Idén nyártól viszonylag könnyű a jogszabályoknak megfelelni e tekintetben. A http://www.adatvedelmiszakerto.hu/2011/07/uj-torveny-a-tarsashazak-bekamerazasarol/ címen elérhető írásomban részletesen informálódhat a társasházi kamerázásról.

Az egyik ismerősöm kamerákat szeretne szereltetni egy társasház utcai oldalára. A kamerák a bejáratot, illetve az ablakokat és az utcai frontot figyelnék, mivel sok a betörés és a graffitizés a környéken. Vajon felszereltetheti-e az eszközöket? A rendszer digitális rögzítőn tárolná a felvételeket.

Köszönöm előre is válaszát,

Tisztelettel

Kuczi Zsolt

Első körben érdemes lenne feltérképezni az adatmozgás láncolatát. Az alapítvány kitől kapta, stb. egészen az eredeti forrásig.

Ezen adatok ismeretében lehet eldönteni, hogy jogszerű volt-e az adatkezelés vagy sem.

Ön az Avtv. 12. §-a alapján jogosult a személyes adatainak kezeléséről tájékoztatást kérni, így megkérdezheti kitől kapta, és aki továbbította a másik cégnek, meg jogszabályra hivatkozva tette ezt.

Ha vannak konkrét adatok, privát e-mailben tudok segíteni.

A napokban kaptam egy alapítványtól levelet személyre szólóan, hogy támogassam őket.
A levélben azt tüntették fel röviden, hogy: adataim nyilvánosan lekérdezhető adatbázisból de adatkezelésre jogosult – tehát teljesen jogszerű – cégtől szerezték. Kértem tájékoztatást, hogy ezt hogyan értik. Azt a választ kaptam, hogy egy bizonyos másik cégtől. Míg a másik cég továbbította, hogy ő meg egy másik cégtől. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e hogy cégek egymás közt adnak-vesznek adatokat? Másik kérdésem pedig az, hogy jól gondolom-e mivel az alapítvány és az akitől ő szerezte az adataimat semmilyen kapcsolatom nem volt, így jogosultságuk sem volt felhasználni az adataimat? Mit lehet ilyenkor tenni? Mert az egyszerű törlés engem nem elégít ki eléggé, ugyanis végig kell mennem egy sor cégen, hogy ő mégis honnan szedte az adatokat?

Előre is köszönöm válaszát.

Ha nincs részletes tájékoztatás az adatkezelés feltételeiről, akkor ez jogellenes adatkezelés lesz.
Ezen felül vizsgálni érdemes a célhoz kötöttség elvének való megfelelést. Első ránézésre ugyanis túl sok adatot kér el a terem.

Önnek mi a véleménye arról, ha egy fitness szolgáltató a szolgáltatás igénylésekor a személyes adatok (név, cím, telefonszám, E-mail cím, iratok száma /szem.ig., lakcímkártya/) mellett fényképet készít, valamint ujjlenyomatot vetet?
A szolgáltatási szerződésben azonban nyoma sincs, hogy miért gyűjti ezeket a különösen személyes adatokat, hova továbbítja és meddig tárolja?

Ön a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulhat, hiszen a jogellenes telemarketinggel a következő jogszabályokat is megsértették:

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény:

3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
8. § (1) Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt – pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással – akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén – az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Melléklet a 2008. évi XLVII. törvényhez
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
26. Telefonon, távmásolón (telefaxon), elektronikus levelezés, illetve azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz vagy más távközlő eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve amennyiben ez a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

Megsértette a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. §-át is:
6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

A telemarketinges cég megsértette az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 162. §-át is:

(2) Tilos közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából olyan előfizetővel kapcsolatot kezdeményezni, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen kapcsolatfelvételt fogadni.

Ezem felül ahogy Ön is írja, mivel a telefonszám személyes adat, az adatvédelmi törvény rendelkezéseit is sérti a hívás.

Az NFH eljárásán felül az adatvédelmi biztoshoz is fordulhat, továbbá személyiségi jogi pert indíthat bíróság előtt a cég ellen, a fenti jogszabályok és a Ptk. rendelkezéseinek megsértése miatt:

83. § (1) A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti.
84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
(2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.
(3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt.

Mit lehet tenni telemarketinges hívások ellen? A számom titkosított, nem járultam hozzá, hogy a mobilszolgáltatóm kiadja, és máshova sem regisztráltam vele, ahol publikussá tettem volna.
Úgy tudom, hogy a telefonszám személyes adat, és szeretném feljelenteni az engem zaklató telemarketinges cégeket. Van-e erre valami mód? Köszönöm a válaszát előre is.