A jogellenes adatkezelés következményei

A Reklámtörvény és a Büntető Törvénykönyv szigorítása kapcsán több ügyfelem is érdeklődött, a jelenlegi jogi környezetben milyen következményekkel kell számolnia annak, aki jogellenesen kezel személyes adatot, jogellenesen végez direkt marketing tevékenységet.

Az alábbiakban összefoglalom a szankciós lehetőségeket.
Rossz hír az adatkezelőknek, hogy egy kivételtől eltekintve minden eljárás párhuzamosan, egymás mellett is megindítható.

Az adatvédelmi biztos eljárása

Az adatvédelmi biztos jogellenes adatkezelés észlelése esetén illetve bejelentésre is vizsgálatot folytathat le, ahogy ezt tette tavaly 2115 esetben.

Az adatvédelmi biztos felszólíthatja az adatkezelőt a jogellenes adatkezelés megszüntetésére, melynek eredménytelensége esetén elrendelheti a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését,
megsemmisítését, megtilthatja az adatkezelést vagy adatfeldolgozást, és felfüggesztheti az adatok külföldre továbbítását. [Avtv. 25. §]

Gondoljunk bele, hogy a hosszú évek alatt összegyűjtött adatbázisunk törlése milyen kárt tud okozni cégünknek…

Az adatvédelmi biztos tájékoztathatja a nyilvánosságot eljárásáról, ami szintén az üzleti értéket csökkentő tényező lehet.

A bíróság eljárása

Az érintett jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. [Avtv. 17. §]

A bíróság az ügyben soron kívül jár el, ráadásul az eljárás illetékmentes. Az eljárásban a bizonyítási teher megfordul, azaz az adatkezelő köteles bizonyítani, hogy az adatokat jogszerűen kezeli.

A bíróság az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére, az automatizált egyedi döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a kért adat kiadására
kötelezi.

Csakúgy mint az adatvédelmi biztos, a bíróság is elrendelheti ítéletének nyilvánosságra hozatalát.

A bíróságtól az érintett kártérítést is követelhet. [Avtv. 18. §] A kártérítés mértéke a felmerült vagyoni és nem vagyoni károkhoz igazodik, ami akár sok millió összegre is rúghat.

Tekintettel arra, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog „személyhez fűződő jog”, a Polgári Törvénykönyv 84. §-a alapján az érintett fél a fentieken felül a következő igényeket is támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő
mivoltától megfosztását.

Büntetőeljárás

Míg az előzőekben felsorolt eljárások az adatot kezelő cég ellen folynak, addig a büntetőeljárás az egyéni felelősségre vonást célozza, tehát a szabályokat megsértő vezetőt illetve munkatársat vonják felelősségre.

A 2009. augusztus 9-én hatályba lépő Büntető Törvénykönyv módosítás után a következőképp néz ki a személyes adattal visszaélés bűncselekmény:

Btk. 177/A. §

(1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,

b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.

(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

Tehát nem szükséges most már az ún. jelentős érdeksérelmet bizonyítani, elegendő a bűncselekmény megállapításához az adatok jogtalan haszonszerzési célzatú jogellenes kezelése.

A Btk. értelmező rendelkezése szerint: Haszonszerzési célból elkövetettnek kell értékelni valamennyi olyan jellegű bűncselekményt, melynek célja bármilyen vagyoni előny megszerzése.

Összegezve az újonnan elfogadott rendelkezések szerint ha pl. nem megfelelő az adatkezeléshez való hozzájárulás, vagy az adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, esetleg más célra használják fel a személyes adatokat,
mint amire az érintett felhatalmazást adott, és ezt vagyoni előny szerzési célzattal teszi az adatkezelő, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint 2007-ben 2302 feljelentést tettek személyes adattal való visszaélés miatt, ebből az ügyészi szakban 2207 esetben megszüntették a nyomozást. 2008-ban jóval kevesebb, 262
feljelentés érkezett, de ezek közül 158 esetben megszűnt a nyomozás, 68 esetben pedig elutasították a feljelentést. Az elutasítások többsége a jelentős érdeksérelem hiánya miatt történt, ami ezután már nem feltételen elutasítási
ok. Egyébként önmagában a büntetőeljárás megindítása is kellően megalázó a gyanúsított számára, gondoljunk csak a fénykép készítésére és az ujjlenyomat vételére.

A Btk.-ban 2003 óta szerepel a visszaélés személyes adattal tényállása. Azóta összesen 18 esetben szabtak ki emiatt végrehajtandó szabadságvesztést, 51 esetben pedig felfüggesztettet kapott az elkövető. Ez a szám a szigorítás révén jelentősen nőni fog.

