bluetooth reklám
A következő kérdést kaptam:
A Bluetooth útján küldött reklámmal kapcsolatban kérdezek Öntől,mint a téma szakértőjétől.
Az ilyen reklámokat továbbító készülékeknek külföldön nagy keletje van.
Nálunk is elkezdődött a forgalmazás, és mint szolgáltatást is meg lehet rendelni.
A hatályos jogszabály tudomásom szerint tiltja ezt a reklámfajtát.
Mi az igazság?
A bluetooth marketing készülékek forgalmazói arra hivatkoznak,hogy nem kéretlen hirdetésről van szó, mert a mobil telefonra érkezett hirdetés mindig azzal kezdődik hogy fogadja-e a hirdetést,tehát a készülék tulajdonosa eldöntheti hogy megnyitja-e az üzenetet, a másik hivatkozásuk, hogy a fogyasztóvédelem is foglalkozott már az üggyel és nem találtak problémát.
Válaszát várom
A bluetooth reklám a Grt. és az Eker. tv. hatálya alá tartozó reklám, amelyhez az érintett előzetes, olyan hozzájáruló nyilatkozata szükséges, amely tartalmazza a címzett nevét is.
Ez csak a szolgáltatókkal való összefogás útján szerezhető meg.
Az ügyben hatáskörrel a Nemzeti Hírközlési Hatóság rendelkezik, az NFH lehet, hogy nem kifogásolná, de az NHH igen.
Az e-mailnél is eldöntheti a felhasználó, hogy kinyitja-e a levelet, így az az érvelés nem helytálló, hogy a mobil tulajdonos eldöntheti, fogadja-e az üzenetet, vagy sem.
Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.
Egyébként ki az aki állandóan bekapcsolva hagyja a bleutooth-ot?
Ez a marketing eszköz csak a marketingesek agyszüleménye, nem érzem életképesnek.
Ha egy forgalmas helyen, vagy bevásárlóközponban próbálkozom, azért 10 feletti bekapcsolt telefont látok.
Való igaz, ez nem sok.
A „szolgáltató” pontosan kit jelent? Mert a hírközlési szolgáltatót nem kellene belekeverni a képbe, a bluetooth-os reklámküldés független az általa nyújtott szolgáltatástól.
Amiért viszont szerintem tuti bukó a bluetooth-os reklám, az maga a koncepció, ugyanis az előzetes engedélykérést az Ekertv. egyenértékűnek tekinti az elektronikus hirdetéssel (Ekertv. 14. § (2) bek.).
Az NHH képviselője egy konferencián vetette fel, hogy a mobilszolgáltatóknak kellene összefogniuk, és felvállalni a hozzájárulások beszerzését.
Az jogilag járható út (mégha ma ez eléggé elképzelhetetlen is), hogy a mobilszolgáltatók a szerződés megkötésekor kérjenek hozzájárulást.
Az előzetes engedélykérés csak az elektronikus csatornákon tiltott, tehát bluetooth (vagy akár e-mail, SMS, fax) útján nem lehet engedélyt kérni.
Úgy vélem, hogy a T. adatvédelmi szakértő annak tudatában adta válaszát, hogy magát a technológiát nem ismeri.
Ugyanis a Bluetooth reklám nem csatlakozik a szolgáltatók hálózatára, így értelmét veszti azon érvelése, miszerint a szolgáltatóktól kell engedélyt kérni. Ezek a reklámok a telefonokkal közvetlen kommunikáció útján kerülnek a küldő féltől a fogadó félig. A bluetooth egy nyílt kapcsolat, nem tartalmaz semmilyen személyes adatot.
Egy másik hozzászóló írja, hogy plázákban sok telefont talál nyitva.
Való igaz, sőt még annál is többet találna ha a saját telefonja adó és vevő egysége olyan erőteljes lenne, mint amilyen a nagy hatótávolságú (és lényegesen nyereségesebb antennákkal és áramkörökkel szerelt) célkészülékeket jellemzi.
