A kamerás megfigyelés és az adatvédelem

Elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésének feltételei

Ki és milyen feltételekkel üzemeltethet kamerarendszert?
Erről szól mai cikkem.

Közterület vagy magánterület, munkahely

2009 őszétől a rendőrség és a közterület-felügyelet rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy közterületen térfigyelő kamerákat üzemeltessen.

A vagyonvédelmi törvény (Vvtv.) 26. § (2) bekezdése kifejezetten tiltja, hogy a vagyonőr közterületen megfigyelő rendszert alkalmazzon.

A közönség számára nyilvános magánterület (pl. egy bevásárlóközpont parkolója) védelmét azonban el lehet látni kamerás védelmi rendszerrel.

A munkahelyeken azonban a munkavállaló munkavégzésének, munkahelyi viselkedésének ellenőrzése céljából nem helyezhető el kamera állandó munkavégzési helyeken, irodákban.

Ahol az élet vagy a testi épség védelme indokolja, e szabálytól el lehet térni, így például egy nehézgépekkel teli raktárcsarnokban megengedett.

Semmilyen esetben nem lehet kamerát telepíteni pihenőhelyeken, öltözőben, mosdóba sem. És még sok más helyen.

Vagyonőr vagy más adatkezelő működteti

Az üzemeltetéskor el kell dönteni, hogy a védett érték tulajdonosa, az adott áruház, munkahely szeretné a kamerarendszert üzemeltetni, avagy vagyonvédelmi céget bíz meg e feladat ellátására. Adatvédelmi szempontból a szakértő vagyonvédelmi vállalkozó igénybe vétele preferált, de nincs kizárva a saját üzemeltetés sem.

A vagyonvédelmi cégek a Vvtv. rendelkezéseit, mint adatkezelők kötelesek alkalmazni. Az adatkezelői pozícióhoz komoly felelősség társul. A törvény részletesen megállapítja az elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésének feltételeit. Meghatározza azokat az időtartamokat, amelynek letelte után – felhasználás hiányában – a felvételeket törölni kell. Alapesetben ez három munkanap, de pl. kétmillió forint feletti pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő kezelése, tárolása és szállítása esetén 30 napra tolódik ki, míg a pénzügyi szolgáltatók esetén ez az időtartam 60 nap.

A nem vagyonőr adatkezelők esetén az adatvédelmi törvény általános rendelkezéseit kell az időtartam meghatározásánál alkalmazni, melynek során célszerű figyelembe venni a vagyonvédelmi törvényben meghatározottakat.

Tájékoztatási kötelezettség

Mivel az adatkezelés csak megfelelő tájékoztatáson alapuló, általában ráutaló magatartással megadott hozzájárulással lesz érvényes, a megfigyelt területek előtt jól látható módon (lehetőleg több nyelven, piktogrammal megtámogatva) kell tájékoztatást adni arról, hogy térfigyelő rendszer működik a területen.

Ezen felül részletesen is tájékoztatni kell minden belépőt egy írásos tájékoztató közzétételével az adatkezelő és az esetleges adatfeldolgozó személyéről, a felvétel készítésének céljáról és jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről és időtartamáról, továbbá az érintett jogairól (pl. tájékoztatás joga) és jogérvényesítési lehetőségeiről (bírósághoz, adatvédelmi biztoshoz való fordulás joga).

Természetesen a fentieken kívül számos részletszabály, és a kialakult gyakorlat figyelembevételével lehet jogszerűen kamerarendszereket üzemeltetni.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

353 hozzászólás »

 
  • Erzsébet szerint:

    Tisztelt Szakértő!

    Édesanyám egy házszám alatt, de külön lakik a volt anyósával. A ház vagyonmegosztása per alatt ár. Ez most már 1 éve folyik. Azonban a tegnapi nap során a volt anyós testileg bántalmazta édesanyámat, de sajnos a rendőrség nem tudott mit kezdeni az üggyel, mert nem voltak tanúk, szombat reggel hajnalban senki nem volt még fent, csak anyu és a mama. A kamera felszereléshez kaphatunk ilyen esetben bárhonnan emgedélyt a másik tulajdonos hozzájárulása nélkül? A tulajdonosi viszonyok sincsenek még rendezve.

    Köszönettel:
    Erzsébet

  • László szerint:

    Tisztelt Szakértő úr,

    Gépkocsimat már többször megrongálták karcolások (stb.) sorházban lakok saját kocsibeállóm van a ház előtt, az utca felől, amit én köveztem ki, helyrajzilag a lakásomhoz tartozik bár a kerítésen kívül van, valamint a másik oldalon garázs előtt is van egy beállóm ahol a garázs és az utca között a gépkocsim szokott parkolni. Lassan már a házam előtt sem merek parkolni.

    Szeretnék felszerelni valamilyen képrögzítő kamera vagy fényképező rendszert a tettes elkapására, vagy saját gépkocsim, vagyonom védelme érdekében, mivel napi 24 órában nem tudok a kocsi mellett ülni.
    Ezt hogyan valósíthatom meg jogszerűen, úgy hogy tettenérés esetén a felvételeket a rendőrségnek átadjam és engem nem büntetnek meg.

    Mert ha felszerelek egy kamerát akkor sajnos a közterület egy része is bele lóg a képbe (egy kocsi-sáv), mivel rövid a kocsi beálló, ha meg nincs rajta a tettes akkor meg felesleges az egész felhajtás, meg a kamerázás. A felvételeket csak rongálás esetén nézném meg és hetente törölném, automatikusan.

    Tisztelettel: László

  • Kedves László!

    Nem lehetséges a közterületi kamerázás jogszerűen, még ha indokoltnak is tűnik a felszerelés. Meg kellene oldani valahogy úgy, hogy csak a saját magánterületére irányuljon.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Módosítaná az online reklámszabályokat az Európa Tanács

Módosítaná az online reklámszabályokat az Európa Tanács A szervezet egy ajánlás segítségével változtatná meg az internetes hirdetési piacot. A reklámcélú...

Close