Szabálysértési eljárás

Bár egy nem sűrűn alkalmazott tényállásról van szó, a teljesség kedvéért ismertetem a szabályait.

A települési jegyző jogosult eljárni az adatvédelmi szabálysértés ügyében.

A szabálysértési rendelet vonatkozó része:

Szabs. r. 26. §

Aki

a) a technikai adatvédelem követelményeinek nem tesz eleget,

b) az érintettet a személyes adatok védelméhez, illetőleg a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogának gyakorlásában akadályozza,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Eljárások a reklámtörvény szabályainak megsértése esetére

Az elektronikus csatornákra (e-mail, SMS, MMS, fax, bluetooth) vonatkozó szabályok megsértése esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság kérelemre vagy hivatalból „kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos
felügyeleti eljárást” indít. [Eker. tv. 16/C. §]

A hatóság 500.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja a kéretlen hirdetéssel összefüggésben a reklámozót, a reklámszolgáltatót és a reklám közzétevőjét.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálhatja a telefonos és a postai direkt marketing szabályok megsértését.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény 47/C. §-a alapján 100 millió forintig terjedő bírságot alkalmazhat a hatóság.

E hatóságokon kívül bírósághoz is lehet fordulni a reklámtörvény szabályainak megsértése kapcsán, ahol kártérítést is lehet követelni.

Ha írásomat hasznosnak találta, iratkozzon fel hírlevelemre, hogy elsőkézből értesüljön egy új cikk megjelenéséről.

Ha kérdések merültek fel Önben, írjon!

Valamennyi hozzászólást az RSS 2.0 hírcsatornán lehet követni. Szóljon hozzá, vagy adjon a saját honlapjáról egy visszakövetést.

36 hozzászólás »

 
  • Angyal Béla szerint:

    Ez biztos egy újabb gazdaságélénkítő intézkedése a kormányunknak…

  • Cseh Balázs szerint:

    Először is hipp-hipp hurrá a blognak!

    Másodszor rögtön egy kérdés: van egy cég, http://www.faxhirdetes.com/ címen muzsikál, zalaegerszegi azt hiszem.

    Faxot küldenek összevadászott fax számokra. Kérdésem: bár eddig azt tudtam hogy faxra is él a reklámtörvény, most találtam egy érdekes “mutációt” az nhh honlapon:

    Az elektronikus hirdetésekre vonatkozó magyar jogi szabályozás szerint [2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) és 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.)] csak annak küldhető elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz (pl.: SMS, MMS, fax) útján elektronikus hirdetés, aki ehhez előzetesen, egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. A törvény 2008. szeptember 1. követően hatályos módosítása alapján ez a kritérium a természetes személyek esetében alkalmazandó.
    http://www.nhh.hu/?id=hir&cid=1279&mid=969&lang=hu

    Namost fax számra ezt most hogy kell érteni, hiszen kb. 99%-ban egy fax szám cégé, kevés ember tart már otthon szerintem…

  • Köszönöm a gratulációt :)

    Ahogy azt a blog bejegyzésben is írtam, nagyon nehéz azt megítélni, hogy ki természetes személy címzett, és ki nem.
    Valószínű, hogy a kiküldött faxok nagy része cég felé irányul, de ha csak egy címzettünk is természetes személy, akkor ugyanúgy elköveti a jogsértést a hirdető, illetve a hirdetés közzétevője.

    Emiatt én mindenképp csak opt-in listákra javaslok faxot küldeni.

  • felháborító szerint:

    Tisztelt Szakértő!

    Évek óta egy(“elmebeteg”)ember rombolja a legkülönbözőbb internetes portálokat:fajgyűlöletet kelt polgári fotókat lopkod iwiw és más közösségi honlapokról,majd azokat undorító módon átszerkeszti természetesen az arcot mindenütt meghagyva és névvel ellátva,több esetben címmel telefonszámmal,felteszi rengeteg honlapra,a legmocskosabb hozzászólásokkal felvértezve.Ez hihetetlen hogy ma egy Uniós Magyarországon nem tudnak tenni egy ilyen ember ellen.Hihetetlen és érthetetlen.
    Több helyre fordultunk már,még csak választ sem kaptunk mi ezt nem értjük van nálunk rendőrség,jogvédelem,bíróság?? Kihez forduljunk még?

    íme néhány példa frenetikus munkáiból.Szövegeket nem mellékelném tartalmuk miatt.

    undorító,felháborító,érthetetlen!
    Csatlós Tibor úr nevét be írva google mindenki olvashatja mit művel ez az ember!

    tisztelettel:Kovács Zsombor

  • Tisztelt Kovács Zsombor Úr!

