Adatvédelem a kiválasztás során – avagy az üres önéletrajzok kora

A munkafelvételi diszkrimináció ellen a névtelen önéletrajz bevezetésével kíván harcolni a francia kormány, amelynek alkalmazását kísérleti jelleggel hét megyében próbálják ki – közli az MTI nyomán a Hírszerző.hu cikke.

De vajon hol kell meghúzni a határ a munkaerő-kiválasztás során elkért, elkérhető adatok körében?

Esélyegyenlőség és adatvédelem

A Munka Törvénykönyve (Mt.) 77. §-a értelmében a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.

Ezzel összhangban az Adatvédelmi törvény (Avtv.) 5. § (1) és (2) bekezdései alapján személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése céljából lehet, ha az adatkezelés a céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas (célhoz kötöttség elve).

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.) szerint hátrányos megkülönböztetést jelent, ha a munkaviszony létesítésekor a munkáltató döntésekor figyelembe veszi – többek között – a következő adatokat: életkor, bizonyos esetben állampolgárság, családi állapot, gyermekek száma és életkora, egészségi állapot és az erre utaló sportolásra vonatkozó adatokat. Ezt támasztja alá az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének 2007. április 4-én kelt állásfoglalása is.
(lásd: http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=szocpol_ebh_munkaltatoi_kerdesekrol)

Bár az állásfoglalás szerint az Esélytv. nem tiltja az ilyen kérdések feltételét, azonban a fentebb hivatkozott Mt. és Avtv. rendelkezéseit sérti a kérdések feltétele, hiszen nincs olyan jogszerű adatkezelési cél, amely miatt a kérdésekre adott válaszok felhasználhatók lennének, nincs  olyan cél, amely valamely jog gyakorlásához vagy kötelezettség teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges lenne a felvételi eljárás eme szakaszában.

A jövő?

A francia szabályozást olvasva akár a magyar jogszabályok értelmezéséből is eljuthatunk oda (megnyugtatásul: mi azért egy adatvédelmi auditálás során nem jutunk ilyen következtetésre), hogy egy önéletrajzban nem szerepelhet név, nem, életkor, vagy ezekre utaló adatok, mint pl. fénykép. És ha véletlenül a beküldött CV mégis tartalmazza ezeket az adatokat, akkor a munkáltató köteles ezeket az adatokat automatikusan törölni.

Előbb-utóbb a személyes állásinterjú is jogszabályba fog ütközni? Hiszen ott is kiderülnek ezek az adatok. Valóban ez a célja az adatvédelmi és esélyegyenlőségi szabályozásnak?

 

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelemmel és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos információkról.

Név:*
E-mail:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
Köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek fizetésének nyilvánossága – 2.

Korábbi írásomban kritizáltam az állami, önkormányzati cégek vezetőinek fizetéséről szóló 175/2009. (VII. 27.) Kormányrendeletet. Az Országgyűlés elfogadta a T/10831. számon benyújtott...

Close