Cégek részére küldött elektronikus hirdetések

Számos kérdést vet fel, miként kell értelmezni az új reklámtörvény azon rendelkezését, miszerint csak természetes személy címzettekre vonatkozik az előzetes hozzájárulás kérés kötelezettsége.

Létezik olyan álláspont, miszerint a törvény értelmező rendelkezése miatt minden címzettre alkalmazni kell a jogszabályt. A Grt. 3. § j) pontja szerint ugyanis a reklám címzettje: aki felé a reklám irányul, illetve akihez a reklám eljut. Márpedig minden hirdetés végső soron egy természetes személyhez jut el, így akár alkalmazható is a törvény.

A hatáskörrel bíró Nemzeti Hírközlési Hatóság álláspontja szerint cégek részére lehet hozzájárulás nélkül is hirdetést küldeni e-mailben.
Az viszont már kevésbé kommunikált tényező, hogy ki tekinthető céges címzettnek. Az info@cégnév.hu típusú e-mail címek bizonyosan.
De mi a helyzet a vezetéknév.keresztnév@cégnév.hu típusú címekkel? Hogyan tudjuk megállapítani, hogy a @ mögötti domain név az vajon egy cég neve, avagy egy privát ügyfeleket kiszolgáló e-mail szolgáltató szerver neve?
Ha esetleg a hirdető számára kedvező módon is értelmezzük a reklámtörvényt, és az alkalmazott nevét is tartalmazó e-mail címre is küldhetőnek véljük az eDM-et, ne felejtsük el, hogy a reklámtörvényen kívül van egy adatvédelmi törvényünk (Avtv.) is.

Az adatvédelmi biztos gyakorlata szerint az ilyen típusú e-mail cím személyes adat. Az Avtv. szerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, az érintett előzetes hozzájárulása alapján lehet.

Tehát még ha az NHH nem is jár el egy név@cégnév.hu e-mailre küldött reklám esetén, az adatvédelmi törvény megsértése alapján számos jogkövetkezmény alkalmazható, ahogy azt korábbi írásomban foglaltam össze.

Érdemes tehát a hozzájárulásokat továbbra is elkérni, az info@ kezdetű e-mail címek kivételével.

Ha hasznosnak találta írásomat, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy első kézből értesüljön az adatvédelmi és direkt marketing mazsolákról.

Név:*
Email:*

Havonta legfeljebb 2 hírlevelet küldök, a hírlevélről egy kattintással bármikor le lehet iratkozni.

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

29 hozzászólás »

 
  • F. Ágnes szerint:

    Tisztelt Kulcsár Zoltán!
    Azt szeretném kérdezni, hogy általános e-mail címre (cégnév, önkormányzat) küldött reklám lehetséges e, előzetes engedély nélkül.
    Segítségét köszönöm.

  • Kedves Ágnes!

    Az új szabályok hatóság általi értelmezése szerint ennek nincs akadálya.
    Nagyon szívesen.

    KZ

  • F. Ágnes szerint:

    Kedves Zoltán!!

    Még egyszer köszönöm gyors válaszát.

  • Dávid András szerint:

    Tisztelt Kulcsár Úr!

    Az volna a kérdésem,hogy a mai hatályos törvények értelmében, a hírlevélre feliratkozótól el kell-e kérnem a lakcímét illetve ha ő nyilatkozik annak megtagadásáról akkor küldhetek-e neki hírlevelet.
    Köszönöm előre is gyors válaszát!

    Tisztelettel:

    Dávid András!

  • Kedves András!

    A 2008. szeptember elsején hatályba lépő új reklámtörvény eredeti szövege valóban megkövetelte a lakcím kötelező elkérését, de szerencsére 2009. júniusában ezt a kötelezettséget a jogalkotó eltörölte.
    A lakcímet így már csak akkor lehet (nem kötelező) elkérni, ha azt valamilyen célból felhasználjuk.
    A hozzájárulást tevő személy nevét továbbra is kötelező jelleggel el kell kérni, továbbá korhatáros reklám esetében a születési helyet és időt is.

    KZ

  • Zimányi Gábor szerint:

    Érdeklődnék, hogy az esetben, ha az e-mail címeket a nagykereskedelmet folytató cégünk a partnereitől (akik kivétel nélkül viszonteladó cégek), gyűjtjük be, akkor küldhetünk nekik reklámot előzetes engedély nélkül?