    Köszönöm megkeresését.

    Először is megértését kérem, hogy az Ön által belinkelt fotókat kimoderáltam, de a jogsértő tartalomra nem szeretnék linket elhelyezni.

    Álláspontom szerint az Ön által leírtak megvalósítják a Btk. 179. §-a szerinti rágalmazás vétségét, továbbá a 177/A. §-a szerinti személyes adattal visszaélés bűncselekményt.

    Én egyértelműen a rendőrségen, illetve ügyészségen kezdeményezném a büntetőeljárás lefolytatását.

    Ezen felül a 2001. évi CVIII. törvény 10. § b) pontjára hivatkozva javaslom, hogy kérje a tárhelyszolgáltatóktól a jogsértő tartalom hozzáférhetővé tételének felfüggesztését. Javaslom, hogy emelje ki kérésében, hogy nem az információ törlését kéri, ugyanis ezt a hatóság be kérheti – azon felül, hogy Ön is nyilván lementi a feljelentéshez.

    Amint ismertté válik az elkövető kiléte, polgári peres úton kérheti az okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítését is.

    Bízom benne, hogy sikerül a bűncselekmény folytatását megakadályozni.

  • felháborító szerint:

    Tisztelt szakértő.

    Nagyon köszönöm gyors és megnyugtató válaszát.Mindenben követni fogom tanácsait.

    Tényleg rengeteg segítséget ad a honlapja és természetesen Ön mint szakértő.

    Sok sikert a további munkájához.

    Nagy tisztelettel: “felháborító”

  • László szerint:

    Tisztelt Szakértő!

    A következő kérdéssel fordulnék Önhöz.Egy ingyenes,”élményfotózás” elnevezésű rendezvény kapcsán egy papír alapú, személyesen kitöltendő űrlapot szeretnék összeállítani. Az elkészült képeket e-mailben küldenénk el mindenkinek. Az űrlapon a következő adatokat vennénk fel:
    név,lakcím,e-mail cím. Az e-mail cím ugye mindenképp fontos, mert mindenki a megadott címre kapná a fényképeket. Az e-mail címnél feltüntetjük,hogy:
    “„E-mail címem megadásával feliratkozom a hírlevél szolgáltatásra, továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy a feladó egyéb más marketing célú üzeneteket küldhessen részemre.”
    Természetesen a hírlevélen keresztül bármikor leiratkozhat az aki nem kíván tőlünk további leveleket kapni.Ezt is szeretnénk feltüntetni az űrlapon.

    Ha ezeket ebben a formában megvalósítjuk, megsértjük vele nemrégiben módosított aktuális jogszabályokat?
    Mindenképp szeretném a törvényes keretek betartásával összeállítani az űrlapot, ezért is fordultam Önhöz kérdésemmel.

    Válaszát előre is köszönöm!

  • Kedves László!

    Köszönöm kérdését.

    A relámtörvény szempontjából még a lakcím elkérése sem szükséges.

    Mivel az e-mail cím megadásának elsődlegescélja a fényképek elküldése, ezért az Ön által idézett szöveg és eljárás nem felel meg a “kifejezett”, “egyértelmű” hozzájárulásnak, hiszen ha valaki nem adja meg e-mail címét, nem kapja meg a fényképet sem.

    Szükséges lenne egy külön rubrika, amely mellett a hírlevélre, eDM küldéséhez való hozzájárulás szövege található meg, akár az Ön által idézett szöveg első három szavának mellőzésével: “Feliratkozom a hírlevél szolgáltatásra, továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy a feladó egyéb más marketing célú üzeneteket küldhessen részemre.”

    Ez így megfelel a Grt. elvárásainak.

  • Névtelen szerint:

    Tisztelt szakértő!

    Köszönöm a gyors és szakszerű válaszát!

  • g.baranyi37@freemail.hu szerint:

    tisztelet adatvédelmi szakértő úr én az al kéréselfordulok önhez mivelsajnos egy bank több.hoszú évekig tartot bárlistán jogtalanul. de mink kivizsgáltatuk az ügyet az adatvédelmi bisztos úrval.ompusman.és megálapitoták hogy jogtalanul tartotak bárlistán.hosszúévekig.de mink biróságra teszük a pert mivel nem volt erdménye a perenkivüli egyeségnek mindig kitérő válaszokat kabtunk és aszt szeretném megtudni hogy a biróság soronkivül menyi időben telik végzésel.és mikor kezdi a tárgyalást.szabályok szerint várom válaszát tiszteletel.gábor

  • Kedves Gábor!

