Nyilvános adatok felhasználása direkt marketing célra

Nyilvános adatok eltérő célú felhasználása

A reklámtörvény szigorú rendelkezései egyre többeket arra késztetnek, hogy nyilvános adatbázisokat használjanak fel direkt marketing vagy más célra. Ezek a törekvések azonban nem várt akadályokba ütköznek.

Közérdekből nyilvános adat

Az adatvédelmi törvény közérdekből nyilvános adat fogalma:

közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli

Amennyiben valamely közérdek tehát indokolja, törvény elrendelheti személyes adatok nyilvánosságra hozatalát is.

Nyilvános például a cégek tulajdonosainak, képviseletre jogosultjainak nevei és egyéb adatai; az állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személyek feladatkörével összefüggő személyes adatai; egyéni vállalkozók adatai; növényvédő szerek engedélyesének neve és címe; meghatározott pályázatok során közpénzekből juttatást nyert személyek adatai; bizonyos szakértői adatbázisok; állami szervezetek vezető beosztású tisztviselőinek adatai, juttatásai; ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok; stb.

Mire használhatók fel a közérdekből nyilvános személyes adatok és mire nem?

Mindig a nyilvánosságra hozatal célja fogja meghatározni, hogy az adatokat mire használhatjuk fel.

Sok esetben a nyilvánosságra hozatal célja kizárólag a közpénzek átlátható felhasználása, hogy az Alkotmányban biztosított információszabadság alapjoggal élve bárki nyomon követhesse, hogy az államháztartás alrendszeréből mely személyek kapnak jogokat, juttatásokat.

Az ingatlan-nyilvántartás esetében a nyilvánosságra hozatal célja a tulajdonjog biztonságának garantálása, az ingatlanforgalom zavarmentessége, az ingatlannal jogi kapcsolatba kerülők érdekeinek védelme.

A nyilvánosságra hozatal nem jelentheti azt, hogy a nyilvánosságra hozott, bárki által megismerhető adatokat az eredeti céltól eltérően kezelje.

Önként nyilvánosságra hozott személyes adatok felhasználása

Egy közösségi oldalon, vagy egy apróhirdetés oldalon bárki nyilvánosságra hozhatja személyes adatait, elérhetőségeit.

Abból a célból, hogy őt az eladni kívánt termékkel, vagy a közösségi site-on pl. egy osztálytalálkozó szervezésével kapcsolatosan felkeressék őt ismerősei.

Nem más célból.

A nyilvános adatok felhasználása direkt marketing célra

Azon felül, hogy az eredetitől eltérő célú felhasználást az adatvédelmi törvény nem engedi, a reklámtörvénynek is van néhány hozzáfűznivalója az ügyhöz:

6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. 

Mivel a nyilvános adatbázisban szereplő érintettek nem járultak hozzá kifejezetten és egyértelműen ahhoz, hogy őket direkt marketing célból megkeressék, az ilyen témájú kommunikáció jogellenes lesz, és viselni kell a következményeit.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

16 hozzászólás »

 
  • Jogászka szerint:

    Üdvözlöm!

    A kérdésem, hogy mi a helyzet az online telefonkönyvi tudakozóval? Egyrészt itt szerepel a felhasználási feltétel:
    http://tudakozo.telekom.hu/terms.html

    Eszerint: “A szolgáltatást magánjellegű, nem kereskedelmi célú felhasználásra tesszük közzé. Az ettől eltérő eseteket külön feltüntetjük.”

    (Hasonlóképp rendelkezik egyébként a Teledata Teletár című kiadványának felhasználási feltételeiben. Nem egy megnyert perük van már ezzel kapcsolatban: http://www.teledata.hu )

    Másrészt viszont a telefon előfizető a szolgáltatójánál nyilatkozik arról, hogy dm, közvetlen üzletszerzési céllal megkereshető vagy sem, ezt egyébként ezek a források jelzik is az ügyféladat mellett.