Egy nyílvános helyen a saját mobiltelefonom Bluetoothjával képes vagyok keresni a 10 méteren belül levő Bluetooth telefonokat. Ezeknek a telefonoknak az egyedi neve (melyet a tulajdonosa szabadon ad meg) megjelenik a telefonomon pár másodperc alatt. Máris sértettem a jogszabályokat, mert személyes adatok után kutattam. Ezután csatlakozási kérelmet is tudok küldeni. Ha a T. szakértő által állítottak fednék a teljes valóságot, akkor már ez a cselekmény megvalósítaná azt a jogellenes cselekményt, mely szerint kísérletet tettem arra, hogy valakinek (aki ezt nem kérte, és erre előzetese nem adott írásban engedélyt) a személyes tulajdonát képező telefonjával adatáramlási kísérletet próbáltam létrehozni.
Továbbmegyek: számos telefon képes arra, hogy egy másik telefonra mindenféle előzetes értesítés nélkül egy szöveges üzenetet jelenítsen meg (ez maga a bluetooth üzenet). Néhányan viccelődni szoktak ezzel, és nyilvános helyen – többnyire fiúk a lányoknak (telefon elnevezéséből következően pld. „andrea nokia” )- pajzán üzenetet küldenek, pld. „itt ülök egy másik asztalnál, fekete kabátban, és szívesen megismernélek”.
Szóval a kérdés ennél sokkal összetettebb, semmint hogy egy kalap alá vegyük olyan kéretlen reklámokkal, melyeket a NYÍLVÁNOS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZATOKRA CSATLAKOZÁS ÚTJÁN JUTTATUNK EL MÁS, A HÁLÓZATRA FELCSATLAKOZOTT SZEMÉLYEKNEK, az előzetes hozzájárulás útján…
Tisztelettel: egy másik szakértő
Tisztelt Verosoft!
A technológiát ismerem. A szolgáltatókkal való kapcsolat a következőképp működőképes:
Az előfizető, a szerződés megkötésekor vagy később hozzájárulást ad a bluetooth reklám fogadására.
A szolgáltatók nyilvántartják azon telefonok azonosítóját, amelyek tulajdonosai hozzájárultak a bluetooth reklám fogadásához.
Amikor a helyi bluetooth reklám szolgáltató hatókörében érzékel egy bekapcsolt bluetooth funkcióval rendelkező telefont, lekéri a szolgáltató adatbázisából, hogy rendelkezik-e hozzájárulással. Ha igen, küldi a reklámot.
A leírt eljárást való igaz, hogy nem valószínű, hogy a szolgáltatók megvalósítanák, de jogilag és technikailag megvalósítható.
A másik problémakörre:
Ne keverjük össze a reklámtörvény hatálya alá tartozó gazdasági reklámok küldését az egyéb kapcsolatfelvétellel.
Míg – szerencsére – nincs jogszabály, amely tiltaná, hogy bárki magán céllal kapcsolatot létesítsen egy másik magánszeméllyel, akár távközlési eszköz segítségével, addig a reklámozás erősen szabályozott.
A reklám küldéséhez ugyanis az érintett előzetes hozzájárulása szükséges, amely hozzájáruló nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozatot tevő nevét is. A nyilatkozat és név azonban nem kérhető el elektronikus úton. Nem tartom életszerűnek, hogy a plázák bejáratánál a telefonból nehezen kinyerhető bluetooth azonosítókat és neveket kérjenek a hoszteszlányok, hogy küldhető legyen a bluetooth reklám.
T. Szakértő
Köszönöm válaszát.
El kívánom mondani, hogy Európa több tagállamában (pld. Anglia) rendkívül nagy sikerrel fut ez a szolgáltatás, és mivel még mindenki csak a fejét vakarja hogy mit is lehetne vagy kellene tenni, ezért én úgy gondolom hogy 100% legális ez a folyamat, mindenféle tortúra nélkül.