    Sajnos a bíróságok nem túlzottan igyekeznek a határidőket betartani.
    Jó esély van rá, hogy évekig is elhúzódik egy ilyen per.

  • La Secunda szerint:

    Tisztelt Kulcsár úr!

    A személyes adattal való visszaéléssel kapcsolatban lenne pár kérdésem, melyek megválaszolása számomra csakis a saját álláspontom önmagam felé történő igazolását, a magam megnyugtatását szolgálná.

    Rágalmazás miatt feljelentést tesz valaki egy újságíró ellen (többször is). Természetesen ezen perek kimenetele jelen esetben nem kapcsolódik a kérdésemhez, azok még folyamatban vannak.

    A bíróság a feljelentéseket megküldi a feljelentettnek, csakúgy, mint az ügyekben hozott végzéseket.

    Ezeket az újságíró teljes egészében közzé teszi, nyilvánosságra hozza (tehát feljelentéseket, végzéseket egyaránt).

    1. Személyes adatnak, bűnügyi személyes adatnak minősülnek-e a feljelentésben, végzésben foglaltak? (Név, ügyszám az érkeztető bélyegzőn stb.)
    2. Adatkezelést végezett ebben az esetben az újságíró, aki egyébként a feljelentett?
    3. Jogszerűen járt el? Megvalósulhatott-e bűncselekmény?

    Előre is köszönöm: La Secunda

  • Kedves La Secunda!

    A büntetőeljárás fő szabály szerint titkosan zajlik, a tárgyalás azonban nyilvános.
    A feljelentésben szereplő, egy konkrét természetes személlyel kapcsolatba hozható adatok bűnügyi személyes adatnak, így különleges adatnak minősülnek.

    Az adatvédelmi törvényt azonban nem kell alkalmazni a természetes személynek kizárólag saját céljait szolgáló adatkezeléseire. [Avtv. 1/A. §]
    Hogy meg lehessen ítélni, vajon az Avtv. hatálya kiterjed-e erre az adatkezelésre, fontos lenne ismerni a nyilvánosságra hozatal célját. Azonban az bizonyos, hogy a Ptk. 83. §-a védi az érintett adatait azokban az esetben is, amikor az Avtv.-t nem lehet alkalmazni. Így az iratok nyilvánosságra hozatala – amennyiben a feljelentő nem közszereplő – személyiségi jogokat sért.

    A jogellenes adatkezelés következményei tehát alkalmazhatók.
    Bűncselekményről viszont csak akkor lehet beszélni, ha a személyes adatok jogellenes kezelését jogtalan haszonszerzési célból, vagy jelentős érdeksérelmet követve követik el, és – mivel különöleges asdat kezeléséről van szó – két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka, illetve pénzbüntetés a kilátásba helyezett szankció.

  • La Secunda szerint:

    Köszönöm a válaszát!

    Azért, hogy valamelyest objektíven láthassa a kérdést, nem írtam le azonnal mindent.

    Mondjuk úgy, hogy én a feljelentői oldalt képviselem, tehát az újságíró által megrágalmazott feljelentőt.

    (A feljelentő egyébként közszereplő, de a rágalmazást nem minden tekintetben ilyen minőségében szenvedte el, egyébiránt pedig közszereplőként is lehet a bűncselekmény sértettje lásd. Kupper A. és Mécs I. esetében. Ez azonban mellékszál.)

    Az újságírót feljelentettük személyes adattal való visszaélésért, annak is a különleges személyes adatra elkövetett alakzatáért.

    Az általam egyre kevésbé tisztelt rendőrség és ügyészség a következő érvek alapján utasította el a feljelentést, valamint a feljelentés elutasításával szembeni panaszt.

    1. A feljelentés illetve tartalma nem minősül bűnügyi személyes adatnak, mivel azt a feljelentő szerkesztette, nem a büntetőeljárás lefolytatására jogosult és hivatott szervek (bíróság, rendőrség) működése során keletkezett.

    Ellenérvem: Hibás az ügyészség azon álláspontja, hogy a bűnügyi adat minőségét azáltal nyeri el a személyes adat, hogy a bíróság, vagy a nyomozóhatóság szerkeszti-e adott esetben az adatot tartalmazó iratot, nyilvántartást stb..
    A feljelentő személyes adatai már azzal bűnügyi személyes adattá válnak, hogy feljelentői minőségében megjelenik egy büntetőeljárásban. Ez a minőség a büntetőeljárást folytató szervnél, bíróságnál, nyomozóhatóságnál stb. keletkezik. Azaz álláspontunk szerint, azzal, hogy a feljelentés – és abban szereplő személyes adat – bekerül a büntetőeljárást lefolytatni hivatott államhatalmi gépezetbe, bűnügyi személyes adattá válik, ott keletkezik bűnügyi személyes adat. Tehát a büntetőeljárást lefolytató szerveknél keletkezett személyes adatokról, bűnügyi személyes adatokról van szó. Az, hogy én feljelentővé válok, a feljelentett pedig feljelentetté, annak következménye, hogy a fent említett gépezetbe kerül a feljelentésem.