    Jól értem-e, hogy bár az előfizető megengedi a dm céllal hívást, de ha valaki dm céllal szeretné felhívni őt, akkor mégis meg kell vásárolnia a rendszer tulajdonosától az ő adatait?

    Köszönettel.

  • Tisztelt Jogászka!

    Köszönöm kérdését.
    Érdekes a kérdése, különös tekintettel a tudakozóra. Az Ön által is idézett rész szerint nem lehet kereskedelmi célra felhasználni az adatokat, de egy adott telefonszám kikeresésekor viszont ez olvasható: “”§” jel esetén az előfizető kérésére az előfizetői adatok tudományos, közvélemény- vagy piackutatás, valamint direkt marketing célokra nem használhatók fel.”
    Ez viszont arra utal, hogy ha nincs §, akkor dm célra az adat felhasználható – összhangban az Eht. 162. §-ával.

    A Teletár ÁSZF-e emlékeim szerint csupán azt tartalmazza, hogy nem lehet más adatbázisba importálni az adatokat, hanem a Teletár CD a használatos.
    És a per pedig arról szólt, hogy a tiltottként megjelölt telefonszámokat is felhívták egyes cégek ajánlatokkal.

    Tehát: a papír alapú telefonkönyv és a Teletár használható oly módon, hogy a nem tiltott számokat felhívja a cég, a tudakozó tekintetében a felhasználási feltételek nem egyértelműek, ezt a szolgáltatóval érdemes tisztázni.

  • Marketing_BP szerint:

    Tisztelt Adatvédelmi Szakértő!

    A Közoktatási címlistában (KIR – ASZ-02182) található email címek felhasználhatósága felől szeretnék érdeklődni.
    Küldhető-e iskolák részére nyereményjátékról vagy pályázati lehetőségről szóló reklám? Esetleg egy iskolák közötti versenyre való felhívás kiküldése közvetlen üzletszerzésnek minősül-e?

    Válaszát előre is köszönöm!

  • Tisztelt Marketing_BP!

    A listán többségében ún. info@cégnév.hu típusú e-mail címek találhatók meg, amelyek tekintetében nem szükséges az érintettek előzetes hozzájárulása a reklám küldéséhez.
    A többi, magánszemélyhez köthető e-mail cím nem használható fel elektronikus hirdetés küldésére. A társadalmi célú üzenet is csak előzetes engedéllyel küldhető.

  • Kata szerint:

    Lecseréltem a telefonszámot, és titkositottam! Sehol, senkinek nem adjuk meg a vezetékes számunkat!
    Kb. fél év nyugalmas időszak után 3 napi telemarketinges megkeresésünk van, és a “teletár” adatbázisra hivatkoznak!
    Most újra cseréljünk számot???
    Segitség! Hogy tudnánk megszabadulni ettől a jelenségtől?

  • Kedves Kata!

    Érdemes megkeresnie a Teletár CD kiadóját, hogy megtudja, pontosan mi szerepel az adatbázisban. lehetséges, hogy csak marketing tiltással szerepelnek az adatai, ez esetben a hívó cégek ellen lehet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, illetve pl. pénzügyi szervezet esetében a PSZÁF-nál panaszt tenni.

  • DJ Tacee szerint:

    Tisztelt cikk-író illetve hozzáértő szakemberek! Rengeteg SPAM-et kapok mivel a MAGÁN e-mail címem is anno sok évvel ezelőtt info kezdettel lett létrehozva. A honlapon nincs fent a cím, de mégis ha beírom keresőbe több oldalon megtalálható, bár ez nem lehet magyarázat arra hogy beleegyezésem nélkül keresnek. Többször felvettem a “céges címlistákkal” foglalkozó emberekkel a kapcsolatot, de kéréseimnek eleget nem téve továbbra is értékesítik (!) a magán címem, ha kicsit keményebbre veszem a hangnemet, “elfelejtenek” válaszolni. Önök szerint mit tudok tenni? Konkrétan van egy cég aki bizonyíthatóan több helyre azóta is eladta hogy kértem törlésemet (nem elég hogy a saját címemről írtam, még ők kérnek tőlem ilyen-olyan dokumentumokat!). Erősen gondolkozom rajta hogy feljelentést teszek, és mivel ezek a levelek rendszeresen megzavarják a munkám, anyagi kártérítést is kilátásba helyezek. Önök szerint van esélyem? Jó lenne ha lenne hazai példa is arra hogy nem tehetnek meg mindent büntetlenül, legyen mire hivatkozni a SPAM-ereknek amikor az ember le szeretne iratkozni és nem veszik figyelembe.