Ezeket a hozzájárulásos tortúrákat azért találják ki, mert bizonyos hivataloknak az a dolga hogy valamivel elüsse az idejét, és próbál kapálózni.
Azonban itt már kialakult piacokról van szó, tehát szóba sem jöhet az, hogy egyszercsak valaki kitalálja hogy ez nem jó így és majd ő megmondja hogy hogyan kellene csinálni.
Meglévő piachoz kénytelen lesz igazodni az a döntéshozó (jogalkozó) brigád, aki majd egyszer eljut arra a szintre, hogy döntést tud hozni.
Egyébként a SPAM törvény is létezik évek óta, ezzel szemben naponta minimum 100 reklámlevelet kapok.
Tehát ha lenne is rá törvény, akkor is mindenki magasról le…ná.
még egy mondatára reflektálnék:
„Az előfizető, a szerződés megkötésekor vagy később hozzájárulást ad a bluetooth reklám fogadására.
A szolgáltatók nyilvántartják azon telefonok azonosítóját, amelyek tulajdonosai hozzájárultak a bluetooth reklám fogadásához.”
Ön téved, mivel a Bluetooth üzenetek nem tartoznak semmilyen hálózathoz, sem szolgáltatáshoz, sem SIM kártyához,.
A bluetooth üzenetk a telefonkészülékekhez tartoznak kizárólag, lényegében SIM kártya nélkül is tudok bluetooth üzenetet küldeni egy telefonra. Telefonkészüléket pedig mint ismeretes nem névre és nem szerződéssel vásárol valaki, de az is ismeretes hogy a használt telefon piacon akkora a mozgás, hogy még ha szeretnék sem tudnák nyomon követni egy IMEI szám alapján, hogy éppen ki az aki használja a telefont.
Mert ahogy Ön leírta, az alapján ha én a mobilomat eladom (SIM nélkül), akkor ezt jelenteni kellene a szolgáltatónak, és a készülék sorsát átírással követni, mint mondjuk a gépjárműveknél.
Ez pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem így megy.
Tisztelettel.Vero
Magyarországon 20 TESCO áruházban, áruházanként 15-30 ilyen berendezés (összesen legalább 500) működik, és akkor még nem mondtunk semmit ki a piac egyéb szereplőivel kapcsolatban.
Ezek a berendezések semmilyen központi lekérési folyamatban nem vesznek részt, minden vásárlónak aki megközelíti a kasszákat, elküldik a „kéretlen” reklámokat.
Csakhogy van egy olyan dolog is, hogy amennyiben egy személy belép egy üzlettérbe, onnantól jogilag már üzleti kapcsolatban áll az áruházzal, és ebben az esetben ki szabályozhatná be azt, hogy a TESCO mégis miféle reklámajánlatokat tehet a betérő vásárlóinak, akik a jog szerint már üzleti viszonyt létesitettek a küszöb átlépésével…?
Tisztelt Vero!
Ön egyik hozzászólásában azt írja, hogy a jogalkotónak igazodnia kellene az európai gyakorlathoz (egyetértek). Nyilván ezt azért írja, mert a mai jogi környezetben nem lehet legálisan bluetooth reklámot küldeni, hozzájárulás nélkül. Ez nem Anglia, itthon a magyar törvényeket kell alkalmazni.
Én egy szóval nem írtam, hogy SIM kártyához, szolgáltatói hálózathoz kapcsolódna a bluetooth reklám. Egy feltételezett helyzetre vonatkozó adatvédelmi véleményt ismertettem, miszerint kezelhető lenne a bluetooth azonosító a szolgáltatók által.
Senki nem mondta, hogy ez egy életképes dolog, sőt én magam is írtam, hogy ez az eljárás nem valószínű, hogy életképes.
A TESCO gyakorlatát nem véleményezném, majd ha a TESCO erre felkér, akkor megteszem.
Egyébként látom, hogy Önt bosszantja ez a helyzet, hogy nem lehet jogszerűen bluetooth reklámot küldeni. Én sem örülök neki, de nem én hoztam a törvényt 🙂
Részemről nem folytatom a meddővé vált beszélgetést.