    Egyébként arról szemérmesen hallgatnak, hogy mi van a VÉGZÉSEK nyilvánosságra hozatalával, holott arra nehezen mondhatnák, nem bűnügyi személyes adat… Azzal sem foglalkoznak, hogy ha nem bűnügyi személyes adatra elkövetett visszaélés, akkor mi van az alapesettel…

    2. Szerintük a feljelentett újságíró nem végzett adatkezelést, nem minősül az Avtv. szerinti adatkezelőnek, mivel az adatkezelés célját nem ő határozza meg, nem ő hoz az adatkezelésre vonatkozó döntéseket. Így az ügyészség szerint törvényi tényállási elem hiányzik, mégpedig az adatkezelés.

    Ez az ami kiveri nálam a biztosítékot. Szerintem a nyilvánosságra hozatal adatkezelés. Mivel az újságíró tette közzé a feljelentéseket és végzéseket az általa szerkesztett honlapon, ezért a nyilvánosságra hozatal célját is minden bizonnyal ő határozta meg.

    Ebben a tekintetben persze érdekes lehet az Ön által is hivatkozott Avtv. 1/A. § szerinti természetes személy a kizárólag saját személyes céljait szolgáló adatkezelése.

    Azonban az ügyészség erre nem hivatkozott, illetve nem erre hivatkozott, másrészt szerintem az újságíróként, szerkesztőként végzett közzététel nem a fentieknek megfelelően minősül.

    3. A jelentős érdeksérelem kapcsán a feljelentett újságíró által üzemeltetett honlap fórumán, kifejezetten a közzétett feljelentésekre hivatkozó, a feljelentőt gyakran MEGNEVEZŐ, őt becsmérlő, notórius feljelengetőnek, elmebetegnek, diktatórikus eszközöket használónak (tudniillik szerintük a feljelents az), sokszor kifejezetten trágár (női mivoltát érintő) hozzászólásokat csatoltuk a feljelentéshez.

    Ezek az ügyészség szerint nem konkrétan a panaszos személyét érintő, hanem közéletet érintő, magánszemélyektől származó véleménynyilvánítások, melyek “érzelmileg tűlfűtöttek ugyan, de nem alkalmasak a jelentős érdeksérelem megalapozására.”

    Mégegyszer jelzem, a hozzászólások (százhoz közeli darabszámban) a feljelentő nevét leírják, nemcsak őt, hanem családját, szakmaiságát is becsmérlik.

    Erre sincs mit mondanom. :) Azt hiszem, marad a magánvád.

    (Persze sokan azt mondják, minek foglalkozik az ember egy ilyen dologgal, és az ügyészségnek is van fontosabb teendője.

    Erre csak annyit, hogy az érintett újságíró lassan másfél éve folytat rágalom hadjáratot, ami már megint mellékszál.)

    Lehet, hogy kissé panaszosra sikerült az írásom, de az utóbbi időben az igazságszolgáltatással kapcsolatban tapasztaltak a “jogállamiságunkba” vetett hitemet kissé megtépázták.

    Igazán nem akartam terhelni, többet valószínűleg nem írok.

    A véleménye természetesen érdekelne a fentiek kapcsán is (a vonatkozó kérdésekkel az adatvédelmi biztoshoz fordultam, hátha használhatnánk az állásfoglalását – ami persze nem kötelező erejű :)) – a pótmagánvádhoz).

    Maradok tisztelettel!

    La Secunda

  • Tisztelt La Secunda!

    Abszolút egyetértek az Ön érveivel, az ügyészség érveivel szemben. A jelentős érdeksérelem megítélése tekintetében tartom egyedül támadhatónak a feljelentését, ugyanis ez a tényállási elem nagyon szubjektív.
    Az Ön helyében a bírósági portálon keresnék hasonló ítéleteket, a “jelentős érdekésérelem” megítélésének bírósági gyakorlatában. Ha esetleg nincs, vagy kevés ítélet elérhető, akkor bíróságoktól igényelnék közérdekű adatként a Btk. 177/A. §-ával kapcsolatos ítéleteket, persze anonimizált formában.

