Közérdekű adat eltitkolása

Közérdekű adat eltitkolása bűncselekmény

A közérdekű adatok kezelői gyakran nem tesznek eleget közzétételi, igény teljesítési kötelezettségüknek. Úgy gondolják, indítson a polgár pert az adatok kiadása érdekében, így időt nyernek.

A múlt héten született bírósági ítélettel bebizonyosodott, hogy komoly büntetésekre is számíthat az, aki nem teljesíti az információ közzétételi kötelezettségét.

Közérdekű adat eltitkolása

A Btk. 177/B. §-a így szól:

177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

A Btk. általános rendelkezései szerint a szabadságvesztés helyett közérdekű munka ill. pénzbüntetés is kiszabható.

Mikor és hogyan valósulnak meg e bűncselekmény tényállási elemei?

Itt és most tévedéseket kell eloszlatnom. Sokak szerint a bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha bíróság kötelezi a szervet a közérdekű adatok kiadására, és e határozatnak nem tesz eleget a szervezet.

Ez nem így van. Ha a jogszabály az adatok közzétételét írja elő (pl. az internetes honlapon), és ennek szándékosan nem tesz eleget a szervezet, a felelős személy már el is követte a bűncselekményt.

Ha valaki jogos közérdekű adatigényléssel fordul a szervezethez, és a törvényben előírt 15 napos határidő letelik anélkül, hogy az igénylő az adatokat megkapná, a tizenhatodik napon már elindítható a büntetőeljárás.

Nem kell tehát bírósági ítélet, hiszen a jogszabály maga írja elő a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát.
Nem kell egyéb körülménynek (pl. kár, érdeksérelem) bekövetkeznie, ezek nélkül is megállapítható a bűncselekmény elkövetése.
Sőt, ha a későbbiekben akár egy bírósági ítéletnek köszönhetően, akár önként, de kiadja a szerv a kért adatot, ez sem mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

Egymillió forint pénzbüntetés

Május közepén közérdekű adat eltitkolása miatt – nem jogerősen – egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság a BKV egykori gazdasági vezetőjét, Dányi Józsefet. A BKV és a Peron Reklám Kft. között létrejött szerződés nyilvánosságra hozását tagadta meg.

A bíró az indoklásában hangsúlyozta: a vádlott tudatosan döntött a cég jogászának álláspontjával ellentétesen, és tagadta meg a kért adatok kiadását, amelyek egyértelműen közérdekű adatoknak minősülnek.

A büntetés kiszabásánál a bíró nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást, valamint a vádlott büntetlen, törvénytisztelő előéletét.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

17 hozzászólás »

 
  • nnny szerint:

    Én pont a napokban merészeltem kikérni településem közérdekű adatait a körjegyzőtől, aki mélységesen felháborodott, kiabált, és majdnem megkérdezte hogy képzelem. Mondtam hogy csak a jogommal szeretnék élni. Nem tudtam. Szerintem nem fogok kapni levelet, de kivárom. Azt sajnálom hogy szóban kértem, és a körjegyző asszonyon kívül csak egy barátom volt velem. Esetleg ha odáig fajul az ügy hogy bíróságra megyek, elég a barátom mint tanú bizonyítéknak hogy pedig kikértük az adatokat?

  • Kedves nnny!

    Elvben elegendők a tanúk, de természetesen a bíróság a bizonyítékokat összességükben is értékeli, így ha a körjegyző esetleg szintén tanúkkal igazolja, hogy épp külföldön volt, akkor nehezebb az ügy.
    Érdemes a kérést írásban, e-mailben is megismételni.

    A jegyző leírt magatartása akár önmagában is jogsértő lehet.

  • Kedves nnny!

    Továbbmegyek. Ajánlom a tértivevényes levelet, mert azzal igazolni lehet a feladást (nekem az e-mailt mindig letagadták). És nagy-nagy kitartást! Ha ajánlhatom a blogomat a honlapomon (http://www.botlik-vari.hu – Várgesztes-blog), ott talál tapasztalatot. Várgesztesen másfél éve megy a huzavona az adatkikérés körül. Nemcsak, hogy mindent kitalálnak, hanem még megpróbálnak bemocskolni minket a feleségemmel. Ha függ a munkahelye akár áttételesen is az Önkormányzattól, akkor óvakodjon. Ez ilyen ország. De ne adja fel! Sok sikert!
    Gergely

  • NUMDA szerint:

    Az önkormányzatokra az Eitv (2005. évi 90.Tv.) a honlapon, vagy a KÖZADATTÁR nevű internetes lapon kötelezővé teszi a mellékletében felsorolt közérdekű adatok közzétételét, ennek elmulasztása minde e tv. mind pedig az AvTv, illetve a BTK szerint is bűncselekmény.

    Tapasztalat szerint az önkormányzatok tömegesen mulasztják e kötelezettségeiket. És igen, még nekik nagy a pofájuk, ha az állampolgár él a jogaival. Én fel is jelentettem az önkormányzatot, folyik a BE.

  • Numda! És sikerrel? Mert a Komárom-Esztergom megyei rendőrség passzolta az én feljelentésemet, mert a bűncselekmény szerintük nem bűncselekmény… 🙂 vagy inkább 🙁
    A beadott feljelentésemben az adatkezelésen kívül más bűncselekményeket is bejelentettem a várgesztesi polgármester ellen, de azt is eltussolták. Most panasszal éltem, kiváncsi vagyok, az ügyész hogy dönt. Én itt tartok, kiváncsi vagyok más mit tud elérni, ezért kérdezlek.