  • Tisztelt DJ Tacee!

    Javaslom, hogy forduljon az NMHH-hoz, és az Adatvédelmi Hatósághoz. A hirdetőnek kötelessége lenne megbizonyosodni arról, hogy a domén név magánszemélyé.
    Az üzleti célú felhasználás, értékesítés miatt valóban felmerülhet a személyes adattal visszaélés bűncselekmény elkövetése is, azonban én javaslom, hogy a rendőrséghez való fordulás előtt legyen az Ön birtokában a jogellenességet már kimondó hatósági határozat.

  • Zoltán szerint:

    Tisztelt Adatvédelmi Szakértő!

    Közérdekből nyilvános adatok továbbértékesítésével foglalkozó internetes oldalak felől érdeklődnék.

    A vállalkozások beszámolóiban közzétett adatok, a vállalkozás címe, telefonszáma, e-mailcíme, tulajdonos adatai (Adószám, Cím) ezek szerint közérdekből nyilvános adatnak minősül, így ezeket az adatokat saját vagy üzleti célra is felhasználhatják, és továbbértékesíthetik.

    Nem értem, hogy amennyiben ingyenesen hozzáférhetőek ezek az adatok, akkor Ők mi alapján értékesíthetik azokat? (Feltételezem azért mert “átalakították” és így saját szellemi tulajdont képeznek.)

    Szerettem volna különböző statisztikák készítésére “beszerezni” ezeket az adatokat. Azonban minden oldalon falakba ütköztem. (vagy megveszem, vagy nem csinálhatok semmit)
    Az állami oldalakon pedig nehézkes, illetve szinte lehetetlen ezeknek az adatoknak a hozzáférhetősége, mivel maximalizálva van a beszámolók leszedése (beszamolok.kim.gov.hu), illetve a cegkozlony oldalaihoz is képernyőn megjelenő karaktereket kell beírni. Ez sokszor megnehezíti az adatok elérését.

    A beszámolók adatainak megszerzése milliós nagyságrendű kiadással érhető csak el. Nem értem miért!

    Így akkor a kérdésem:
    Amennyiben ingyenesen elérhető nem állami weboldalról adatbázis készítek és felhasználom saját céljaimra (pl:szakdolgozat) vagy később továbbértékesítem, akkor az jogsértő e vagy sem?
    Illetve érdekelne, mi az álláspontja amennyiben állami weboldalról szerzem be az adatokat?

    Köszönöm válaszát!

  • Kedves Zoltán!

    Jól gondolja, az átalakítás, a szerkesztettség, illetve az adatokat rendszerező, keresési lehetőséget biztosító szoftver képezi az értéket.
    Az állami nyilvántartásokból történő adatigénylésnek díja van, el lehet gondolkozni rajta, hogy vajon ez összhangban van-e az Alaptörvénnyel…
    Előzetes álláspontom szerint – bár nem elemeztem még ezt a kérdést – az adatok felhasználása nem lesz jogsértő, még üzleti célból sem, a védettség nem az adatokon, hanem a fentebb említetteken áll fenn. De ebben biztosak csak alapos elemzést követően lehetünk.

