Különleges adat kezelése az interneten

Különleges adatok kezelése az internetes szolgáltatások esetében

Az adatvédelmi törvény előírja, hogy különleges adatokat csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet kezelni.

Ez azt jelenti, hogy bezárhatnak a társkeresők, az egészségügyi portálok, a szexuális témával rendelkező oldalak?

Mit tekinthetünk különleges adatnak?

Az adatvédelmi törvény 2. § 2. pontjában ez olvasható:

különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

Az online szolgáltatások esetében gyakran kezelnek a kóros szenvedélyre (dohányzási, alkoholfogyasztási szokások), a szexuális életre (pl. mely nemhez vonzódik) vonatkozó különleges adatokat, de ide tartozhat például egy politikai véleménynyilvánítás egy fórumon is.

Az Avtv. 3. § (2) bekezdése alapján különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető.

Mit tekintünk írásbeli hozzájárulásnak?

Az 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 38. § (2) bekezdése így szól:

Ha jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás – így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat – útján létrejött megegyezést.

E jogszabályhely alapján az interneten, ráutaló magatartással megadott hozzájárulás semmiképp nem tekinthető írásbeli hozzájárulásnak.

Gondoljunk csak bele, milyen káoszt okozna, ha egy egyszerű weboldalon keresztül lehetne írásos végrendelkezést tenni, vagy ingatlant adni-venni.

A kulcs: az érintett információs önrendelkezési joga

Az adatvédelmi törvény alapvető célja, hogy biztosítsa azt az alkotmányos jogot, hogy a személyes adataival mindenki saját maga rendelkezzen. Ezt nevezzük információs önrendelkezési jognak.

Példámban ugyebár az interneten elérhető szolgáltatásokról van szó, ahol a felhasználó, önként, saját kívánságára adja meg a rá vonatkozó különleges adatokat a szolgáltató honlapján, általában azért, hogy ezeket az adatokat közösségi portálon publikálja. Vajon lehet-e a törvényi szabályozásnak célja, hogy az ilyen törekvéseket meggátolja?
Nyilvánvalóan nem.

Az adatvédelmi biztos 679/P/2007. sz. állásfoglalása szerint

Az érintetett önrendelkezési joga azonban nem szorítható technikai korlátok közé. A különleges adatoknak […] az interneten való „közzétételéhez” az érintett kifejezett hozzájárulása szükséges. Az érintett adatkezeléshez való hozzájárulása az interneten akkor tekinthető megadottnak, ha egyértelműen bizonyítható, hogy az az érintettől származik, hogy engedélyező tartalmú, illetve, hogy az az adott szolgáltató adott szolgáltatására vonatkozik. A hozzájárulás érvényességét, illetve az adatkezelés jogszerűségét az adatkezelőnek kell biztosítani, illetve bizonyítani. Amennyiben az adatkezelő igazolni tudja, hogy az adatkezeléshez való hozzájárulást az érintett megadta, az adatkezelés jogszerű.

A fenti állásfoglalás alapján olyan formában kell a hozzájárulásokat elkérni, amely kétséget kizáróan bizonyítható módon igazolja, hogy az érintett megadta különleges adatai kezeléséhez a hozzájárulást.

Erre az adatvédelmi auditálás alkalmával konkrét javaslatot szoktunk tenni ügyfeleinknek.

Ezen felül fokozott figyelemmel kell lenni a különleges adatok kezelése során, mind az adatkezelési időtartam, mind a tájékoztatási elemek, mind pedig az adatbiztonság terén.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága témakörével kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

4 hozzászólás »

 
  • K. Ferenc szerint:

    Tisztelt Uram!

    Érdeklődnék, hogy előzetes engedélyezés nélkül bele lehet-e tekinteni egy külső személynek egy olyan e-mail fiókba, amelyet egy közösség pl. osztály) használ?
    A betekintésnek milyen feltételei vannak?

    Köszönettel:

    K. Ferenc

  • Kedves Ferenc!

    Több ember levéltitkának feloldásához álláspontom szerint minden érintett hozzájárulása kell.
    Tehát ha egy iskolai osztály egy postafiókot használ levelezésre, e postafiókhoz csak az férhet hozzá, akinek a fiókhoz tartozó jelszót jogszerűen átadta a jogosult.

  • T. Márta szerint:

    Tisztelt Uram!
    Legyen szíves megírni nekem, hogy egy internetes ingatlanhirdetéssel foglalkozó szolgáltatónak joga van-e fenntartani a szolgáltatást, ezzel egyidejűleg díjat követelni az adatközlő felmondása ellenére, és ha igen, milyen esetben.
    Köszönettel: T. Márta

  • Kedves Márta!

    Szerződéses ügyekkel nem foglalkozunk, kizárólag adatvédelmi témakörben tudunk segíteni.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Önkéntes-e a hozzájárulás, ha ajándékkal motiváljuk a felhasználót?

Nyereményjáték, ajándék, kedvezmény, kupon... egy hozzájáruló nyilatkozatért Vajon lehet-e önkéntes a direkt marketing üzenetek küldéséhez adott hozzájárulás, ha a hirdető...

Close