Tisztelt szakértő
Nem érzem meddőnek az eszmecserét, mégha néhol szembe is szálltam a véleményével. Hozzáteszem nem unatkozó nyugdíjas vagyok, és nem egy folyton kötekedő ember (magam sem szeretem az ilyet). Nem is tudálékoskodom, és nem is itt töltöm az időmet az interneten.
Eképpen kérem olvassa még el az alábbiakat:
A mai este folyamán egy PANNON GSM (2009.12.10), és egy VODAFONE (2009.09.27) dátumozású szerződést vettem elő, a sajátjaimat, frissek – pár hetesek.
TÜZETESEN néztem át, az összes kisbetűs (2-3-4 oldalnyi) részt is, ám sehol nem találok Bluetooth reklámüzenet fogadásáról szóló részt, nemcsak „beikszelhető” rublikában, hanem az ÁSZF részben sem.
Felmentem a két szolgáltató oldalára is, és a keresőmezőkbe beírtam többféle szinonímával a tárgyban szereplő szavakat és szópárosokat, és semmilyen találatot nem adtak.
Mivel most ráértem, még fel is hívtam a VODAFONE ügyfélszolgálatát, és megkérdeztem hogy van-e ilyen opció a szerződéseken. Hosszas várakozás után (nyílván nincsenek felkészülve ilyen kérdésekre), azt a választ kaptam, hogy NINCS….
Megkérdeztem, hogy a telefonkészülékekről szóló adás-vételi szerződéseken van-e ilyen, közölték (13 perc várakozás után), hogy NINCS…
EU:
Information Commissioner’s Office (ICO) állásfoglalása szerint a Bluetooth reklám nem minősül SPAM-nek, mivel nem csatlakozik nyilvános – elektronikus – hírközlő hálózatra, mint pld. az Internet vagy a mobilszolgáltatók hálózata.
Álláspontjuk szerint, aki nyitott bluetooth kapcsolattal jár-kel, az hallgatólagosan elfogadta, hogy – mivel a technológia ezt lehetővé teszi – kapcsolatot keressen vele bárki, aki a közelében bluetooth eszközzel tartózkodik.
„OPT-IN”: jelentése: előzetes hozzájárulás szükséges egy reklám fogadásához. Mivel a Bluetooth reklámok fogadására nem lehet ilyen nyilatkozatot tenni egy mobiltelefon megvásárlásakor, (mert ez IMEI azonosítóhoz kötött lenne), ezért ez egy jogi kettősség !
Kedves Mátyás!
Igen, többféle álláspont létezik.
Az ICO joghatsága nem terjed ki Magyarországra, így jelenleg a magyar NHH álláspontja a legrelevánsabb.
Természetesen a végső szót egy magyar bíróság tudja kimondani az üggyel kapcsolatosan.
tisztelt szakértő !
érdeklődnék, hogy ezen az oldalon olvashatóak szerint, hogy lehetséges hogy óriási rendezvényeken, áruházakban és eseményeken, koncerteken, kint és bent – sikerrel üzemel a bluetooth reklám. A cikk szerint maga a rendőrség is előfizetője volt egyik másik kampánynak. A cikk kiemeli, hogy a hírközlési hatóság nem tekinti kéretlennek a bt reklámot.
http://www.kreativ.hu/cikk.php?nl=2594&id=22461&aai=0&s=0
Akkor a gyakorlatban nagyon megy ez a dolog, de elméletben itt vitáznak Önnel erről ?
Tisztelt mandarin!
Az Ön által hivatkozott cikk 2008 szeptemberi keltezésű, és az új reklámtörvény hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó bluetooth reklámokkal foglalkozik.