  • Tóth Tibor szerint:

    Tisztelt cikkíró!
    Kérem erősítse, vagy cáfolja meg, hogy jól értelmeztem e írását. Ha cégvezetőként valaki a saját nevét tartalmazó e-mail címet (vezetéknév.keresztnév@cégnév.hu) adott meg cége regisztrációja alkalmával, így a cégkivonaton is ez szerepel, akkor erre az e-mail címre más vállalkozás reklám célzattal bármilyen tartalmú megkeresést az Ön által hivatkozott reklámtörvény 6§ (1) értelmében jogszerűen nem tehet meg. Azonban a 6§(4), ha jól értem mégis lehetőséget ad rá, amennyiben 500 címzettet meghaladó a címzettek köre. Vagy ez utóbbi kitétel csak a postai úton történt megkeresés esetén érvényes, és e-mail küldésére nem vonatkozik?? Előre is köszönöm válaszát!

  • Tisztelt Tóth Tibor Úr!

    Ha a reklám tárgyánál fogva magánszemélynek szól, a Grt. 6. § (1) bekezdése szerint kell eljárni. Az 500-as szabály csak postai kiküldésre vonatkozik.

  • Magyari Sandor szerint:

    Tisztelt Adatvedelmi szakerto!

    Egykori Telekom ugyfel vagyok, vonalas elofizetsem jo par evvel ezelott megszunt ehhez kepest megdobbenessel vettem, tudomasul hogy meg mindig szerepelek a Telecom-os nyilvanos telefonkonyvben es tudakozoban raadasul feltuntetik a mobil telefonszamom mely soha nem is tartozott a Telekomhoz. Igazabol ez utobbi a problema mivel a cim es a vonalas szam mar nem ervenyes, viszont nyilvanos a mobiltelefonszamom amivel persze visszaelnek rengeteg dm hivast kapok. A problema az hogy a Telekom azt mondja nem tehet semmit mivel mar nem vagyok ugyfel es nincs ugyfelszamom, raadasul a vonalas szam is el lett hordozva a telecomtol a Dts datanet-hez mileott lemondasra kerult. Lenyeg a lenyeg egymasra mutogat a ket ceg en viszont nem hiszem el hogy egy mobilszam mely nem nyilvanos nem tartozik sem a telekomhoz sem a datanethez hogyan jelentetheto meg egy nyilvanos telefonkonyvben mikozben ehhez en semmifele hozzajarulast nem adtam!
    Tanacsat kernem hogy mit lehet tenni ebben az ugyben!

    Kosznom
    Magyari Sandor Szilard

  • Tisztelt Magyari Sándor Úr!

    Önnek joga van a töröltetéshez, számhordozástól függetlenül. Javaslom, forduljon a NAIH-hoz.

  • Kovács D. szerint:

    Tisztelt Dr. Kulcsár Zoltán!

    Cégregiszter weboldalam (melyen kizárólag csak cégek,egyéni vállalkozók szerepelnek magánszemélyek nem) működése sajnos felkeltette több konkurens cég érdeklődését!Ami a gyakorlatban azt jelenti,hogy az én weboldalamról kezdtek ügyfélgyűjtésbe!Bár tudom,hogy ügyfeleket nem sajátíthatok ki magamnak de nagyon bosszantó,hogy a szerződött partnereimet-más cégek az én weboldlamaról próbálják átcsábítani reklámmegjelenés céljából!

    Kérdésem az volna,hogy mit tudnék ezellen tenni?Ők követnek el ezzel kapcsolatban jogsértést vagy bűncselekményt?

  • Tisztelt Kovács D!

    Az én szakterületemet illetően a következőkről tájékoztatom: Ha az Ön weboldalára felkerülő adatok között vannak olyan személyes adatok, melyek kapcsán meghatározott célból, az Ön cége általi kezeléshez járultak hozzá az érintett személyek, akkor jogsértő, ha más adatkezelő, különösen ha eltérő célból használja fel az adatokat. Az Ön által is más nyilvános forrásból szerzett és közzétett céges adatok további közzététele nem ütközik adatvédelmi szabályokba.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Az NHH 2009-es beszámolója – kevesebb eljárás

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) éves beszámolója A Nemzeti Hírközlési Hatóság Informatikai Szabályozási Igazgatósága elkészítette összefoglalóját a 2009 évi kéretlen...

Close