    Bízom benne, hogy a pótmagánvádas eljárásban nagyobb sikere lesz, mint az ügyészséggel. Esetleg újabb bejegyzések alkalmával ismét büntetőfeljelentést tehet, ha a Be. lehetőséget ad rá, más ügyészség illetékességi területén.

    További kitartást munkájához!

  • La Secunda szerint:

    Köszönöm, hogy szakított rám, illetve a problémára, kérdéseimre időt!

    Minden jót!

    La Secunda

  • Kiszolgáltatottügyfél? szerint:

    Hivatalos vagy félhivatalos ügyeim intézésekor önvédelemből diktafonos hangfelvételeket szándékozom készíteni.Sajnos több esetben fordult elő hogy félretájékoztattak ,vagy jogtalanul jártak el ,amit utólag lehetetlen bizonyítani.Természetesen ilyenkor letagadják vagy azzal magyarázzák a dolgot hogy én értettem félre valamit.Legutóbb egy önkéntes nyugdíjpénztár székhelyén az ügyintéző konkrét rákérdezésemre azt válaszolta 10 év után már következmény nélkül megtehetem hogy bármeddig nem fizetek és ha később majd mégis akarok azt is bármikor megtehetem és sem ezt sem azt nem kell bejelenteni.Ez nagyon meglepő volt ,de hát gondoltam ő a szakember,de azért a netten utánakeresgéltem .Még jó ,hiszen ha úgy járok el mint amit az ügyintéző javasolt 6 hónap után automatikusan ,felszólítás nélkül zárolták volna számlát és még a pénzt sem kaptam volna meg ,sőt a kezelési költséget vonták volna nyugdíjazásomig /10 év/És vajon hogy tudtam volna igazolni hogy valóban ezt mondta az ügyintéző.Az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt gondoltam a diktafon használatára. A TV-ben számtalan ilyen hang és képfelvételt látunk,és bizonyos szolgáltatók ,sőt kereskedelmi egységek üzletek eleve úgy kezdik hogy tájékoztatnak arról hogy hangfelvételt készítenek/nincs apelláta/Halottam viszont hogy jogi problémák is merülnek fel ez-ügyben,sőt börtönbüntetés és járhat az ilyen személyes adatok jogtalan kezeléséért.Kérem tájékoztasson használhatok e ,és ha igen hogyan,diktafont,esetleg milyen jogkövetkezménnyel járhat .Virág István

  • Tisztelt Kiszolgáltatottügyfél!

    Ajánlom figyelmébe e témakörben írt cikkement, a http://www.adatvedelmiszakerto.hu/2009/12/a-jogosulatlanul-keszitett-hangfelvetel-per-bizonyitek-felhasznalni-adatvedelem/ címen.
    Ezen felül pedig arról tájékoztatom, hogy az Ön által is hivatkozott szolgáltatói kör a fogyasztóvédelmi törvény alapján 5 évig köteles megőrizni a hangfelvételt.
    Az ügyfél kérésére kötelesek ingyenesen a felvételről másolatot adni. Éljen ezzel a lehetőséggel bátran.

    A hangfelvételekkel való visszaélés, azok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala azonban továbbra is jogellenes.

  • Kiszolgáltatottügyfél? szerint:

    Köszönöm gyors válaszát.Elolvastam amit figyelmembe ajánlott,de még mindig nem értem pontosan.Pusztán az hogy valaki tudta nélkül felveszek egy beszélgetést az már maga is visszaélés? Ha bejelentem mint az a bizonyos szolgáltatói kör hogy tájékoztatom hogy biztonsági okokból hangfelvételt készítek, és még adok is neki belőle másolatot ha kéri akkor jogszerűen járok el?Jogosulatlan nyilvánosságra hozatal mit jelent? Ha az engem ért sérelem vagy félretájékoztatás hangfelvételét igazam bizonyítására használom az már visszaélés
    Az alapkoncepciót sem értem mért nem vállalja bárki azt amit mond bárhol bárkinek.Pláne egy hivatal ,hiszen eleve jogszerűen kell eljárnia. És itt nem a szándékosan kifordított mondatokra ,a szándékos károkozásra ,lejáratásra gondolok.Tisztelettel Virág István Köszönöm türelmét,kérem segítsen megértenem.

  • Tisztelt Virág Úr!

    Ha Ön szeretné igazát később bizonyítani, és ezért akár titokban is készíti a felvételt, amit egy hatósági vagy bírósági eljárás során felhasznál, ennek a felvételnek a felhasználása jogszerű lesz.

    Ha készít titokban egy felvételt, és azzal pl. zsarol valakit, manipulálja, vagy nyilvánossgra hozza az interneten, akkor az már visszaélés.

