

A Német Szövetségi Alkotmánybíróság idén márciusban kihirdetett határozata sok segítséget nyújthat a magyar alkotmányőröknek. A német testület ugyanis a magánlevelezés és telekommunikáció bizalmasságát biztosító alkotmányos szabályokkal és elvekkel ellentétesnek találta az irányelv átültetését jelentő nemzeti törvényeket.

A német és a magyar adatvédelmi jogfelfogás nagyon közel áll egymáshoz: a magyar adatvédelem alapkövének számító 15/1991. (IV.13.) AB határozat több elemében a kulcsfontosságú német alkotmánybírósági, 1983-as, ún. népszámlálási határozatra épül.

2009. októberében a román Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a jogalkotó nem alkotott megfelelő garanciákat az alapvető jogok védelmében. A román alkotmánybírósági gyakorlatnak nincsen ugyan olyan jól kimutatható hatása a magyar gyakorlatra, de határozat érvei a magyar alkotmányértelmezéskor is relevánsak lehetnek.

A német döntés

1.A forgalmi adatok megismerhetősége nem jelent olyan súlyú beavatkozást a magánéletbe, mint például a lehallgatás. A megőrzési kötelezettség tehát nem terjed ki a kommunikáció tartalmára, azonban a forgalmi adatokból az egyes személyek intim szféráját is érintő következtetések vonhatók le. A telefonbeszélgetések címzettjei, időpontjai, helyszínei kombinációjából – ha azokat hosszabb távon figyelik -, az egyének társadalmi, politikai hovatartozására, személyes preferenciáira, hajlamaikra, gyengeségeikre lehet következtetni. Ezen adatok tárolása lehetővé teszi gyakorlatilag minden polgár személyiség- és mozgásprofiljának felállítását. Fennáll a veszélye a visszaélésszerű felhasználásnak és az indok nélküli, készletező adattárolás alkalmas egyfajta fenyegető megfigyeltség-érzés előidézésére.

2. Az irányelv szabályai következtében bevezetett példátlan volumenű adattárolás önmagában nem alkotmányellenes, azonban az átültetés során elmaradt a jogkorlátozás arányosságát biztosító garanciák megalkotása. Nem a teljes lakosság megfigyeléseként kell értékelni az adattárolás lehetőségét, hanem a modern társadalmakban a telekommunikációs eszközök kitüntetett jelentőségére adott válaszként kell tekinteni a szabályozásra. Azonban olyan garanciális szabályokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy az eljárás kivételes lehetőség maradjon. A kivételességet elsődlegesen az adatok lehetséges felhasználási céljainak szűk körben történő felhasználásával lehet elérni: fel kell sorolni azokat a súlyos bűncselekményeket, amely esetében a hatóságok használhatják a személyes adatokat. (A kivételesség követelménye a magyar szabályokban nem lelhető fel, hiszen az ügyészség, rendőrség, bíróság és a nemzetbiztonsági szervek az összes feladatuk ellátásához felhasználhatják a személyes adatokat. Akár egy válóperben vagy egy közlekedési szabálysértésben is elő lehet bányászni az érzékeny információinkat, holott az eredeti cél a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni harc volt. A magyar jogalkotó tehát igencsak elkanyarodott az eredeti célkitűzésektől, és uniós kötelezettségekre hivatkozva sokkal szorosabb felügyelet alá helyezte a lakosságot.) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak különleges természete sem eredményezheti az alapjogok korlátozásának elnagyolt szabályozását. Nemzetbiztonsági veszély elhárítása és hírszerzés során követelmény, hogy konkrét veszély álljon fenn, így az ismert tények alapján a titkosszolgálati eszközt célzottan a gyanús személyekkel szemben lehessen alkalmazni.

3. A magyar törvényhez hasonlóan Németországban is a hírközlési szolgáltatók kötelesek az adatok tényleges fizikai tárolására. (A hatóságok megkeresésre pedig ki kell azt szolgáltatniuk.) Ez a helyzet adatbiztonsági szempontból elfogadhatatlan, mert az állam így nem garantálja a személyes adatok technikai jellegű védelmét a megsemmisülése, illetéktelen személy hozzáférése és felhasználása ellen. Az államnak kötelessége megalkotni az adatbiztonság egységes színvonalát biztosító szabályokat, és azok betartását egy hatóság felügyeletére kell bíznia.

4.Németországban az információs kárpótlás fontos szempont, ezért az alkotmánybíróság fontosnak tartja, hogy ha az érintetett tájékoztatják utólagosan az adatai továbbításáról. Hírszerzés területén indokolt, hogy az érintett tudta nélkül használják a személyes információkat.

forrás: http://tasz.hu/adatvedelem/tekintheto-mindenki-potencialis-terroristanak

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Nyilvános adatok felhasználása direkt marketing célra

Nyilvános adatok eltérő célú felhasználása A reklámtörvény szigorú rendelkezései egyre többeket arra késztetnek, hogy nyilvános adatbázisokat használjanak fel direkt marketing...

Close