  • Kedves Gergely!

    Sajnos igen változatos az ügyészségek gyakorlata. Az én BKV-s ügyemben jogerősen kimondta a bíróság, hogy az sem érdekes, hogy később megkaptam a közérdekű adatokat. Mivel 15 napon belül nem kaptam meg, megvalósult a bűncselekmény.

    Álláspontom szerint az is bűncselekmény, ha az önkormányzat elmulasztja az Eitv. szerinti közérdekű adatok közzétételét.

  • NUMDA szerint:

    Április 8-án megyek az ELSŐ tanúkihallgatásra.:-)
    A feljelentést 2010. augusztus 27-én tettem. Gyakorlatilag az ügyészséget vagy négyszer kellett felpofozni, hogy beinduljanak.
    Jelenleg párhuzamosan három ilyen feljelentésem fut.
    Egy az Országos Etikai Tanács, egy a Magyar Orvosi Kamara és egy az önkormányzat ellen. Elég jól átlátom már, hogy mi a helyzet, a rendőrség azonban tök kuka a dologhoz.Egyszerűen nincs gyakorlatuk.

    Az OET elleni nyomozás 2010 február óta! folyik, először elutasították, megpanaszoltam, azóta további nyomozati tevékenység folyik…

    A rendőrség/ügyészség nagyon nem akarja elmeszelni a jegyzőket. Legtöbbször ugyanis ők a hunyók, mint nevesített adatfelelősök.
    Szakértő úrhoz intézett kérésem az lenne, hogy olvashatnánk-e az ő bírósági ítéletét valahol, akár anonimizált formában???

  • NUMDA szerint:

    Akit esetleg privátban érdekel az eddigi OET történet, ami a legelőrébb tart, (feljelentés,rendőrségi elutasítás indokolása, ügyészségi panasz és arra érkezett válasz), az írjon ide:

    giulio.vecchio@gmail.com

  • Kedves NUMDA!

    Ternészetesen közérdekű adat révén, e-mailjére megküldtem az ítéletet.
    Egyébként én is várom a dokumentumokat.

    Üdvözlettel.

  • NUMDA szerint:

    5 perce elküldtem mellékletekkel.

  • Malkó Ferenc szerint:

    Egy kérdésem lenne a témával kapcsolatban 20 év óta első alkalommal nem kaptunk az önkormányzatnál Karácsony előtt u.n. évvégi jutalmat más forrásból úgy tudjuk,hogy a hivatalban (irodisták) kaptak csak a fizikai állomány nem kapott azt szeretném megtudni,hogy a jutalom osztás ténye, megtörténte,mértéke közérdekű adatnak minősűl-e

  • Kedves Ferenc!

    A köztisztviselők, a jegyző, aljegyző, polgármester, alpolgármester esetében egyénre szabottak kikérhető, ki, mikor, mennyi juttatást kapott.
    Közalkalmazottak és más dolgozók esetében pedig nem névre szóló, hanem összesített adatokat kaphatnak meg, ha igénylik.

  • Varga István szerint:

    Egy önkormányzati képviselő-testület elkövethet-e csoportosan közérdekű adattal visszaélést, jogtalan haszonszerzés végett? A testület ugyanis önmaga rendelkezik tagjainak díjazásáról (munkabér, tiszteletdíj, jutalom, stb.), és teszi mindezt közpénzből. Ha a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó törvényre való többszöri figyelmeztetés után sem történik meg az adatok közzé tétele, akkor nyilván szándékos eltitkolásról, azaz visszaélésről beszélhetünk. Aligha kérdés a visszaélés tényállás megvlósulása, de kétséges a haszonszerzés, mint indíték, illetve a súlyosbító minősítés, miszerint ezt csoportosan követik el. Ön hogyan látja?

  • Varga István szerint:

    A visszaélés tényállása sem valósul meg – az ügyész szerint – mivel:”a törvényi tényállás elkövetési magatartása cselekvőséget feltételez”. A fentebb leírt elkövetés csupán mulasztás (Btk. 220.§ (1) bek. a./pont II. fordulata)
    No comment.

  • Tisztelt Varga István Úr!

    Nagyon nehéz kérdés. Az új Btk. hatályba lépése óta egyetlen egy közérdekű adattal visszaélés miatt tett feljelentés sem jutott el vádemelésig. Hogy csoportosan követik-e el, vagy maga a testület hozza-e a döntést, aki nem természetes személy, így nem követheti el a bűncselekményt, ez alaposabb elemzést igényelne.

  • Vica szerint:

    Tisztelt szakértő! aug.15-én a volt óvodavezető lemondott, mondván nem vállalja tovább a feladatot, engem bíztak meg 1 évre. Azóta folyamatosan elhallgat előlem információkat, logopédus, fejlesztőpedagógus távollétemben volt az intézményben, nem tájékoztat a megbeszélésekről, 2 hét alatt 24 levelet törölt a honlapról.Kezdőként mit adhatok? fegyelmi? rúgjam ki? így nem lehet együtt dolgozni

  • Kedves Vica!

    Munkajogász felkeresését javaslom.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
A kamerás megfigyelés és az adatvédelem

Elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésének feltételei Ki és milyen feltételekkel üzemeltethet kamerarendszert? Erről szól mai cikkem.

Close