    De az Ön által megfogalmazott célból történő felvétel készítés az jogszerű.

  • Köves Krisztián szerint:

    Tisztelt Kulcsár Úr!

    Mit lehet tenni telemarketinges hívások ellen? A számom titkosított, nem járultam hozzá, hogy a mobilszolgáltatóm kiadja, és máshova sem regisztráltam vele, ahol publikussá tettem volna.
    Úgy tudom, hogy a telefonszám személyes adat, és szeretném feljelenteni az engem zaklató telemarketinges cégeket. Van-e erre valami mód? Köszönöm a válaszát előre is.

  • Tisztelt Köves Úr!

    Ön a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulhat, hiszen a jogellenes telemarketinggel a következő jogszabályokat is megsértették:

    A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény:

    3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
    (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
    8. § (1) Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt – pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással – akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén – az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
    Melléklet a 2008. évi XLVII. törvényhez
    Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
    26. Telefonon, távmásolón (telefaxon), elektronikus levelezés, illetve azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz vagy más távközlő eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve amennyiben ez a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

    Megsértette a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. §-át is:
    6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

    A telemarketinges cég megsértette az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 162. §-át is:

    (2) Tilos közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából olyan előfizetővel kapcsolatot kezdeményezni, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen kapcsolatfelvételt fogadni.

    Ezem felül ahogy Ön is írja, mivel a telefonszám személyes adat, az adatvédelmi törvény rendelkezéseit is sérti a hívás.

    Az NFH eljárásán felül az adatvédelmi biztoshoz is fordulhat, továbbá személyiségi jogi pert indíthat bíróság előtt a cég ellen, a fenti jogszabályok és a Ptk. rendelkezéseinek megsértése miatt:

    83. § (1) A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti.
    84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
    a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
    b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
    c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
    d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
    e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
    (2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.
    (3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt.

  • Köves Krisztián szerint:

    Tisztelt Kulcsár Úr, köszönöm a gyors választ!

  • Leonard szerint:

    Tisztelt szakértő úr!

    Önnek mi a véleménye arról, ha egy fitness szolgáltató a szolgáltatás igénylésekor a személyes adatok (név, cím, telefonszám, E-mail cím, iratok száma /szem.ig., lakcímkártya/) mellett fényképet készít, valamint ujjlenyomatot vetet?
    A szolgáltatási szerződésben azonban nyoma sincs, hogy miért gyűjti ezeket a különösen személyes adatokat, hova továbbítja és meddig tárolja?

  • Tisztelt Leonard!

    Ha nincs részletes tájékoztatás az adatkezelés feltételeiről, akkor ez jogellenes adatkezelés lesz.
    Ezen felül vizsgálni érdemes a célhoz kötöttség elvének való megfelelést. Első ránézésre ugyanis túl sok adatot kér el a terem.

  • Leonard szerint:

    Nagyon szépen köszönöm a megerősítést. Szerintem is nonszesz az ilyen ejárás…

  • Beáta szerint:

    Tisztelt Szakértő!

    A napokban kaptam egy alapítványtól levelet személyre szólóan, hogy támogassam őket.
    A levélben azt tüntették fel röviden, hogy: adataim nyilvánosan lekérdezhető adatbázisból de adatkezelésre jogosult – tehát teljesen jogszerű – cégtől szerezték. Kértem tájékoztatást, hogy ezt hogyan értik. Azt a választ kaptam, hogy egy bizonyos másik cégtől. Míg a másik cég továbbította, hogy ő meg egy másik cégtől. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e hogy cégek egymás közt adnak-vesznek adatokat? Másik kérdésem pedig az, hogy jól gondolom-e mivel az alapítvány és az akitől ő szerezte az adataimat semmilyen kapcsolatom nem volt, így jogosultságuk sem volt felhasználni az adataimat? Mit lehet ilyenkor tenni? Mert az egyszerű törlés engem nem elégít ki eléggé, ugyanis végig kell mennem egy sor cégen, hogy ő mégis honnan szedte az adatokat?

    Előre is köszönöm válaszát.

  • Kedves Beáta!

    Első körben érdemes lenne feltérképezni az adatmozgás láncolatát. Az alapítvány kitől kapta, stb. egészen az eredeti forrásig.

    Ezen adatok ismeretében lehet eldönteni, hogy jogszerű volt-e az adatkezelés vagy sem.

    Ön az Avtv. 12. §-a alapján jogosult a személyes adatainak kezeléséről tájékoztatást kérni, így megkérdezheti kitől kapta, és aki továbbította a másik cégnek, meg jogszabályra hivatkozva tette ezt.