    Tehát biztosra tudjuk, hogy minden címzett egy cég (pontosabban egy partner cégünk adta meg az e-mail címet kapcsolattartásra az egyéb céges adataival együtt [bankszámla, cím, stb.]).
    Reklámként csak saját magunk által forgalmazott termékekről küldünk reklámot, illetve egyéb híreket cégünkkel kapcsolatban.

    Viszont az e-mail címek közt van mindenféle… Pl.:
    vezeteknev.keresztnev@freemail.hu
    vezeteknev.keresztnev@cegnev.hu
    info.cegnev@freemail.hu
    info@cegnev.hu
    – stb…

    Tehát ezen feltételek mellett is küldhetünk reklámot kérdés nélkül?

  • Kedves Gábor!

    Álláspontom szerint a reklámtörvényből lehet olyan értelmezésre jutni, amely szerint a céget képviselő személyek részére küldhető engedélyük nélkül reklám akkor is, ha magánszemély nevét is tartalmazza az e-mail cím.

    Ellenben az adatvédelmi törvény alapján az ilyen típusú e-mail cím – mivel egy konkrét természetes személyhez köthető – személyes adatnak minősül, így csak az érintett előzetes hozzájárulásával kezelhető, kizárólag abból a célból, amelyre a hozzájárulást megadta.

    Tehát az Ön által felsorolt első két típusnak megfelelő címre nem küldhető engedély nélkül reklám, míg a harmadik és negyedik-féle címekre küldhető reklám.

  • Zimányi Gábor szerint:

    Az adatok tárolásával kapcsolatban hol találok segítséget? Itt arra gondolok, hogy a cégek nevét és a hozzájuk kapcsolódó e-mail címeket egy adatbázisban tároljuk. Elég egy plusz jelzést beszúrni a jelenlegi adatok mellé, hogy engedélyezte-e a hírlevelek küldését? Vagy teljesen külön adatbázisban kell tárolnunk ezeket az adatokat, ahol csak azok a címek lehetnek, amikre kaptunk engedélyt? Mert ugye írták, hogy ha valaki visszavonja az engedélyét, akkor törölni kell a nyilvántartásból. Jelenlegi nyilvántartásunkból ugye nem törölhetünk semmit, mert az alapján számlázunk. Tehát ez a törlés dolog kötelező (ami maga után vonja a külön adatbázist), vagy elég egy jelző hozzá, hogy engedi-e, vagy sem a levelek küldését.

  • A törlés akkor kötelező, ha azt más jogszabály nem zárja ki.
    Az adatvédelemnek nem célja, hogy több adatbázist kreáljunk, mint amennyire szükségünk van.
    Azt kellene megvizsgálni, hogy az adatbázis, amelyből számláznak, valóban számviteli szempontból releváns adatbázis-e vagy sem. Ha az e-mail cím nem kerül rá a számlára, akkor az sem lesz számviteli bizonylaton szereplő adat. Elképzelhetőnek tartom így, hogy törölhető az illető összes adata az elektronikus adatbázisból.
    De ha nem, akkor elegendő a hozzájáruló nyilatkozat dokumentálására vonatkozó adatokat (pl. check box jelölés, dátum, időpont, IP, e-mail cím) törölni.

  • Vojtkó Péter szerint:

    Tisztelt Szakértő Úr!

    Elöljáróban is köszönöm, hogy megadta e Blog címét, máris nagyon sok hasznos információt szerezhettem itt.
    Engedje meg, hogy itt a Blogban feltegyek egy profán kérdést (hisz szerintem mindenkit az izgat, hogy mit és hogyan lehet, és meggyőződésem, hogy aki itt van, annak mind tiszteséges a szándéka). Tehát a minap kaptam egy levelet, az alábbiak szerin:

    „Tisztelt Kolléga!

    Engedje meg, hogy ezúton kívánjunk Önnek és kedves családjának Békés Karácsonyt, és sikerekben gazdag Boldog Új Esztendőt!

    név
    titulus
    honlapcím
    e-mailcím
    tel

    Jelen üzenet nem tartalmaz kötelezettségvállalásokat, a benne található információk bizalmasak, azokat kizárólag a címzett használhatja fel. Felhívjuk figyelmét, hogy a nem önnek címzett elektronikus levél jogosulatlan felhasználása, másolása, terjesztése vagy a tartalmával való visszaélés törvénytelennek minősülhet és szigorúan tilos. Amennyiben nem Ön ennek az üzenetnek a címzettje, kérjük azonnal értesítse a feladót és az üzenetet törölje a rendszeréből. Köszönjük együttműködését!”

