Információszabadság – közérdekű adatok igénylése

Közérdekű adat

Mi az a közérdekű adat?

Miként gyakorolhatjuk az információszabadság alkotmányos jogát? Erről szól mai írásom.

Az információszabadság hazai előzménye

Magyarországon nem beszélhetünk az információszabadság hagyományáról. Bár a szólás- és sajtószabadságot 1848-ban deklarálták, a jogot csak rövid ideig, és rendkívül megcsonkítva lehetett használni.
Hazánkban a rendszerváltás előtti években külön miniszterelnöki engedélyre volt szükség még ahhoz is, hogy az információszabadság szabályozásának kérdéseivel hivatalosan lehessen foglalkozni.

A hazai adatvédelmi jog szabályait az 1992. évi LXIII. törvény, az Adatvédelmi törvény tartalmazza. Az Avtv. rendelkezik a személyes adatok védelmének szabályairól és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. A törvény tervezetét Dr. Könyves-Tóth Pál és Dr. Sólyom László jogászprofesszor, jelenlegi köztársasági elnök készítette el. A törvény Európában elsőként, egy joganyagban szabályozza az információs önrendelkezés (személyes adatok védelme), és az információszabadság (közérdekű adatok megismerhetősége) jogát.

Közérdekű adat

Az Avtv. 2. § 4. pontja alatti értelmező rendelkezés így szól:

közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

Nem nyilvános adat az állam- vagy szolgálati titok, a nemzetközi szerződés alapján minősített adat, az üzleti titok.  Törvény, továbbá az Európai Unió jogszabálya a nyilvánosságot korlátozhatja.
Korlátozást jelent a szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat, amely a keletkezésétől számított tíz évig fő szabály szerint nem nyilvános. Megismerését az adatot kezelő szerv vezetője engedélyezheti, és köteles is engedélyezni, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti.

A közérdekű adat igénylése, megismerése

A közérdekű adat megismerése iránt bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – igényt nyújthat be – írja az Avtv. 20. §-a.  E rendelkezés alapján bárki, akár jogképességgel nem rendelkező személy vagy szervezet is, lényegében bármilyen módon igényelheti a közérdekű adatot. Az adatkezelő pedig ezt az igényt bármilyen – az igénylő által kért – módon köteles teljesíteni, a lehető legrövidebb idő, de legfeljebb 15 nap alatt. Az igény elutasításáról viszont legfeljebb 8 napon belül – indoklással – értesíteni kell az igénylőt.

Szankciók

Ha nem teljesítik a jogos igényt (elutasítják, vagy nem reagálnak 15 napon belül), a következő jogérvényesítési eszközök állnak rendelkezésre:
Az igénylő az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll – kivéve, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban. Az adatvédelmi biztos ajánlást bocsáthat ki, tájékoztathatja a nyilvánosságot a jogsértésekről, az adat minősítésének megváltoztatására, megszüntetésére szólíthat fel. A bejelentőt a közérdekű bejelentővel azonos védelem illeti meg. „Aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” – Btk. 257. §

Az adatigénylő, ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, bírósághoz is fordulhat. A soron kívüli és illetékmentes  eljárásban a bíróság kötelezheti az adatkezelőt a közérdekű adat közlésére. Az eljárás megindítására nyitva álló határidő az adat kiadásának megtagadástól illetve a teljesítési határidő eredménytelen elteltétől számított 30 nap.

Büntetőeljárás indulhat akkor, ha a kötelezett a tájékoztatási kötelezettségének szándékosan nem tesz eleget, ha a közérdekű adatot hozzáférhetetlenné teszi vagy meghamisítja, illetve a hamis vagy meghamisított közérdekű adatot teszi közzé vagy hozzáférhetővé. A vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogtalan haszonszerzés céljábóli elkövetés esetén a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.  [Btk. 177/B. §]

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (Szabs. r.) 26. § alapján aki „az érintettet … a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogának gyakorlásában akadályozza, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” A szabálysértési eljárás lefolytatására a települési jegyzőnek van hatásköre.

A közérdekű adat felhasználása

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az adatigénylés nem csupán közérdekből, hanem pl. saját érdekből is végezhető, és a közérdekű adatot kezelő szerv nem jogosult az adatkérés céljának vizsgálatára sem.
Megjegyzendő, hogy az USÁ-ban az egyedi adatkérések legtöbb (50%) alanya az üzleti életből kerül ki, míg hazánkban ez csak 1-3%.

Éljünk tehát alkotmányos jogunkkal, és igényeljünk közérdekű adatokat!

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.