    Ha vannak konkrét adatok, privát e-mailben tudok segíteni.

  • zsmartin szerint:

    Tisztelt Szakértő Úr!

    Az egyik ismerősöm kamerákat szeretne szereltetni egy társasház utcai oldalára. A kamerák a bejáratot, illetve az ablakokat és az utcai frontot figyelnék, mivel sok a betörés és a graffitizés a környéken. Vajon felszereltetheti-e az eszközöket? A rendszer digitális rögzítőn tárolná a felvételeket.

    Köszönöm előre is válaszát,

    Tisztelettel

    Kuczi Zsolt

  • Tisztelt Kuczi Zsolt Úr!

    Idén nyártól viszonylag könnyű a jogszabályoknak megfelelni e tekintetben. A http://www.adatvedelmiszakerto.hu/2011/07/uj-torveny-a-tarsashazak-bekamerazasarol/ címen elérhető írásomban részletesen informálódhat a társasházi kamerázásról.

  • Janovszki szerint:

    Tisztelt szakértő!
    Egy benzinkútnál a kutas figyelmetlenségének köszönhetően nem
    fizettem ki az üzemanyagot, majd jóhiszeműen elhajtottam tovább a dolgomra azzal a meggyőződéssel,hogy minden rendben.Nem sokkal később a telefonom csörgött a kutashölgy hívott, hogy menjek vissza és egyenlítsem ki a ki nem fizetett üzemanyagszámlát.Kérdem én honnan és milyen jogon kaphat meg egy benzinkút alkalmazottja egy titkos telefonszámot? Mellesleg amennyiben a bankomtól megkapom az információt természetesen kifizetem az említett “tartozást” hiszen én fizetni mentem a pénztárhoz.Hogy lehet az hogy a rendszámom alapján egy ember a titkos és személyes adataimat birtokolja? Mit tudhat még? Mire fogja felhasználni? Mit tehetek? Kihez fordulhatok,jogorvoslatért? Várom mielőbbi felvilágosító válaszát.Köszönettel a “vétlen vásárló”

  • Tisztelt Janovszki!

    Érdekes, amit ír. Hogy ilyen gyorsan honnan tudta meg a kutas az Ön telefonszámát, ezt tőle kellene megkérdezni, ugyanis az Infotv. 15. §-a alapján Önnek ehhez joga van.
    Lehet, hogy Ön odaadta a törzsvásárlói kártyáját, és onnan tudták a telefonszámot, vagy esetleg a rendszámmal és telefonszámmal közzétett módon hirdeti eladásra autóját, nem tudom.
    Az információ birtokában, vagy a tájékoztatás elmaradása esetén tud Ön az Adatvédelmi Hatósághoz fordulni.

  • Zsemberi János szerint:

    Tisztelt Szakértő Úr!
    Arról szeretnék érdeklődni ha valaki vissza él a lakcímemmel,úgy köt előfizetési szerződést egy telefon szolgáltatóval,hogy a lakcím kártyáján az én lakcímem szerepel,ami nincs bejegyezve és az országos nyilvántartásban sem szerepel,hogy hozzám volna bejelentkezve, akkor követ- e el visszaélést?
    Hozzá kell tennem tegnap kint volt nálunk egy behajtó cég embere és kereste az adott hölgyet aki tartozik tetemes összeggel a telefonos cégnek,de azt mondta nem tudja törölni azzal által amit az Önkormányzatnál a jegyző hivatalosan kiállított lakcím bejelentés alapján sem. Annyit tud tenni,hogy jelezi a telefonos cég felé itt nem lakott és nem lakik ez a személy. a rendőrségen mivel azt mondták nem én vagyok a sértett így még jegyzőkönyvet sem vettek(holott szerintem kellett volna).
    Tisztelettel János
    Várom mielőbbi válaszát

  • Tamás szerint:

    Tisztelt szakértő!
    Az volna a kérdésem hogy külföldi munkához (London) kéri az eggyik rokonom a személyes irataimat!Mondta h fénymásoltassam le a személyazonosító igazolványomat,tb kártyámat,lakcímkártyámat,adókártyámat,egy lapra,szkenneljem le,és küldjem el neki email-ben,hogy ő ki tudja küldeni a munkáltatónak!Tartok az adataim visszaélésével,Ön szerint mit tegyek?Válaszát előrre is köszönöm!

  • Tisztelt Tamás!

    Nem javaslom az iratok beszkennelését. Amennyiben a munka aktuálissá válik, akkor személyes lesz alkalom bemutatni az iratokat.

  • Tamás szerint:

    Köszönöm a válaszát!

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 
More in Adatvédelem, Reklámtörvény (149 of 151 articles)