    A végén volt még egy cégnév és egy logó is, de én azokat elhagynám, mivel egy portál adminisztrátoraként küldeném ki a levelet, ja és én konkrét személyeknek küldeném ki, akiknek a címe az Interneten hozzáférhető (ez egy szakmailag, viszonylag zárt kör, aminek én is a tagja vagyok).
    Kérdés: Ez így rendben van? Ehhez hasonló küldhető céges és magán címre is (amiket szinte lehetetlen szétválasztani)?

    Válaszát előre is köszöm, mindannyiunk nevében.

    Üdvözlettel: Vojtkó PÉter

  • Kedves Péter!

    Köszönöm kérdését.
    Ha a reklámtörvényt nézzük, a karácsonyi üdvözlet reklámüzenet minősül, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a többi reklámra.

    A személyes adatok karácsonyi üdvözlés céljából történő felhasználása egy új adatkezelési cél, amelyhez az érintett hozzájárulására lenne szükség az adatvédelmi törvény szerint.

    Az megint más kérdés, hogy úgy gondolom, egy ilyen tartalmú üzenet nem ellentétes a jogi szabályozás szellemével, ha az felesleges reklámot nem tartalmaz.

    Másfelől pedig nem hiszem, hogy bárki is az üdvözlet miatt a hatósághoz fordulna, így tehát nagyon minimális az esély arra, hogy egy ilyen üdvözlő levél miatt bárki is szankciót alkalmazna.

  • K. Péter szerint:

    Üdvözlöm!

    Az lenne a kérdésem ha egy cég eltárolja az íp címem mint például az iwiw azzal mit tud kezdeni,
    illetve legális módszerekkel visszatudják-e keresni hogy honnan internetezek, vagy melyik előfizetés az enyém, a nevemet, cégnév stb…
    Ugyanezt kérdezném ha mondjuk céges előfizetésről jelentkezek be a munkahelyemen.
    (Ezek a kérdések csupán a személyes adataim féltése miatt merültek fel nem volt eddig még semmi incidensem az említett közösségi lappal nem tapasztaltam hogy visszaéltek volna az adataimmal csak elég sok ilyen oldalon regisztrálva vagyok és nem tudom hogy mi az ami engem véd az esetleges visszaélések ellen pl.: egy társkereső oldalon elég kellemetlen lenne)

    Tehát a konkrét kérdésem az ha a munkahelyemen írok egy levelet egy közösségi oldalon valakinek, akkor
    Mondjuk az az illető kérheti-e az oldal üzemeltetőjét hogy adja ki a cég nevét ahonnan internetezek, vagy az otthoni címem ha éppen onnan.

    Valamint ha kilépek az adott oldalról tehát kiregisztrálok akkor az ip címemet utána kiadhatják-e mert elvileg akkor már nem is vagyok tag és nincs joguk.

    Persze az említett levél nem tartalmaz semmilyen jogsértő dolgot tehát nem történik semmilyen kár a levél fogadója részére. Csak mondjuk ő kíváncsi lenne rám.
    Tehát ip cím és ilyesmi adat biztonságban van-e ?

    Előre is köszönöm választ.

  • Kedves Péter!

    Az iwiw bár valószínűleg rögzíti az IP címet, de nem tudja megnézni, hogy az az IP cím mely előfizetőhöz tartozik.
    Amennyiben az Ön cégének azonban dedikált IP címe van, amelyhez pl. cégnév.hu típusú hosztnév tartozik, akkor az üzemeltető elvben megtudhatja, mely cégtől veszik igénybe a szolgáltatást.

    Ha még tudja is az IP címet, és a cégnevet, akkor sem adhatja ezt ki sem más felhasználónak, sem más cégnek, és hatóságoknak is csak a törvényi feltételek fennállása esetén.

  • K. Péter szerint:

    Üdvözlöm ismét!

    Köszönöm a választ.

    Az lenne a kérdésem még hogy a dedikált ip címet honnan tudom hogy az-e.

    A céges router beállításaiban az van beírva hogy host name : semmi, üres a mező.

    Vagy nem itt kell megnézni?

    Illetve a saját céges ip címünket beírtam egy webes keresőbe és csak annyit írt hogy budapest.

    Ha signózott lenne akkor kiírta volna a nevet is?

    Válaszát előre is köszönöm.

  • Kedves Péter!

    Ezekre a technikai kérdésekre is van pár ötletem, de mivel nem az én szakterületem, rádásul az Önök rendszerét sem ismerem, inkább nem tippelgetnék.

  • K. Péter szerint:

    Rendben.