Az NHH álláspontja szerint a bluetooth reklám a reklámtörvény hatálya alá tartozó reklám. Míg a korábbi jogi környezetben valóban be lehetett szerezni a hozzájárulást oly módon, hogy feltűnő módon tájékoztatták az arra mászkálókat a bluetooth reklámról, és ha valaki ennek tudatában engedélyezte a reklámot, az kifejezett hozzájárulásnak volt tekinthető, addig az új reklámtörvény előírja, hogy a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozatot tevő személy nevét. Ez pedig nem áll a hirdető rendelkezésére, ezért lesz jogellenes a reklám.
Hogy ezzel a szabályozással egyet kell-e érteni vagy sem, az megint más kérdés, de a hatályos törvény gátja a bluetooth reklám elterjedésének, nem csak elméleti, de gyakorlati szinten is.
A TESCO áruházakban mindenhol illegális ? Mert a mai napig minden alkalommal kapom ott, sőt nem is a TESCO sajátját, hanem mindenféle mást. MErt akkor kérek kártérítést tőlük.
tehát illegális a TESCO 20 áruházában az összes kasszánál küldött reklám ?
Kedves Szakértő
Ezek szerint a már említett (összes) TESCo áruház (összes) kijáratánál (kasszánál) illegális készülékek vannak. Feljelenthetem őket ?
Még egy kérdés: nhh.hu oldalon 1 találat van a bluetooth szóra, az meg egy használati utasítás elmaradása. Hol találom a pontos állásfoglalást ? Azt olvastam hogy 2007 ben (pont a TESCO) miatt eljárást indított az NHH, és ott azt írják, hogy az eljárás eredménye a későbbiekre is döntő lesz más ügyekben.
Kérdés: hol van a 2007-es eljárás eredménye így 3 év elteltével ?
Az NHH természetsen emailemre nem válaszol – mint általában a magyar cégek és hatóságok.
http://www.mfor.hu/cikkek/Bluetooth_reklam_miatt_inditott_eljarast_a_hirkozlesi_hatosag.html
Tisztelt mandarin!
Ahogy fentebb írtam, nem véleményezném a TESCO gyakorlatát.
Az NHH képviseletére sem én vagyok az illetékes.
A fent leírtak alapján Verosoft áll a helyzet magaslatán, és ez az eszement ötlet, hogy a mobilszolgáltatóknál szerződéskötéskor kellenen nyilatkozni.
Ez vicc!! Én nyilatkozom, majd 2 nap múlva eladom a mobilom, és az új tulaj egyfolytában kapja az üzeneteket, de nem is ez a baj.
Az adatvédelmi szakértő nem ismeri a Bluetoothot, sem az eszközt!
Honnan, milyen adatbázisból kéri le a mac adresst, egy pillanat alatt, hogy küldhat, vagy sem, és azt az adatbázist ki tartja naprakészen??
Veszett ötlet Tisztelt Adatvédelmi Szakértő????
Üdv: Tutyimutyi
Tisztelt Tutyimutyi!
Érdemes elolvasni, mi volt a véleményem, és akkor rájön, hogy nem az én ötletem, amit Ön nekem tulajdonít, és arra is rájön, hogy nem ebben az irányban látom a probléma megoldását…
Tisztelt Szakértő!
Mivel a legutóbbi hozzászólás óta eltelt pár hónap úgy gondolom, hogy megkérdezem, változott-e a szabályozás bloetooth reklám ügyben?
Illetve jól értem, hogy ha van egy cég, aki bluetooth-on keresztül üzeneteket/reklámokat küldd ki számára ismeretlen (épp arrajáró) személyek mobiltelefonjára, akkor ez büntethető, mivel jogszabály ellenes?
Annak ellenére, hogy általában, a bluetooth kapcsolat kiépítésekor a telefon tulajdonosának el kell fogania a felkérést? Azaz elfogadja a kapcsolatot, ezáltal a kapcsolat kiépítése után kapott üzenetet.
Kérem e-mail-ben is válaszoljon, hogy a válaszát biztos megkapjam.
Köszönettel:
Tom
Tisztelt Tom!
A szabályozás nem változott, ismereteim szerint a hatósági álláspont sem.
Igen jól érti a jelenlegi szabályozást.