    Már csak annyi a kérdésem hogy mi a helyzet ha kiregisztrálok az oldalról.

    Akkor a fotókat felhasználhatják vagy az általam beírt adatokat, íp címet.

    Tehát ez az ő tulajdonukban marad vagy nem.

    Üdv Péter.
    Köszönöm előre is

  • Minden személyes adatot törölniük kell a jogviszony megszűnésekor, ha már nincs semmi függő ügy.

  • K. Péter szerint:

    Tehát az ip cimet is. Köszönöm a választ.

  • V. Péter szerint:

    Tisztelt Szakértő Úr!

    Pár értelmezési kérdésben szeretném a véleményét kikérni, a tisztább látás végett, a vonatkozó reklám – ill. adatvédelmi törvénnyel kapcsolatosan:

    1./ Tudom, hogy formálisan egy egyéni vállalkozó természetes személy. Véleménye szerint, a törvényalkotó, miért diszkriminálja, ezt a vállalkozási formát (holott más kérdésekben vele egyenlő feltételeket biztosít neki, pl.: adózás), az un. cégekkel szemben, amikor is, az előbbitől megvonja azt a „lehetőséget”, hogy kéretlen reklámleveleket kaphasson? Nem kellene-e itt inkább, a privát szféra és az üzleti szféra közé tenni a választóvonalat?

    2./ Az e-mail címek kialakulásának esetlegességéből törvényes következtetésre jutni, szerény véleményem szerint a felszín kapirgálása. Ki határozza meg, hogy ki képviseli a vállaltot e tekintetben, a vezérigazgató, a kapcsolattartásra kijelölt személy, avagy pl.: egy felelős alkalmazott? Az info@cégnév -re v. admin@domain -ra küldött levél is, végül is egy felelős magánszemélynél landol (pláne, ha tudom is, hogy ki ő). Véleménye szerint, nem a két törvény koherencia problémájáról van itt szó?

    3./ Ha egy szakmagyakorlónak, a neki – kötelezően – szükséges szakmai továbbképzési lehetőségekről küldök egy tájékoztatót (egyébként, számára non profit jelleggel), az véleménye szerint reklámnak minősül? Illetve megtehetem-e ezt a személyiségi jogainak megsértése nélkül, vagy mondjak le az eléréséről (ami lehet, hogy az ő érdekeivel is ellentétes)?

    Válaszait előre is köszönöm: V.P.

  • Kedves Péter!

    1. Az egyéni vállalkozót más tekintetben is jobban védi a jogalkotó, hiszen egy konkrét természetes személyről van szó. A vállalkozás adatai egy személy, vagy család adatai is egyben. Pl.: az egyéni vállalkozók éves árbevételei nem nyilvánosak, a cégekkel ellentétben.

    2. Én speciel nem vagyok annak sem a pártján, hogy a spamelés tekintetében külön kellene választani a természetes vagy jogi személyeket. Egyrészt felhasználói oldalról szinte mindegy, hogy cégként kapom a kihagyhatatlan ajánlatokat, vagy magánszemélyként, ha úgyis magánszemélyként nyitom ki az e-mailt. Másfelelől a cégeknek ugyanúgy bosszúságot okoz a spamekkel való foglalkozás, az ellenük védekezés. Harmadrészt pedig értelmezési problémákat okoz, és a spamek számát növeli.

    3. Első látásra ez is reklám. De természetesen csak a konkrét tartalom ismeretében lehet megalapozott véleményt adni.

    Üdv:
    KZ

  • Zsótér B. szerint:

    Kedves Szakértő!

    Az én kérdésem a hozzájárulásra vonatkozna. Ezt milyen formában kell kérni? Küldünk emailt a vezetéknév.keresztnév@cégnév.hu-ra, hogy hozzájárul-e egy ajánlatokat tartalmazó hírlevélre? Majd ha beleegyező választ kapunk, akkor utána küldhetőek a hírlevelek? Vagy még a levél megnyitása előtt kell felugrania egy ablaknak, hogy hozzájárul-e a hírlevélhez? Sajnos nem világos számunkra, hogy ezt milyen formában kell kérni, illetve tárolni a beleegyező hozzájárulásokat.

    Emellett egy olyan kérdésem lenne, hogy a hírlevél (ami pl heti rendszerességel van kiküldve) illetve a direkt ajánlat (ami konkrét akcióra vonatkozik, de nem rendszeres, alkalomszerű) között van-e valamilyen különbség a szabályozást illetően? Itt is mindkét esetben szükséges hozzájárulás?

    Segítségét előre is köszönöm!

  • Tisztelt Zsótér B!

    A jogszabály elektronikus hirdetésnek minősíti a hozzájárulást kérő e-mailt is, tehát előzetes hozzájárulás nélkül az sem küldhető jogszerűen.
    Ugyan van olyan álláspont, amely a @cégnév.hu e-mail címet céges e-mail címnek minősíti, így korlátlanul lehetővé teszi az e-mail küldést, de én ezt az álláspontot nem osztom. A vezetéknév.keresztnév@cégnév.hu e-mail cím az természetes személyhez kapcsolódó e-mail cím, így csak az erre irányuló előzetes hozzájárulással lehet reklámot küldeni részére.

    Tehát marad a webes, személyes, postai stb. hozzájárulás kérés.

    A hírlevél és a direkt ajánlat ugyanúgy reklámnak minősül a reklámtörvény elég tág gazdasági reklám definíciója alapján.
    Így tehát mindkét fajtához hozzájárulás szükséges.

  • Zsótér B. szerint:

    Kedves Szakértő!
    Szeretnénk kiküldeni bemutatkozó emailt néhány cégnek. Ezek a cégek, egy Baudata nevű építőipari projektadatbázisban szerepelnek. Az adatbázis használatához van jogosultságunk. Ebben az esetben is szükséges hozzájárulás? A bemutatkozó levél nem számít hirdetésnek? Illetve az adatbázisban nyilvánosan feltüntetett emailcímekhez nem kell hozzájárulás? A bemutatkozó levélünk tartalma: a cég rövid bemutatása, mivel foglalkozunk, referencia, elérhetőség.
    Válaszát előre is köszönöm!

  • Hajni szerint:

    Tisztelt Szakértő Úr!

    A következő lenne a kérdésem. Ha előzetes telefonon felhívom az ügyfelet röviden tájékoztatom, hogy milyen termékkel kapcsolatban szeretnék emailt küldeni és szóbeli beleegyezést kérek az email elküldésére az elegendő, vagy mindenképpen írásos beleegyezés kell. Amennyiben az ügyfél telefonon keresztül beleegyezését adta milyen módon lehet azt bizonyítani.

  • Kedves Hajni!

    Ha a marketing célú telefonhívás jogszerű, akkor a szóbeli hozzájárulás is érvényes lesz.
    Alapvetően két módot szoktam ajánlani a hozzájárulás bizonyítására:
    1. hangfelvétel készítés – persze hozzájárulással
    2. a telefonbeszélgetés scriptje, híváslita, operátor, a hívott fél válasza a hozzájárulást kérő kérdéssel, dátum, időpont tartalommal készített jegyzőkönyv

  • Hajni szerint:

    Tisztelt Szakértő Úr!

    Válaszát nagyon köszönöm. Még néhány kérdésem lenne ezzel a témával kapcsolatban. A marketing célú telefonhívás mikor jogszerű,mikor jogszerűtlen és a telefonhívás scriptje mit jelent jelen esetben. Ez egy általam készített jegyzőkönyv a hívásról ami a fentieket tartalmazza vagy esetleg ennek van formai követelménye. Segítségét előre is nagyon köszönöm!

  • Kedves Hajni!

    A telemarketinges megkeresésről a https://www.adatvedelmiszakerto.hu/2009/08/telemarketingre-vonatkozo-torvenyi-valtozasok/ címen olvashatja írásomat.
    A script annyit jelent, hogy a tervezett beszélgetés előzetesen leírásra kerül. Itt le kell fektetni, hogy pontosan miként kérik el a hozzájárulást.
    A jegyzőkönyvnek formai követelménye nincs, egy a fontos, meggőzze a hatóságot, bíróságot.

  • Zsuzsanna szerint:

    Tisztelt Kulcsár úr!

    Az aktuális törvény értelmében továbbra is csak az info@cégnév.hu-ra küldhető hírlevél? A név@cégnév.hu-ra pedig előzetes hozzájárulást követően? Illetve utóbbihoz az adatvédelmi bejelentési kötelezettség is kapcsolódik.

    Így van?

    Köszönettel:
    Takács Zsuzsanna

  • Kedves Zsuzsanna!

    Egyetértek az Ön által leírtakkal.

 

Vélemény, hozzászólás?

 
Read previous post:
bluetooth reklám

A következő kérdést kaptam: A Bluetooth útján küldött reklámmal kapcsolatban kérdezek Öntől,mint a téma szakértőjétől. Az ilyen reklámokat továbbító készülékeknek...

Close